„A keresztség által ugyanis eltemettettünk Vele a halálba, hogy amiképpen Jézus Krisztus
feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk” (Róm 6,4)
A Feltámadt Krisztusban szeretett Főtisztelendő főpásztorok, a papi, diakónusi és szerzetesi rend minden képviselője, a mi Szent Ortodox Egyházunk istenszerető gyermekei! Köszöntelek mindnyájatokat a húsvéti köszöntéssel, és kimondhatatlan örömmel fordulok felétek:
Krisztus feltámadt!
Ma minden ünnep között a legnagyobbat, minden ünnepélyek közt a legszebbet ünnepeljük. A szívünkben ragyogó fényes húsvéti öröm felmelegít bennünket földi gondjaink idején, a jóban és szeretetben való életre ihlet minket, saját közelgő feltámadásunk előérzetét ajándékozza nekünk.
Az Úr mindenki előtt megnyitja az öröm e forrását, ma nem kérdezi senkitől, ki mikor állt a munkások közé. Ő ismeri híveit, akik már az első órától fáradoznak, de azt is tudja, hogy azok, akik a tizenegyedik órában érkeztek, lehetséges, hogy már megtették az út legnehezebb részét. Nincs Isten előtt kedvesebb dolog annál, mint elvinni ezt az örömöt azokhoz, akik nem ismerik azt, kiknek lelkét még nem ragyogta be Krisztus Húsvétjának öröme. Ez a fényességes, átváltoztató, életetadó öröm pedig elhengeríti a követ a sírok elől, melyekben az ő lelkük lepecsételtetett.
A Húsvét örvendező énekével fordulva a halottaiból Feltámadthoz, az Első zsengéhez a halottak közül (1Kor 15,20), mi magunkban érezzük a Vele együtt való feltámadás csodáját: immár nem lelki halottak, hanem élők vagyunk az Isten kegyelme által, Aki megváltott minket a bűntől és a haláltól, új teremtéssé téve minket a Krisztusban.
Ezt a csodát a Feltámadt Üdvözítő szeretete teszi, Aki Keresztáldozatával legyőzte a halált. Az Isteni elgondolástól eltávolodott emberiség üdvözítéséért az élet Teremtője leszállt a pokolba, megalázva magát a haláig, mégpedig a kereszthalálig, és Új Húsvétot ajándékozott nekünk – titokzatos átkelést a halálból az életre, a sötétségből a fényre, a földről az Isten örökkévaló Országába. Ez az átkelő már itt, múlandó életünk során megnyílik előttünk, ha földi vándorlásunk során imádsággal, az Isten akaratának alázatos elfogadásával, a könyörület és a felebarátunk szolgálatának gyakorlásával egyesülünk Krisztussal.
A bűn fogságából kiszabadulva, minden erőnkkel a ragyogó Krisztusi fény felé törekedve gyönyörűvé tesszük életünket, mivel lelkünkben az örök gazdagságot gyarapítjuk, ahogy azt az Írásban is olvassuk:„gyűjtsetek magatoknak kincseket a Mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is”(Mt 6,20-21).
Annak kinyilatkoztatása, hogy „az Isten szeretet”(1Jn 4,8) az Isten Megtestesült Fia által az emberiségnek adott felbecsülhetetlen ajándék. A szeretet átváltoztat, megtisztít és megszentel a környezetünkben mindent. Mi pedig, követve az Üdvözítő parancsolatát az emberek iránti áldozatos, önfeláldozó szeretetről, az Isteni szeretetből részesülünk, amely a ki nem alvó húsvéti örömtől szívünkben felszítva, betölti egész életünket. Akkor beteljesednek rajtunk az apostol szavai: „aki szeret, az az Istentől született, és ismeri az Istent”(1Jn 4,7).
Haladjunk az üdvösség útján fáradhatalanul és eltéríthetetlenül. Igen, ez az út mindig rögös és keskeny. Nem véletlen, hogy környezetünkben oly sokan letértek róla, mikor elhomályosult tekintetük a hatalom és a hírnév, a komfort és a földi javak birtoklása, a féknélküli fogyasztás és a végtelen szórakozás felé fordult. Az Egyház tudja, hogy az az út az ember számára zsákutcába torkollik, és soha nem teszi őt boldoggá. Krisztus útja, a kereszthordozás és a feltámadás útja, az Úr Életetadó Sírjából felragyogó fényhez vezet el bennünket. Ebben a fényben élni annyit jelent, mint legyőzni minden bánatot és fájdalmat, teljes békességet és örömet birtokolni.
Szeretteim! Az apostol tanácsa szerint „járjunk a megújult életben”. Tagadjuk meg az ellenségeskedést és a széthúzást, a bűnös szokásokat és a lelki levertséget. Életünk minden napján és órájában töltsük be Krisztus parancsolatát: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket az emberek, és dicsőítsék a ti Mennyei Atyátokat”(Mt 5,16).
Sok ember van közöttünk, akinek nagyon nagy szüksége van segítségre és törődésre. Ilyenek idős honfitársaink, a háborúk, bűncselekmények és a természeti csapások áldozatai, azok, akik betegségektől, szegénységtől, magánytól, árvaságtól, otthontalanságtól szenvednek. Vigyük el, mint húsvéti ajándékot mindnyájukhoz saját cselekvő szeretetünket, adományainkat és a könyörület fáradozásait.
„A mi Urunk Jézus Krisztus Feltámadásának napja – írja Aranyszájú Szent János – a békesség alapja, a megbékélés kezdete, az ellenséges cselekedetek megszüntetése, a halál szétzúzása, az ördög veresége”. Hozzon Krisztus Húsvétja békét oda, ahol vérontás folyik és lángol a gyűlölet. Nyújtson a föld minden lakója testvéri jobbot, a közös jóért való munkálkodás zálogát egymásnak. Mindnyájatokat biztosítalak arról, hogy az Orosz Ortodox Egyház az egész emberiség áldott megbékélésének és egyetértésének nevében fog munkálkodni. Ebben a szolgálatban mi változatlanul nyitottak vagyunk az állammal és a civil szervezetekkel, a különböző hitű és meggyőződésű emberekkel folytatott közös munkára.
Pár nap múlva ünnepeljük a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 60. évfordulóját. Azokban a nehéz években, élet és halál mezsgyéjén a nemzet lelkében új erővel éledt fel a szent ortodox hit. Sok honfitársunk számára ez egy új élet – a Krisztusban való élet – kezdete volt. Akkor Krisztus Húsvétjának fénythozó Ünnepe szintén májusi napra esett és megelőzte a Nagy Győzelem közös nemzeti ünnepét. Az Üdvözítő kékével áldotta meg a Hozzá forduló embereket (Zsolt 28,11).
Az Úrban szeretett főpásztorok, pásztorok az Egyház gyermekei! Ezen a fényes és szent napon szívből köszöntelek mindnyájatokat Krisztus Fényes Feltámadása alkalmából! Ma, amikor az ortodox keresztények szívét a húsvéti öröm tölti be, sietek, hogy megosszam azt minden testvéremmel, ortodoxokkal és más felekezetű keresztényekkel, minden közeli és távoli emberrel.
Szent Egyházunk minden szerzetesét és világi hívét újból és újból arra kérem, hogy tökéletesedjenek a hitben és a jó cselekedetekben „hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, Akié a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké. Ámin.”(1Pét 4,11).
KRISZTUS FELTÁMADT!
VALÓBAN FELTÁMADT KRISZTUS!
II. Alexij, Moszkva és egész Oroszország patriarchája
Krisztus Húsvétja, 2005, Moszkva