2021. szeptemberi látogatása kapcsán, amely egybeesett a Budapesten megtartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal, Bertalan pátriárka templomi beszédében szóba hozta a Petőfi téri Nagyboldogasszony templom ügyét, és kijelentette, hogy a templom „a kommunista rendszer fájdalmas napjaiban erőszakkal és kánonellenesen került a Moszkvai Patriarkátus fennhatósága alá”.
Bertalan pátriárka szavaira Ilarion metropolita reagált az oroszországi „Novosztyi” hírügynökség kérésére, aki ugyancsak Budapesten járt a Kongresszus hetében. Ezt foglaljuk össze az alábbiakban:
„A Nagyboldogasszony templom soha nem tartozott a Konstantinápolyi Patriarkátushoz. A 18. században épült, a többségében görög és macedo-vlahokból álló közösség által. Istentiszteleti nyelve a görög volt. Ám nem a Konstantinápolyi Patriarkátus, hanem a Karlóciai Metropólia joghatósága alatt állt, amely később az egységes Szerb Egyház része lett. Jóllehet a 20. században a Konstantinápolyi Patriarkátus megpróbált Exarchátust létesíteni Magyarországon, de ez csak formálisan létezett.
1945-ben az Egyházközség képviselői többször is I. Alekszij moszkvai pátriárkához fordultak, kérve, hogy fogadja be az Egyházközséget joghatósága alá. 1949-ben létesült A Magyar Esperesség, 1950-ben pedig a budapesti egyházközség és rajta kívül más egyházközségek, ahol az istentisztelet magyarul folyt, a Moszkvai Pátriárka joghatósága alá került. Ily módon a joghatóság változott ugyan, de az Egyházközség ugyanaz volt. Ráadásul a levelezés ezeknek az egyházközségeknek a befogadásáról a Moszkvai Patriarkátus által nem Konstantinápollyal, hanem a Szerb Egyházzal folyt.
A 2000-es évek elején Konstantinápoly peres úton akarta érvényesíteni igényét a Nagyboldogasszony templomra. E három fordulós per arra az időszakra esett, amikor én kormányoztam a Magyar Egyházmegyét. Sikerült bizonyítanunk, hogy a templom mostani közössége, beleértve a görögöket, magyarokat és más nemzetiségeket, az alapító közösség egyenes jogutóda. Még a papság soraiban is megtalálhatók az első alapítók leszármazottjai. A Konstantinápolyi Patriarkátus igényeinek tehát nincs valós alapja. Idegen tulajdonra tart valójában igényt, és egyúttal megkérdőjelezi a magyar bírósági döntések jogosságát.
A magyar kormány igen bölcsen járt el akkor, amikor ajándékba adott egy területet és egy épületegyüttest a Konstantinápolyi Patriarkátus javára, ahol templom is fog épülni. Kell-e ennél több?
A magyar állam nagy figyelmet szentel a hagyományos vallási közösségeknek, támogatja tevékenységüket. A Nagyboldogasszony templom felújítási munkálatai is a magyar állam pénzügyi segítségével valósulnak meg.
Amikor 2003-ban Magyarországra érkeztem, láttam, hogy a templomnak csak egyik tornya van meg. Elmondták nekem, hogy a másik tornyot bomba vitte el a második világháború alatt. Célomul tűztem ki a második torony újjáépítését. Főpapi szolgálatom idején a Lukoil társaság adománya révén sikerült fölépíteni az új torony kő alapzatát. A további helyreállítási munkálatok már utódaim idejére estek. Teljesen felépült a második torony, megvalósult a teljes külső felújítás, most pedig a belső helyreállítás van folyamatban. Nagyszabású tervről van szó. Ha teljesen megvalósul, remélem, a templom régi szépségében fogadja majd a hívőket.”
This post is also available in: orosz