A Rjazanyi egyházmegye Szűz Mária Oltalma monostorában, az oltárünnep mellett, hasonló ünnepélyességgel tartják meg Szent Mihály arkangyal ünnepeit is. Így volt ez november 21-én is, ónaptár szerint Mihály és Gábriel arkangyal, valamint a mennyei Testnélküli Hatalmak emléknapján. A szent liturgiát főpásztorunk, Márk metropolita végezte, aki az istentisztelet végén tanító beszéddel fordult a hívők közösségéhez.
“Kedves Testvérek! Megszoktuk, hogy az egyházi év minden napján megünnepeljük egy szent emlékét. Az egyház, történelme során, a szentek karába iktatta azokat a gyermekeit, akik itt a földön éltek, de maguk mögött hagyva a földi élet örömeit, az ég felé törekedtek. Ezek a szentek, mint a lelki küzdelem bajnokai, feljutottak a mennyei magasságba, méltó módon járva végig földi útjukat. Megszerették Istent, Isten pedig megdicsőítette őket. Míg a hétköznapi emberek a boldogságot, örömet és élvezeteket keresik a földön, addig a szentek elsősorban Istent. Lehet, hogy őket nem veszi körül az a sok, színes, külső élmény, mint a mindennapok emberét. Hiszen a szentek megszűnnek a világ számára, hogy Istennel lehessenek, és hogy haláluk után, megdicsőülve, segíthessenek földön élő testvéreiknek. Ma azonban különleges nap van, Szent Mihály arkangyal és a mennyei Testnélküli Hatalmak ünnepe. Sok Mihály nevű keresztény testvérünknek ma van a névnapja, de nem csak nekik. Az egyház hite szerint minden egyes embernek megvan a maga őrzőangyala.
Nem tudunk sokat a Testnélküli Hatalmakról. A Szentírás sem mond róluk sokat. Tanításunk szerint a láthatatlan, angyali világot Isten a teremtés legelején, az ég és föld teremtésekor alkotta meg. Ég alatt egész pontosan a mennyei hatalmak teremtését értjük. Úgy hihetnénk, hogy őket nem érhetik bajok és kísértések, mint minket, testben élő embereket. Valójában azonban, ahogy az egyház tanítása mondja, a mennyben, az angyalok között is meghasonlás támadt, és bizonyos angyalok, elpártoltak Istentől, szembefordultak vele. Ezért van az, hogy a bukott angyalok megpróbálják megkísérteni és letéríteni az üdvösség útjáról azokat, akik Istenhez igyekeznek. A jó lelkek, az angyalok viszont megpróbálnak minden erővel megvédeni bennünket a gonosz erőktől. Ezért imádkozunk az őrzőangyalhoz és minden Mennyei Hatalmakhoz, hogy járjanak közre értünk Istennél, őrizzenek meg minket minden bajtól és kísértéstől, és vezessenek bennünket az üdvösség útjára.
Az angyalok még abban is példaként szolgálnak számunkra, hogy miképpen imádkozzunk és végezzük a munkánkat. Mivel testnélküliek, nincs szükségük sem ételre, sem alvásra, sem pihenésre. Mindenkinél jobban hasonlítanak hozzájuk a szerzetesek, a maguk angyali életével. Mi, akik a világ nyüzsgésében élünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni Istenről. Ők azonban – főleg a monostorban élők – egyfolytában imádkoznak és dolgoznak. Mi több, imájuk – mint azt az apostol is meghagyja nekünk – szünet nélküli. Szeretném azt kívánni minden kedves testvérnek, főleg ezekben a nehéz időkben, amikor sok kísértés éri a társadalmat és az egyházat is, hogy az angyalok segítsenek meg mindnyájunkat, és hogy ellene mondva a világ hiúságainak, az angyalokhoz hasonlóan csak eggyel törődjünk – Isten és az emberek szolgálatával.
Ford. T. K.
This post is also available in: orosz