2021. július 11-én, Pünkösd utáni harmadik vasárnapon főpásztorunk a rjazanyi Nagyboldogasszony székesegyházban tartott szent liturgiát. Ott elmondott tanítását, amelyet a „test lámpása” témájának szentelte az alábbiakban foglaljuk össze:

Olvasandó: Mt 6,22-33. 

„Milyen módon hatol be a bűn az életünkbe? A Hegyi Beszédben az Úr azt mondja, hogy a test lámpása a szem. Ha az ember szeme sötét, akkor egész teste sötét lesz. De ha a szeme világos, egész élete világos lesz.

Való igaz, hogy a látásnak igen jelentős szerepe van az életünkben. De gyakran válik bűn és szenvedély forrásává. Emlékezzünk csak Ádám és Éva történetére: Évát kísértés fogta el, amikor ránézett a jó és a rossz tudás fájának gyümölcsére, amelyről tilos volt szakítani és belőle enni. Vagy pedig emlékezzünk Dávid királyra, akit kísértésbe vitt a mezítelen Betsabé látványa és bűnbe esett. Sok hasonló esetről tudunk. Bizonyára mindenki felidézhetne hasonló eseteket, amikor a bűn és a szenvedély a látáson keresztül költözött az életébe.

A szentatyák arra tanítanak bennünket, hogy meg kell tartóztatni magunkat a látásban, nem kell ránézni arra, ami kísértésbe vihet bennünket és letéríthet az igaz útról. A lényeg nem abban van, hogy mit látunk, mert lehet ugyanazt a dolgot szemlélni, de más és más módon felfogni a valóságot. Minden attól függ, milyen értékek vezérelnek minket, mit várunk az élettől. A mai evangéliumban pedig azt olvastuk, hogy az ember nem szolgálhat két Urnak, Istennek és egyúttal a mammonnak, azaz annak, ami nem igazság, a hazugságnak és a nyereségvágynak.

A legfontosabb, hogy milyen értékek vezérlik az embert, ami a viselkedését is meg határozza. Mit várunk az élettől, milyen ideálokat követünk? Amennyiben arra törekszünk, hogy tárgyakat, embereket birtokoljunk, annak előbb vagy utóbb keserves vége lesz, mivel a hívságok, az emberi törekvések nem képesek gyökeresen megváltoztatni az életünket. Az Úr erre is hoz fel példákat. Vajon meg tudja hosszabbítani az ember a termetét egy arasszal is? Vagy emlékezzünk, mit mond Salamon királlyal kapcsolatban, aki a dicsőség, a hatalom, a fényűzés és a gazdagság mintája volt. Jóllehet a nagy Salamon király a felvirágzás alakja volt, az egyszerű mezei liliomok szebbek, mint Salamon király emberi kéz által alkotott gyönyörűségei.

Azt jelentené ez, hogy nekünk teljesen le kell állnunk céljaink elérésében, nem kellene dolgoznunk, nem kellene semmiről sem gondoskodnunk az életünkben? Természetes szó sincs erről! Meg kell viszont értenünk, hogy minden munkának, minden igyekezetnek megvan a maga határa. Törekedhetünk arra, hogy egyik vagy másik élethelyzetben megerősödjünk, de alapvető módon nem leszünk képesek az életünkön változtatni. Erre csak az Isten képes.”

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz