Főpapi liturgia szeptember 6-án, Szent Péter moszkvai metropolita ereklyéi átvitelének ünnepén

Ónaptár szerint szeptember 6-án ünnepli az ortodox egyház Csodatévő Szent Péter moszkvai metropolita (1479) ereklyéi átvitelének emlékét. Ezen a napon Márk metropolita a rjazanyi Nagyboldogasszony székesegyházban tartott főpapi szent liturgiát. Főpásztorunk arról a kiemelkedő szerepről beszélt, amelyet Péter, a szent főpap játszott az orosz ortodox egyház történetében, és az egyénre, a közösségekre, sőt egész népekre kiáradó isteni áldás jelentőségéről. Számunkra, magyarok számára is tanulságos elmélkedését az alábbiakban foglaljuk össze: 

Minden oroszországi város nyáron vagy ősszel megünnepli a maga ünnepnapját. Így volt ez szeptember 6-án Moszkvában is, de valószínűleg kevesen tudták, hogy a régi időkben mihez is kapcsolódott ez a nap. 

Hagyományosan ez volt az a nap, amikor Moszkvában körmenet indult a Kremltől a Viszokopetrovszkij monostorhoz. Miért épp ehhez a monostorhoz vezetett a körmenetben résztvevők útja? 

Ma Szent Péter moszkvai metropolita, a Viszokopetrovszkij monostor alapítója emlékét ünnepeljük. Sőt, ami ennél nagyobb dolog, Péter metropolita nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Moszkva jelentősége erősen megnövekedjék. Természetesen a főpap nem világi, politikai kérdésekkel foglalkozott – ez a fejedelem dolga volt -, hanem az egyház ügyeivel, hiszen ő döntött úgy, hogy a metropólia székhelye Vlagyimir helyett Moszkvában legyen. Ezzel megnőtt a város jelentősége, amely addig elmaradt a fontosabb, népesebb és tehetősebb Novgorod, Kijev vagy Rjazany mögött. 

Úgy tűnik, ez a szent ember előre látta, milyen fontos jövő vár Moszkvára, így nemcsak ő költözött át a városba, hanem a fejedelemnek is áldást adott arra, hogy új székesegyházat emeljen benne az Istenszülő tiszteletére. Azt is megjövendölte, ha a templom felépül, Moszkva felvirágzik és nagy várossá lesz. Isten mindent úgy rendezett el, ahogyan Péter metropolita előre megmondta. A templom felépült, bár a főpap nem élhette meg a felszentelését. 

Ma minden látogató, aki felkeresi a Nagyboldogasszony székesegyházat a 

moszkvai Kremlben, megtudhatja, hogy a szentélyben, az oltártól balra egy ereklyetartóban nyugszanak Szent Péter metropolita ereklyéi. Még életében olyan nagy tisztelet vette körül, hogy halála után egy évvel szentté is avatták. Halála után személye összekötő kapocs maradt az orosz fejedelmek és fejedelemségeik között, olyannyira, hogy többen közülük az ő sírjánál tettek fogadalmat, kötöttek szövetséget, írtak alá szerződéseket. Orosz városok püspökeit, így a szabad Novgorod érsekét is az ő sírjánál szentelték fel. 

Szeptember 6-án Szent Péter metropolita ereklyéi átvitelének ünnepét tartjuk. A minket elválasztó idő, és főleg az emberek eltávolodása Istentől, megfoszt bennünket a helyes történelmi emlékezettől, a múltban lezajlott események pontos megértésétől. Pedig ha nem ismerjük jól a történelmet, nem vár ránk túl biztos jövő. Ha azt szeretnénk, hogy jelen életünknek történelmi távlatai legyenek, városaink fejlődjenek, és országunk megerősödjék, jól emlékezetünkbe kell vésnünk történelmünket, annak megértése mellett, hogy minden sikeres eszme kiindulópontja az Istentől jövő áldás. Ez a legfontosabb egy ország felvirágzásához! 

Péter metropolita megáldotta Moszkvát, és a város azóta is erősödik és virágzik. Más városok, amelyek mulandó emberi akarat nyomán épültek, előbb vagy utóbb megakadtak a fejlődésben. 

Moszkvai Szent Péter metropolita tisztelete fontos helyet foglal el az orosz főváros történetében. Más városoknak is megvannak a maguk szent püspökei, igaz emberei, akiknek köszönhetően a régi időkben fejlődésnek indultak, és ma is folytatják történelmi útjukat. Rjazany városának is megvan az égi patrónusa Szent Vazul püspök személyében (1295)

Adja Isten, kedves testvéreim, hogy ismerjük történelmünket, és ami a legfontosabb, tudjuk annak lelki gyökereit, imádkozzunk a szentjeinkhez, akik áldott földet hagytak ránk örökül. Adja Isten, hogy imáik által országunk felvirágozzon, az Ő dicsőségére, és népeink javára.”

(Ford. T. K.)

 

Официальный сайт Рязанской Епархии

 

This post is also available in: orosz