SZIMANDRON. Magar Ortodox hírportál és könyvesbolt
Hilarion Alfejev : A hit titka
A Magyar Ortodox Egyházmegye megbízásából gondozta a Kairosz Kiadó
“A könyvet nem úgy kell olvasni, mint az Ortodox Egyház dogmatikájának részletes kifejtését. Ha azt kérnék tõlem, hogy határozzam meg a mûfaját, azt mondanám, ezek a szerzõ, egy ortodox pap személyes kommentárjai Egyháza dogmáihoz. Ezért ez a könyv inkább kérdéseket tesz fel, semmint válaszokat fogalmaz meg. Mivel a könyvet egy szélesebb közönségnek szántam, amely érdeklõdik az ortodox tanítás, annak történelmi fejlõdése és a mai kor problémáira adott válaszai iránt, úgy gondoltam, hogy fontos, hogy az olvasók megismerjék az Egyház tanítóinak és egyes kiemelkedõ kortárs teológusainak élõ szavát – ezért a fejezetek végén szó szerint idézeteket helyeztem el tõlük, amelyek a hittanítás alapvetõ dogmáival kapcsolatos kijelentéseiket tartalmazzák.”
Pavel Florenszkij : Az ikonosztáz
Typotex
„…Isten létének filozófiai bizonyítékai közül legmeggyõzõbben éppen az hangzik, amirõl a tankönyvek még csak említést sem tesznek, s ami körülbelül az alábbi szillogizmusban adható meg: »Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten. «…” Ez a beszédmód fejezi ki legsarkítottabban azt az ortodox szemléletmódot, mely szerint az ikon mint Isten valóságos megjelenésének, aláereszkedésének helye az orosz ikonteológiában szó szerint is azt jelenti: „umozsenyije v kraszkah”, vagyis a másik, transzcendens világ, maga Isten értelmi szemlélése festett képben.
Kallistos Ware archimandrita : Az ortodox út
Paulus Hungarus – Kairosz
A legjobban ismert sivatagi atyák egyike a 4. századi Egyiptomban, Szindonita Szt. Szerapion, egyszer Rómába zarándokolt. Itt egy híres nõi remetérõl beszéltek neki, aki mindíg egy kis szobában élt és soha nem járt ki. Szerapion nem hitt ebben az életmódban, mivel maga sokat utazott, de meglátogatta és megkérdezte a nõt: “Minek üldögélsz itt?” Erre az így válaszolt: “Én nem üldögélek. Én utazom.”
Imrényi Tibor (szerk.) : Magyarság és Ortodoxia
Magyar Ortodox Egyházmegye – Miskolci Ortodox Múzeumért Alapítvány
A magyarság keresztény milleniumának esztendejében velünk együtt ünneplõ, e könyvet kezébe vevõ kedves olvasó bizonyára fel fog figyelni arra, hogy a kötet elsõ és terjedelmében is legjelentõsebb fejezetét az “Apostolok, vértanúk, szentek Pannónia-Magyarországon” c. rész alkotja. Ezzel közösen a keresztény millenium évében – hitünk szerint a Kárpát-medence keresztény történelmében járatos olvasóval együtt – arról szeretnénk tanúságot tenni, azt a tudatot akarjuk erõsíteni, hogy ez a föld, ahol több mint ezeregyszáz esztendeje élünk, szinte a kereszténység kezdetei óta a legkülönbözõbb nyelveken beszélõ hittérítõ apostolok, szentéletû fõpapok, hitvallók, vértanúk által megszentelt föld.
Aranyszájú Szent János : A Felfoghatatlanról és az Egyszülött dicsõségérõl
Osiris-Odigitria
Aranyszájú Szent János (349-407) elõbb egyszerû szerzetesként, majd antiokhiai papprédikátorként, végül konstantinápolyi érsekként tevékenykedett. Itt közölt kilenc prédikációját 386-387-ben mondta el az akkoriban igen elterjedt ariánus eretnekséggel vitázva.
Dimitri Obolensky. : A Bizánci Nemzetközösség
Bizantológiai Intézeti Alapítvány
Dimitri Obolensky oxfordi professzor felvázolja, hogyan egyesítik fokozatosan a fölfrajzi, gazdasági és politikai kényszerhelyzetek Közép- és Kelet-Európának, valamint a Balkánnak legkülönfélébb nemzeteit a bizánci eredetû kultúrában, tudatosan is vállalt világszemléletben és közös mentalitásban. Ennek ismerete pedig a mai Közép-Kelet-Európában is nélkülözhetetlen.
André Scrima : Az idegen és a zarándok
Koinónia
Az emmausi tanítványok története az idegen legfõbb referencia-pontja a keresztény tradícióban. “Nagy” történet, ismerõs és kimeríthetetlen egyszerre. Az idegen egyike a Feltámadás utáni Krisztus-neveknek. “Te vagy az egyetlen idegn Jeruzsálemben…?” (Lk 24,18) És emlékezzünk vissza, az idegen és a tanítványai közötti párbeszéd útközben történik.
Alexander Schmemann : A világ életéért
Paulus Hungarus – Kairosz
“Jelen írással egyetlen célom az volt, hogy körvonalazzam a keresztény világszemléletet vagyis a világ és az ember életének keresztény megközelítését.”