Tropárion 4. hang

Az emberi testben járó angyal, a próféták talpköve, Krisztus eljövetelének második előhirnöke, a dicsőséges Illés, aki fentről leküldte Elisszeusnak a kegyelmet, elűzi a betegségeket, és megtisztítja a bélpoklosokat; ezért az ő tisztelőinek is gyógyulást fakaszt.

Kondákion 2. hang

Isten hatalmas dolgainak prófétája és látnoka, nagynevű Szent Illés, ki szavaddal parancsoltál az esőthozó felhőknek, járj közre érettünk, az egyedülvaló Emberszeretőnél.

Apostoli prokimen 4. hang

Pap vagy Te mindörökké Melkishédek rendje szerint.
Mondá az Úr az én Uramnak: ülj az Én jobbom felől, mígnem alávetem ellenségeidet zsámolyul a Te lábaid alá.

Apostol (Jak 5,10-20)

Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudnak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogy intézte sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr. Mindenekelőtt pedig, testvéreim ne esküdjetek se az égre, se a földre, se más egyébre. Hanem legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem, hogy itélet alá ne essetek. Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig. Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését. Testvéreim, ha valaki közöttetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti valaki, tudja meg, hogy aki megtérített egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez.

Evangélium (Lk 4,22-30)

Abban az időben mindnyájan egyetértettek Jézussal, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, s azt kérdezgették: „Nemde a József fia ez?” Ő pedig így szólt hozzájuk: „Biztosan azt a közmondást mondjátok rám: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Amiről hallottuk, hogy megtörtént Kapernaumban, tedd meg itt is, a saját hazádban.” Majd így folytatta: „Bizony, mondom néktek, hogy egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom néktek, hogy sok özvegyasszony élt Izráelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett azon az egész vidéken, de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Sareptába egy özvegyasszonyhoz. Sok leprás volt Izráelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán.” Amikor ezt hallották, a zsinagógában mindenki megtelt haraggal, felkeltek, kiűzték öt a városból, és elvitték annak a hegynek a szakadékáig, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák; de Jézus átment köztük, és eltávozott.

Illés próféta alakja a keleti ikonográfiában
Az ószövetségi Izrael vallásában kezdettől fogva nagy szerepet játszottak a próféták. A próféták, mint Istentől választott emberek, mindig megjelentek Izrael történetének válságos időszakaiban, hogy a bűnös, az egy igaz Istentől elpártolt népet Istentől ihletett szózatuk erejével visszatérítsék az igaz útra. Illést is, az egyik legnagyobb prófétát akkor hívta el szolgálatára az Úr, amikor népe eltávolodott Tőle, és idegen istennek, Baálnak kezdett szolgálni. Illés próféta történetét – amely a béketűrő Jób története mellett talán a legdrámaibb, legmegrázóbb az Ószövetségben – a Királyok III. és IV. könyvében találjuk. (Nyugati bibliabeosztás szerint ez a Királyok I. és II. könyve.)

Illés próféta alakja, valamint csodákban és más eseményekben gazdag élete már a korai keresztény ábrázolások, katakomba-freskók és bizánci miniaturák kedvelt témái közé tartozott. Az évszázadok során kialakult képtípusokat három nagy csoportra oszthatjuk: az első Illés próféta arcképe, a második az ún. életrajzi jelenetekkel bővített típus, a harmadik pedig a próféta mennyberagadtatásának ábrázolása.

A próféta képmását megjelenítő ikonokról Illés komoly, szigorú arccal tekint a szemlélőre. Hosszú ősz haj és szakáll veszi körül az arcát, öltözete pedig sötét árnyalatú imátionból és világos színű chitonból áll. Nyaka körül általában csomóra kötött, mintás sálat visel.

Az életrajzos ábrázolások központi jelenete többnyire a próféta pusztai tartózkodása, vagy a közkedvelt mennyberagadtatása. A pusztai jelenet nem tér el más szentek hasonló epizódjainak ábrázolásától (Keresztelő Szt. János, Szt. Jeromos stb.). Ezeken a képeken Illés elgondolkodva, fejét kezére hajtva ül egy kövön. A kép felső sarkában gyakran látható a próféta táplálékáról gondoskodó holló is.

A központi jelenetet keretező 12–20 képecske a próféta életének kiemelkedő eseményeit mutatja be. Előfordul, hogy egy-egy egész eseményt egyetlen kép sűrít össze, máskor az ikonfestő az eseményt három-négy narratív (elbeszélő) részlet formájában ragadja meg.

Ilyen részletesen ábrázolják a festők sok esetben a próféta születését. A tradicionális születésábrázoláson kívül gyakran megörökítik azt az apokrif hagyományt is, mely szerint az újszülött gyermeket az angyalok lánggal táplálták, valamint azt az epizódot, amikor a próféta atyja Jeruzsálembe siet, hogy beszámoljon az ottani papoknak az eseményről. A következő képek Illés isteni elhivatásáról szólnak: megjelenik előtte a Seregek Ura, és Illés – teljesítve Isten parancsát – elindul, hogy megfeddje Áháb királyt és megjósolja neki a három évig tartó szárazságot.

A pusztában eltöltött idő eseményei közül kiemelkedik a sareptai özvegyasszonnyal való találkozás ábrázolása. Ezek a képek megjelenítik a próféta és az özvegy találkozását Sarepta városának kapujában, valamint az el nem fogyó kenyér és olaj csodáját. Szintén kedvelt téma az özvegy fiának feltámasztása is, amelyet az ikonfestők általában három narratív képen, folytatólagosan mondanak el.

Hasonlóképpen több részletre bontva ábrázolják a festők a drámai küzdelmet Illés és Baál papjai, a „gyalázat prófétái” között, amely harc Áháb király előtt folyt le: Baál papjai összegyűlnek Karmel hegyén az áldozat bemutatására; Illés imájára tűz száll alá az égből, s az ő áldozatát gyújtja meg; Illés megöli a hamis prófétákat; imája nyomán elered az eső.

Az utolsó ciklus Illés és Elisszeus történetét beszéli el. Látjuk, amint Illés rátalál az éppen szántó Elisszeusra, és felkeni őt utódjának a prófétaságban. Ugyancsak ábrázolják kettőjük csodálatos átkelését a Jordánon.

Illés próféta földi életének utolsó eseménye, a tüzes szekéren való mennyberagadtatása ihlette meg leginkább az ikonfestőket. Ez a jelenet zárja le az életrajzi képecskék sorozatát, vagy alkothatja a központi nagy jelenetet, de gyakran önállóan is előfordul. A próféta ezen az ábrázoláson szekéren látható, melyet néha csak egy kerek rozetta jelképez. A szekeret négy tüzes, lángvörös, szárnyas paripa emeli a magasba. A prófétai alakját és a szekeret ovális vagy köralakú tűzkorong veszi körül, melyet a felső két szélén két,angyal tart. Az egyik rendszerint harsonával jelenik meg, arra utalva, hogy Illés az Utolsó Ítéletkor Krisztussal együtt fog újra megjelenni.

Gyakran az is látható az ikonokon, amint Elisszeus megpróbálja visszatartani mesterét, belekapaszkodik Illés köntösébe, de már csak azt tudja visszahúzni, Illést pedig tovaragadják a tüzes paripák.

A jelenet hegyes, sziklás tájon játszódik le, de az előtérben gazdag vegetáció látható. A növényeket egy barlangból fakadó kis forrás táplálja, utalásként Illés esőt kérő imádságának meghallgatására. Ezt a helyet használja fel gyakran az ikonfestő egy másik epizód: felidézésére is: angyal ébreszti fel a rekettyebokor árnyékában alvó Illést, enni és inni ad neki, mivel hosszú út áll előtte. A keresztény szemlélet méltán látja ebben a jelenetben a Getsemáné kertjében Krisztusnak szolgáló angyal előképét. Az ikonfestő ezt az összefüggést egyszerűen és érthetően úgy fejezi ki, hogy keresztet rajzol a fekvő próféta mellé.

Illés próféta alakja a gazdag tematikájú önálló ábrázolásokon kívül megjelenik egy igen elterjedt újszövetségi képen is: az Úr Színeváltozása ikonjain. A próféta ezeken mindig a Thábor hegyén megdicsőülő Krisztus jobb oldalán látható, a fentebb ismertetett jellemvonásokkal és öltözettel.

(Írta: F. A..; megjelent: Egyházi Krónika, 1970. július-augusztus)