Márk metropolita szentbeszéde Isten igéjének gyümölcseiről

(Olvasandó: Mt 13,3-9)

2010. július 10-én főpapunk a rjazanyi Nagyboldogasszony székesegyházban tartott szent liturgiát. Szentbeszédét Isten igéje hallgatásának és megtartásának szentelte, melyet az alábbiakban foglalunk össze: 

A mai napi evangéliumban hallottuk a jólismert példabeszédet a magvetőről, arról, hogyan növekszik a jó mag az emberi lelkekben. Jól ismerjük a példabeszéd értelmét is. Ám nem elegendő megértenünk a mag növekedésének fontosságát, gondolnunk kell arra is, ami a legfontosabb: a cselekvésre, a hit gyümölcseire. Az akarat megbénulása, a jó megvalósításának hiánya nagyon is jellemző a mai emberre. A szentek között megemlékeztünk ma Vendégfogadó Szent Sámsonról. Bár nevét nem sokan ismerik manapság, életpéldája igen tanulságos számunkra. Gazdag és híres római polgárok szülöttje volt, a 6. században élt, orvosnak tanult, gyógyította az embereket, ingyen, nem várt érte viszonzást. Miután szülei eltávoztak az életből, bőkezűen adakozott, szétosztotta vagyonát a rászorulók között. Ezután Keletre ment, olyan vidékre vágyott, ahol régóta éltek neves remeték. Az Úr mégis más utat jelölt ki számára. Konstantinápolyba került, ahol vásárolt egy kis házat, és abban fogadta a zarándokokat, betegeket, rászorulókat. Nemcsak fogadta őket, hanem szolgálta, táplálta, öltöztette, gyógyította. Ezért nagy kegyelemben részesült az Úrtól és számos csodát cselekedett. Amikor a nagy Justinianus császár, aki a Szent Bölcsesség templomát építette, ágynak dőlt, kinyilatkoztatást kapott, hogy csak Szent Sámson közbenjárásával nyerhet gyógyulást. És így is történt. A császár gazdagon meg akarta jutalmazni Sámsont, cserébe gyógyulásáért, ám ő csak egy dolgot kért: építsen a császár egy új zarándokházat. Az uralkodó örömmel teljesítette a kérést, így Sámson lehetőségei az irgalom gyakorlására megsokszorozódtak., a szent élete végéig szolgált a rászorulóknak.

Íme, egy jó példa arra, hogy kell életünknek gyümölcsöt teremnie, hogyan kell az evangéliumi igének munkálkodnia bennünk. Ne legyünk hát hasonlók a terméketlen fügefához, hanem teremjük az áldozatos keresztény élet gyümölcseit.”

This post is also available in: orosz

Vélemény, hozzászólás?