2021. április 4-én, Nagyböjt harmadik vasárnapján főpásztorunk a rjazanyi Szent Kereszt Felmagasztalásának szentelt templomban tartott szent liturgiát és igehirdetést: 

„Ha templomba jövünk, látjuk a tetején a keresztet, a templomban pedig a megfeszített Krisztust a kereszten. Minden ortodox templom legtetején kereszt áll, az Egyház győzelmi jelvénye, ám amikor a kereszt hordozásáról van szó, már más lelkülettel, olykor félelemmel gondolunk rá. Úgy tűnik számunkra, hogy a kereszt a szenvedéssel, bajokkal, nehézségekkel, kísértésekkel van kapcsolatban. Olykor imádkozunk is könnyebb keresztért, zúgolódunk, ha nehéz, ha érthetetlennek, elviselhetetlennek látszik. Legtöbbször ezzel az érzéssel tekintünk a keresztre. Ám az egyházi tudat nem így gondol a keresztre.

Az ószövetségben azt látjuk, hogy amikor az izraeliták átkeltek a Vörös tengeren, zúgolódni kezdtek Mózes és Áron ellen, mivel nem találtak vizet, nem tudták oltani szomjúságukat. Végül Márába jutottak, de a forrás vize, amit találtak, keserű volt. Ám Mózes beledobta botját a vízbe, és az édessé vált.

Ez az ószövetségi epizód az egyik legfontosabb előképe a Szent Keresztnek. Az emberiség élete Krisztus Megváltónk eljöveteléig keserű, elviselhetetlen volt. Urunk eljött, elfogadta a keresztre feszítést, és az egész emberiség élete megváltozott. Megnyílt a lehetőség, hogy elérjük a Mennyek Országát, részesei legyünk édességének. Ma is azért fekszik itt előttünk, hogy megszépítse talán már lankadt, böjti életünket.

Itt vagyunk a böjt közepén. A kereszt, mint a Mára-forrás fája, arra szolgál, hogy megédesítse önmegtartóztatásunkat. Ha nem lett volna kereszt, feltámadás sem lett volna, így Urunk úgy mutat a Keresztre, mint a halál feletti győzelem fegyverére.

Fogadjuk hát a keresztet a szenvedés és a kínzó halál képe helyett az üdvösség fegyvereként, amely az élet keserűségét édesre változtatja, feltéve, ha életünk Isten felé törekszik, ha teljes szívvel keressük a Mennyek Országát.”

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz