„Addig kopogtatni, hogy megnyíljék az emberi szív”

Február 14-én, Pünkösd utáni 36. vasárnapon Márk budapesti metropolita a rjazanyi Krisztus Születése székesegyházban tartott főpapi liturgiát és mondott beszédet: 

„Mindnyájan feltesszük a kérdést, hogyan kopogtassunk felebarátunk szívének ajtaján, hogy valamilyen fontos igazságot átadhassunk számára? Vonatkozhat ez a vele való kölcsönös viszonyunkra, vagy pedig, ami különösen fontos, az üdvösséggel kapcsolatos lelki kérdésekre. Az Evangéliumban különféle példákat találunk erre. Keresztelő Szent János igen szigorúan beszélt az emberekhez. Emlékszünk, egyszer azt is mondta nekik: „Ó, ti viperák fajzatai”. A szigorú próféta böjtölt, fölöttébb önmegtartóztató életet élt, szigorú prédikációkat mondott, kíméletlenül leleplezte hallgatóit. Ám minden esetben ez a beszéd vezet eredményre? Krisztus nemcsak bűnbánatra hívta az embereket. Megelőz szeretetével, figyelmével. Még ha nem is kapott tőlünk semmit, akkor is gondoskodását és szeretetét árasztja ránk.

Így fordult a mai evangéliumban szerepelő személyhez, Zékeushoz is, aki kétes hírű, kíméletlen és kapzsi ember volt. Zákeus látni szerette volna az igazságosság új Tanítóját, akiről már széles körben beszéltek, előre felmászott egy fára, és eszébe sem jutott, hogy várja azt a személyes figyelmet, odafordulást, háza meglátogatásának vágyát, amelyben az Üdvözítőtől részesült.

Az Úr egészen biztosan meglátta benne, hogy kész gyökeres fordulatot végrehajtani életében, ezért kijelentette neki szeretetét, megmutatta, hogy nem viszolyog még attól sem, akit pedig minden hívő ember megvet. Az Úr jó talajra talált, Zákeus teljes bűnbánatot tartott előtte. Az Úr, annak figyelmeztetésére, aki Zákeust elítélte, azt mondta, „ő is Ábrahám fia”. És ezzel nem a puszta származására akart utalni, hanem arra, ami Ábrahám sajátja volt – az igazságosság, az irgalom és a jóság.

Mi is, amikor felebarátainkkal beszélünk, vegyük figyelembe azt, hogy a jóság, a bizalom és a szeretet könnyebben megtalálja az utat a másik ember szívéhez, mint a szigorúság, a leleplezés.”

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz