Budapesten tartották „Az orosz ortodox egyház és együttműködés honfitársainkkal a Közel-Keleten és Afrikában” c. kerekasztal megbeszélést

2019. november 27-én, a budapesti Orosz Kulturális Központban került megrendezésre „Az orosz ortodox egyház és együttműködés honfitársainkkal a Közel-Keleten és Afrikában” c. kerekasztal megbeszélés, amelyen, Kirill pátriárka áldásával, Ilarion volokolamszki metropolita, a patriarkátus Külső egyházi kapcsolatok Osztályának vezetője elnökölt.

A kerekasztal megbeszélésen mind a Külső egyházi kapcsolatok Osztálya, mind a patriarkátus Határon túli intézményei Osztályának részéről, valamint Törökország, Izrael, a Közel-Kelet és Afrika arab és nem arab országaiból számos főpap, pap és szakértő vett részt. 

A találkozót az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma és a Moszkvai Patriarkátus Külső egyházi kapcsolatok Osztálya közösen rendezte Oroszország Külügyminisztériuma és az ún. „Orosz Világ Alapítvány” támogatásával. Hasonló találkozókat tíz év óta tartanak a világ különböző régióiban, így került már sor többek között a brüsszeli, a Buenos Aires-i, a pekingi, a rabati és más országokban tartott megbeszélésekre. 

A mostani, a Közel-Keletnek szentelt találkozó könyörgő istentisztelettel kezdődött a budapesti Nagyboldogasszony templomban, ahol Ilarion metropolita kiemelte: Amikor helyet kerestek az évenként megtartott találkozónak, azért esett a helyszín megválasztása Európára és benne Budapestre, mert a Közel-Keleten most nehéz körülmények uralkodnak, az ottani országok között a közlekedés is nehézkes, ráadásul „Magyarország nagy figyelmet szentel ennek a földrajzi régiónak, és ennek az országnak a vezetése kivételes erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a Közel-keleti keresztény egyházaknak”.

A kerekasztalt megnyitó beszédében az elnöklő főpap részletesen szólt az összortodox kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, valamint azokról a jogsértésekről és üldöztetésekről, amelyeknek a Közel-keleti és afrikai keresztények vannak kitéve.

Ezt követően számos felszólalás hangzott el világi és egyházi résztvevőktől a fenti témakörökben, valamint a Közel-keleti és afrikai régióban jelenlévő más keresztény felekezetek és az adott országok állami vezetésével fennálló kölcsönös viszony tekintetében.

Служба коммуникации ОВЦС

***

Ilarion volokolamszki metropolita részvétele és beszéde „Az üldözött keresztények védelmében” elnevezésű II. nemzetközi konferencián

Ilarion metropolita 2019. november 28-án részt vett és felszólalt az üldözött keresztények védelmének szentelt budapesti, II. nemzetközi konferencián.

A konferencia a magyar kormányzat kezdeményezésére jött létre, amelyen a kormányzat képviselői mellett magasrangú külföldi, Közel-keleti és afrikai, valamint hazai és európai keresztény vezetők vettek részt, összesen 45 országból.

Ilarion metropolita felszólalásában hangsúlyozta, hogy jóllehet a keresztények száma radikálisan csökkent a Közel-Keleten, sok kereszténynek szilárd elhatározása, hogy szülőföldjén akar maradni. Az ottani keresztény vezetők szájából soha nem hangzott el felszólítás, hogy Krisztus követői hagyják el hazájukat. Azok közül is, akik korábban eltávoztak, sokan szeretnének visszatérni, és nekünk segítenünk kell őket ebben. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az otthonok, az infrastruktúra és a templomok helyreállítása. A főpap külön kiemelte, hogy Afrika és Ázsia egyes országaiban sok szenvedést okoznak a keresztényeknek, sőt, gyilkolják őket. Ezért a keresztény hagyományú országoknak fel kell emelniük a szavukat. Szíriában az Oroszországi Föderációval és annak vallásközi humanitárius szervezetével karöltve az orosz ortodox egyház sok segítséget nyújtott keresztények és muzulmánok számára egyaránt, Oroszország számára ugyanis a Közel-Kelet szívügy.

Ilarion metropolita beszédében külön köszönetet mondott a magyar kormányzatnak azért, hogy immár második alkalommal kerül sor erre a budapesti konferenciára, és az iraki keresztény templomok újjáépítésében vállalt szerepéért.

A legnagyobb veszély az afrikai régióban leselkedik a keresztényekre, mondta a főpap. Egyiptomban még mindig terrorista fenyegetettségben élnek, a helyi kormányzat nem kis erőfeszítései ellenére. Szaharától délre, Nigériában és a környező országokban különösen súlyos a helyzet, papokat, egyházi személyeket gyilkolnak meg, tömeges atrocitásokat, genocidiumot követnek el békés hívő közösségek ellen, amelyben a „Boko haram” terrorszervezet jár élen, a helyi kormányzat, a hadsereg és a rendőrség tétlensége mellett. Afrika mellett a főpap külön kiemelte beszédében az ázsiai országokat, az indiai-pakisztáni régiót, ahol szélsőségesek keresztények közösségekre támadnak. Több keresztény hagyományokra épülő európai ország felemelte már szavát a keresztények védelmében, ha ezek összefognának, sokkal nagyobb eredményeket érhetnének el.

Oroszország azért is különösen érzékeny a Közel-keleti, afrikai és ázsiai keresztényeket érő üldözésekre, mert a 20. században az orosz ortodox egyház igen súlyos próbatételeknek volt kitéve: az Istent nem ismerő hatalom ezrével gyilkolta le a püspököket, papokat, százezrével az egyszerű hívőket. Óriási mennyiségben rombolták le a templomokat, monostorokat. Ám az ateista hatalom bukása után az egyház látványos gyorsasággal született újjá, és ma ott tartunk – mondta Ilarion metropolita -, hogy naponként több új templom is nyílik az országban. Az újvértanúk és hitvallók példája ebben nagy ösztönzést jelent.

Reméljük – fejezte be előadását a főpap -, hogy Kelet és Nyugat keresztényeinek együttes erőfeszítései meghozzák gyümölcsüket. A keresztény hagyományú államok kormányzatainak támogatásával, együtt tehetünk tanúságot a világnak az Igazságról, teljesítve Krisztus parancsát a szeretetről: „Arról ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt (Jn 13,35).”

***

Ilarion metropolita találkozója Tristan Azbej államtitkárral

November 28-án a metropolita találkozott Tristan Azbejjel, aki a miniszterelnöki hivatal mellett működő államtitkárságot vezeti az üldözött keresztények védelme ügyében.

Ilarion metropolita a találkozó során – az államtitkár személyén keresztül – köszönetet mondott a magyar kormányzatnak, amiért következetesen védelmezi az őseik földjén élő, és ahhoz ragaszkodó keresztények jogait.

Tristan Azbej a maga részéről nagyra értékelte az orosz ortodox egyház vezető szerepét a hagyományos keresztény értékek megvédése és az üldözött keresztények melletti kiállása terén.

***

Ilarion metropolita találkozója Dr. Erdő Péter bíboros-prímással

Ugyancsak november 28-án találkozott Ilarion metropolita az esztergomi prímással, a Petőfi téri Nagyboldogasszony-székesegyházhoz tartozó épületben.

Ilarion metropolita megosztotta a prímással a II. nemzetközi konferencián szerzett benyomásait, beszélt az oroszországi, az ukrajnai és más, a moszkvai patriarkátus joghatósága alá tartozó egyházak életről. A két főpap külön figyelmet szentelt az egyházak ifjúsági munkájának, missziós, szociális és oktató tevékenységének.

Ilarion metropolita átadta a bíboros-prímásnak nemrég magyarul megjelent „Ketekézisét”, majd együtt megtekintették a felújítás alatt álló Nagyboldogasszony-székesegyházat.

***

Ilarion metropolita magyar nyelvű könyvének bemutatója

Előző nap, november 27-én került sor az Oroszországi Kultúra Házában Ilarion metropolita magyar nyelvű „Katekézisének” bemutatására, amely egy rövid útikalauz az ortodox keresztény hit megismeréséhez. A fordítás Sipos Barnabás pap munkája. A könyvbemutatón Dr. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes is részt vett, több egyházi vezető és kormányzati képviselő, valamint számos budapesti és hazai egyházközség papja és hívei társaságában.

A könyvismertető során Ilarion metropolita hangsúlyozta, hogy a „Katekézis” azok számára készült, akik keresztségre készülődnek, de azoknak is szól, akiket gyermekkorukban megkereszteltek, de nem vezettek be az egyházi életbe, ill. mindazoknak, akik a hitüket meg akarják ismerni. A könyv három nagy részre oszlik: „Keresztény tanítás”, „Keresztény erkölcs”, „Egyház és istentisztelet”.

A metropolita hangsúlyozta, hogy a könyvet a mai kor aktuális kérdéseinek és kihívásaink ismeretében állította össze, és igyekezett azokra választ is adni. Arra is törekedett, hogy megmutassa, az ortodoxia nem egy ősi, „muzeális”, hanem élő és szüntelenül fejlődő hagyományt képvisel. Az egyház nem csupán kultúrát, templomokat, népi hagyományt, ikonfestészetet jelent, hanem egy élő és szüntelenül fejlődő közösséget. Nemcsak papok alkotják, hanem fundamentuma maga a bennünket nap mint nap körülvevő nép. Így az egyház e világ testéből származó test. Ugyanakkor Krisztus ezt is mondta tanítványainak: „nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból…„ (Jn 25,19).

Ilarion metropolita több példát is mondott azzal kapcsolatban, milyen kérdéseket fogalmaznak meg mai keresztények, keresők, és várják rájuk a választ. Az egyik legérdekesebb példa a következő volt:

Vannak, akik megkérdezik, miért kellett Isten Fiának meghalnia a kereszten, nem tudott volna Isten más módot választani az elesett emberiség megmentésére? A válasz: Ha az ember egy hajón utazik, és valaki a fedélzetről a tengerbe esik és elmerül, lehet szólni a kapitánynak, lehet mentőövet dobni és nézni, hogyan tud a bajbajutott kikapaszkodni, vagy pedig lehet beugrani a vízbe, hogy saját magunk mentsük ki a fuldoklót. Isten az utóbbit választotta, maga vetette magát életünk hullámzó mélyére, életét adta azért, hogy a halálból kimentsen bennünket.

Végül a főpásztor köszöntet mondott mindenkinek, aki részt vett a könyv fordításában, szerkesztésében, kiadásában, és háláját fejezte ki Dr. Semjén Zsoltnak azért a sokrétű segítségét, amelyet a magyar kormányzat nyújt a hazai ortodox egyháznak.

Dr. Semjén Zsolt válaszában nagyra értékelte a megjelent könyvet, amely mind ortodox, mind nem ortodox keresztények részére értékes lelki táplálék.

A bemutató végén a Vox Mirabilis kamarakórus ortodox egyházi énekeket adott elő.

This post is also available in: orosz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.