Sok budapesti ember számára évtizedekig hagyományos kép volt a pesti oldalon az Erzsébet híd melletti egytornyú ortodox templom látványa, ami 10 éve még furcsább lett, mivel a déli torony tetején megjelent kubizmusra emlékeztető toronysisak.
A magyarázat egyszerű: Budapest ostroma alatt a templom déli tornyát találat érte és a torony összeomlott. A második világháború után a templom épületét sikerült részben rendbe hozni, de a torony helyén még 65 évig csak egy ideiglenes tetőszerkezet állt.
Keleti ortodox keresztények Magyarországon nem egy új jelenségek. X. évszázadban éppen a bizánci egyház kezdeményezésére indult a magyarok körében a kereszténység felvétele. 948. év táján Bulcsú horka, 952-ben Gyula meg voltak keresztelve Konstantinápolyban és megkapták a patrícius méltóságot a Bizánci császártól. Theophylaktos pátriárka felszentelte Magyarország püspökévé Hierotheus szerzetest. Az, hogy továbbiakban Magyarország Nyugati keresztény egyház felé fordult X. évszázad végén – XI. évszázad elején, először inkább egy politikai és nem dogmatikai alapú döntésnek volt köszönhető. Az 1054. évi egyházszakadás után még egy ideig maradtak egyes helyeken Magyarországon keleti ortodox templomok, papok, szerzetesek, szertartások.
Nagyobb számban ismét megjelentek ortodox hívők Magyarországon már a XVII. évszázad végén, amikor szerbek, menekülve a törökök elöl, az osztrák császár meghívására, letelepültek itt saját patriarchájukkal és megkapták, a belső autonómiát az egyházi életükben. A Szerb ortodox egyház felépítette Magyarországon ezek után a ma is látható sok gyönyörű szép templomot.
A XVII. évszázad vége felé és XVIII. században megjelentek Magyarországon a görög, a makedón, és a bolgár kereskedők, akik szintén építettek sok ortodox templomot. Hitélet szempontjából és egyházjogilag ezek a szerb egyházi juriszdikció alá tartoztak, a belső életben pedig elég komoly autonómiát élveztek.
A XVIII. században Tokajban és környékén tevékenykedett egy orosz kereskedelmi bizottság, amelynek feladata volt a tokaji borok felvásárlása és eljuttatása az orosz cári udvarba. 1790- re fenti orosz egyházi misszió és közösség, a városban letelepült görög kereskedőkkel együttesen felépítette a Tokaji Szent Miklós templomot. 1802-ben Budapest melletti Üröm községben megjelent Magyarország egy másik orosz vonatkozású ortodox templom: Alexandra Pavlovna hercegnő (I. Pál orosz császár leánya, József nádor felesége) sírkápolnája. Itt szolgáltak hosszú ideig a cári udvar által kiküldött lelkészek.
Görögök, makedónok, részben románok és bolgárok által XVIII-XIX. században alapított egyházközségek jelentős része a XX. század elejére már elmagyarosodott. Közben az egyházi nyelv továbbiakban is görög maradt és már érthetetlen volt a többség számára. Két világháború közti időszakban magyar kormányok komolyan foglalkoztak egy egységes magyar autonóm ortodox egyház létrehozásának gondolatával. Ezzel kapcsolatban tárgyalások folytak budai szerb püspökkel, konstantinápolyi patriarchatussal, de siker nélkül. Ők nem voltak hajlandók engedélyezni azt, hogy egyházi szertartási nyelvként magyar nyelv kerüljön használatba.
A második világháború utáni helyzet hasonló volt, de elindultak a tárgyalások a Moszkvai Patriarchatussal is. 5 évig magyar nyelvhasználatra vágyó egyházközségek egymás után írták ezzel kapcsolatos kérvényeket Moszkvai Patriarchához, kértek felvételt a fennhatósága alá. 1945-től kezdve folyamatosan ugyanezt kérte a magyar kormány is. Végeredményben, 1949. november 11-én Moszkvai Patriarchatus fogadta a saját kánonjogi hatósága alá azokat az egyházközségeket, amelyek nem voltak más kánonjogi fennhatóság alatt és kérték a Moszkvai Patriarchatustól, hogy helyezze őket saját joghatósága alá. Így alakult ki a Moszkvai Patriarchatus magyarországi esperessége, ami 2000 évben egyházmegye lett. Az Esperességnek főtemploma a Budapesti Nagyboldogasszony templom lett. Egyházi szertartási nyelv magyar lett és magyar egyházközségeknek engedélyezték az új egyházi naptár szerinti istentiszteleti szolgálat. Az egyházmegye székesegyháza a Budapesti Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) templom lett.
A Nagyboldogasszony templom alapításában görögök, macedonvlachok (részben bolgár, román nemzetiségű és anyanyelvű hívők, akik hivatalos életben görög nyelvet használták) es albánok vettek részt. 1790. jún. 22-én Magyar Királyi Helytartótanács (HTT) engedélyezte a templom építését. 1789. augusztus 29-én néhány gazdag ortodox hívő megvásárolta a pesti piaristáktól templomépítés céljára az építéshez szükséges nagy telket a pesti Duna parton. 1791 jan. 1-én a piarista kollégium telkét átírták az egyházközségre, ekkor történt meg az ünnepélyes istentisztelet és templom alapkő letétele is.
Templomépítési feladattal a bécsi görög templom mintájára Jung József pesti építészt bízták meg. Szerződést 1791. februárjában kötötték meg. 1791. okt.21-én HTT engedélyezte ideiglenes kápolna alapítását az építkezés helyén, 10 évig ez volt az istentisztelet helye. Ezzel alakult meg a Nagyboldogasszonyról elnevezet parókia. 1791 nov.19-i közgyűlésen a görög résztvevők követelték, hogy egyházközség neve görög alapítású görög egyházközség legyen. macedonvlachok számbelileg többségben voltak és ők ezt ellenezték, de végül is elfogadták a görög résztvevők követelését (valószínűleg, mivel görögök pénzügyi hozzájárulása nagyobb volt).
Templom építése 10 évig tartott, néha elakadt, mivel pénzügyi viták voltak egyházközség és Jung József között. Templomépítési költésegek egyes források szerint 78.890 Ft, mások szerint – 110.000 Ft összeget értek el. Kőfaragási munkákat – Heinrich Maar kőfaragó, a templomtető szerkezetét – Francz Lichtenwallner ácsmester, belsőtéri korinthusi oszlopokat –Frank Lőrinc szobrász, a lakatos munkákat –Heinrich Müller, templom 3 kapuját és lépcsőit Jousef April olasz kőfaragó készítettek el. 1797. jun.8-án a belső famunkák (ikonosztáz, püspöki trón, ambón, stb.) elkészítésével Nicolaus Joanovics Talidorosz egri faszobrászt bízták meg (ugyan ö készítette el az egri és miskolci templom ikonosztázát is). Munka ára 5.800 Ft volt.
1800.okt 28-i döntésével HTT engedélyezte a templom körüli kripták építését. Ezek ki is voltak építve templom déli és északi oldalán. Sírhelyeket a hívők megvásárolták a családjuk részére.
1801 aug.11-én Dionisziosz Popovics budai szerb püspök a temesvári püspökkel, 10 pap és 2 diakónus segédletével végezte el a templom felszentelését.
További munkák folytak a felszentelés után is. Az ikonok megfestésére Anton Kuchelmeister bécsi festő kapott megbízást. Vele kötött szerződés szerint 80 kisebb – nagyobb ikont kellett elkészítenie 5000 Ft összeg ellenében. Templom aranyozási munkákat Vinzenz Geiger bécsi aranyozó végzete 1802-1803. években 14.000 Ft összegért.
1809 re a templom már tejesen készen állt. 1807. évi számítások szerint a templom építésére hívők által felajánlott összegek nagysága a következő volt: a görögök részéről 32.464 Ft, macedonvlachok részéről 17.401 Ft. A nagy és hosszú munka eredménye egy nagy és különlegesen szép templom lett, pompás 16 méter magas ikonosztázzal, ami mai nap is különleges dísze Budapestnek.
Továbbiakban 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint történt a templom homlokzat átalakítása. Két rézborítással és öntött elemekkel gazdagon díszített toronysisak került a tornyokra.
1930-as években a templomban jelentős átalakítási munkák folytak. Lecserélésre került a korábbi kelheimi padlólap, helyette műmárvány került alkalmazásra. Beépítették a padlófűtési csatornákat, és az elektromos vezetékeket.
A II. világháborúban a templom jelentős mértékben megrongálódott. 1946-1949. években a magyar állam finanszírozásával elindultak a templom helyreállítási munkálatai. Akkor készültek el a templom ólomüveg ablakai is. 1953-ban helyre lett állítva templom homlokzata. 1972-től kezdve történt meg a templom teljes külső helyreállítása. 1991-1996 években állami finanszírozással ment végbe a belső restaurálása – (ikonosztáz, templom sztaszidionjai (székei) stb.).
