Az Úrban szeretett excellenciás főpásztorok, tisztelendő atyák, kedves fivéreim és nővéreim!
Az Egyház az Úr Előfutára, Prófétája és Keresztelője halálára emlékezik ma imádságával (aug. 29/szept.11), akit Heródes király utasítására lefejeztek.
Az evangéliumi elbeszélés részletesen leírja ennek az eseménynek a körülményeit, amely mindnyájunkat elgondolkoztat az ünnepi vendégség során elkövetett gonosz tett indítékairól, amikor is az ittas király megparancsolta, hogy végezzék ki az ártatlanul börtönbe zárt igaz embert (Mk 6,14-28).
Ha a szentatyák tapasztalatához fordulunk, akik életüket a lelki küzdelemnek szentelték, azt látjuk, hogy nagy fontosságot tulajdonítottak az „elme megőrzésének”, követve Péter apostol intelmét: „Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el” (1Pét 5,8). Éppen a józanság erénye, a lelki őrködés az, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy elűzze a bűnös gondolatokat, hogy Isten parancsolatainak fényében szemlélje magát és a körülötte lévő világot, és így ne essen kísértésbe, ne váljon szenvedélyek rabjává.
Igyekezünk magunkba nézni, gondolkodjunk el azon, mennyire vagyunk képesek megítélni minden egyes lépésünket, elkerülni a meggondolatlan tetteket és elhamarkodott ígéreteket. Különösen fontos megőrizni ezt a képességünket most, a világjárvány idején, amikor rokonaink, szeretteink testi megpróbáltatásokkal, anyagi nehézségekkel, meg nem értéssel találják szemben magukat, és nem ritkán bármilyen áron vágynak megszabadulni a félelemtől, bizonytalanságtól, egyedülléttől, olykor alkohol segítségével is.
Ma nagy felelősség hárul mindnyájunkra, ortodox keresztényekre, akik a szent keresztségtől fogva arra vagyunk hivatva, hogy a jó és istenfélő élet példáját, a körülöttünk zajló események józan és megfontolt értékelését, a cselekvő szeretetet mutassuk fel embertársaink előtt.
Az Úr dicső Előfutára, Prófétája és Keresztelője közbenjárásai által segítsen meg bennünket a mi Mindenható Urunk, hogy valódi örömet találjunk őbenne az ima közösségében, a jó cselekedetek gyakorlásában, felebarátaink szolgálatában, és a Szentírás szavaival, valósággal a Szentlélek templomaivá váljunk (1Kor, 6,19).
+Kirill, Moszkva és egész Rusz pátriárkája
This post is also available in: orosz