2008-2009-ben magyar állam és Lucoil vállalat támogatásával helyreállatására került a II. világháborúban elpusztult templom déli tornyának sisak alatti része és elkészült helyreállítandó sisak vasszerkezete, amelyiknek ideiglenes védő burája következő 10 évre meghatározta a templom külső kinézetét. Ezek után a munkák ideiglenesen megálltak a finanszírozás hiánya miatt.
2017. ben a Magyar kormány jelentős összegű támogatásban részesítette a Magyar Orthodox Egyházmegyét templomai helyreállatására. 2019. év elején hosszú tervezés és egyeztetés után elindult a Budapesti Nagyboldogasszony Székesegyház restaurálása.
Külső munkák között a legnehezebb feladat volt elkészíteni a déli torony számára a megmaradt északi toronysisak pontos másolatát. Tervezéshez, és a méretek pontos meglapításához új módszereket alkalmaztunk: a 3D fényképezéssel meghatároztuk, (állványozás nélkül) a torony pontos paramétereit. A rézlemezek előre patinázva lettek fekete színűre, mivel a zöld színű patinázásu lemez kezelése nem volt lehetséges. Az északi torony öntött díszítő elemei vegyi összetételét alpinisták segítségével végeztük el, a feltételezett réz helyett 91% horgany ötvözeteket állapítottunk meg.
Templom restaurálása alatt kiderült, hogy a tetőszerkezet jelentős mértékű megerősítésére, fedőcserép cserére is szükség lett. Komoly műszaki kihívást jelentett a templom timpanon megerősítése is, mivel kiderült, hogy az kb. 15 cm-el dőlve volt a nyugati bejárat felé. Erre alkalmaztuk a timpanon hátsó részén egy tartó vasbeton szerkezetet. Feltárási munkák alapján sikerült megállapítani, hogy a keresztek a tornyok tetején korábban aranyozva voltak. Ugyanaz vonatkozott tornyokon és a timpanonon elhelyezett díszítő görög vázák tetején lévő piros szintű lángokra is. Kiderült, hogy ez a piros szín – az aranyozás alatti alapfesték maradványa. Ezeket is aranyoztuk. Mivel a templom tornyai évtizedeken keresztül helyett biztosítottak a galambok számára, nagy feladat volt guanó eltávolítása, és a fertőtlenítés. Az összes nyitott ablakot a tornyokon lezártunk belülről rozsdamentes acél hálóval. Remélhetőleg ez nagyon hosszú időre biztosítja galambmentesítést.
Nagy öröm volt számunkra az, hogy a feltárási munkák közben sikerült megállapítani, hogy eddig eléggé sötét oltár részben korábban volt egy nagy ólomüvegablak, amit későbbiekben (valószínűleg XIX század végén, vagy XX század elején) befalaztak. Erre abból következtettünk, hogy a korábbi ablak alatt megmaradt a falból kifelé vezető kondenzált vizet elvezető cső. Megszületett az örökségvédelmi hatóság által is támogatott döntés, hogy ezt az ablakot vissza fogjuk állítani. Rendkívül nagy élmény volt, amikor a befalazási téglák eltávolítása után kiderült, hogy alatta épségben megmaradt a régi ablak fakerete és még a vas díszrács is. Az ablakot dísztettük a többi ablakok mintájára ólomüveges kereszt képpel. A külső falak védelmére ezeket injektáltuk vizet át nem engedő anyaggal, a falak mentén vízelvezető csatornákat építettünk ki.
A Templom körüli munkákat bizonyos mértékben nehezítette az, hogy a templom északi és déli oldalán 1,8 méteres mélységben régi kripták voltak, ezt folyamatosan figyelembe kellet venni.
A külső munkákat nagyon jó minőségben végezete el Ócsai Sándor toronyépítő mester vállalkozó és az Ö alvállalkozói, egyebek között egy orosz cég, amelyik elkészítette a déli torony szerkezetét és burkoló anyagát.
Jelenleg a templomban belső restaurálási és felújítási munkák folynak: belső festés, padlófűtés kiépítése és 1930-as években beépített közepes minőségű padlóburkoló anyagok cseréje nemesebb padlólapra. Következő lépések: ikonosztáz, püspöki trónus, templom sztaszidionjai tisztítása és restaurálása. A munkák teljes befejezése 2021-ben várható.
Bulah Szvjatoszlav lelkész
Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegye
Kormányzó Főpap tanácsosa
This post is also available in: orosz