Proszkomidia, amely végzendő Aranyszájú Szent János és Nagy Szent Vazul Isteni Liturgiája előtt
A pap, megvallva bűneit és kibékülve mindenkivel, tiszta lelkiismerettel végezze az Isteni Liturgiát. Lelkét a bűnös gondolatoktól tisztítsa meg. Éjféltől kezdve testét és lelkét tartóztassa meg és olvassa el a Typikon által előirt imákat. A templomba lépve a diakónussal, a Királyi Ajtó előtt, kelet felé három metániát tesznek, miközben mondják:
DIAKONUS:
Mondj áldást uram.
PAP:
Áldott a mi Istenünk mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké.
DIAKONUS:
Ámin.
PAP:
Dicsőség Néked Istenünk, dicsőség Néked.
DIAKONUS:
Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, aki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden javak kincsestára és az élet adományazója, jöjj és lakozzál mibennünk és tisztíts meg minket minden szennyfolttól és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket.
Szent Isten, Szent Hatalmas, Szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk. (3-szor)
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin.
Szentséges Háromság, irgalmazz nekünk. Urunk, könyörülj a mi bűneinken. Uralkodónk, bocsásd meg törvényszegéseinket. Szent, keresd fel és gyógyítsd meg a mi betegségeinket, a Te Nevedért.
Uram irgalmazz. (3-szor)
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin.
Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te Neved, jöjjön el a Te Országod, legyen meg a Te akaratod, miképen a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vigy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól.
PAP:
Mert Tied az Ország és a hatalom és a dicsőség, az Atyáé és Fiúé és Szent Léleké, most és mindenkor és mindörökön örökké.
DIAKONUS:
Ámin. Irgalmazz nekünk Urunk, irgalmazz nekünk, mert minden védelmet nélkülözve, ezt az esedezést ajánljuk fel Néked, mint Uralkodónak, mi bűnösök: irgalmazz nekünk.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek.
Urunk, irgalmazz nekünk, mert Tebenned bíztunk; ne lobbanj nagy haragra irántunk, vétkezéseinkről se emlékezz meg, hanem tekints le reánk most is, mint könyörületes, és ments meg minket ellenségeinktől, mert Te vagy a mi Istenünk és mi a Te néped; mindannyian a Te kezed műve vagyunk; és a Te Nevedet hívjuk segítségül.
Most és mindenkor és mindörökös örökké. Ámin.
A könyörületesség kapuját nyisd meg nékünk Istennek áldott Szülője, hogy Tebenned bízva el ne tévedjünk, hanem megszabaduljunk Teáltalad a nyomorúságoktól, mert Te vagy a keresztények nemzetségének üdvössége.
PAP és DIAKONUS Krisztus képéhez mennek és azt megcsókolva, mondják:
Legtisztább képed előtt hódolunk, Jóságos, vétkeink bocsánatát kérve, Krisztus Isten; mert önként jónak láttad testileg felmenni a keresztre, hogy megszabadítsd az ellenség rabságából azokat, akiket alkottál. Ezért hálával kiáltjuk Hozzád: Örömmel töltöttél el mindeneket, Üdvözítőnk, aki eljöttél, hogy üdvözítsd a világot.
Majd Istenanyja képéhez mennek és azt megcsókolva mondják:
Istennek Szülője, aki a könyörületesség forrása vagy, méltass minket kegyelmedre; tekints a bűnös népre; mutasd meg, mint mindig, hatalmadat, mert Tebenned reménykedve „Örvendezz”-t kiáltunk Hozzád, mint egykor Gábriel, a Testnélküliek Vezére.
PAP visszamegy a királyi Ajtó elé és meghajtott fővel olvassa a következő imát:
Uram, nyújtsd ki kezedet hajlékod magasságából és erősíts meg engem a teendő szolgálatodra, hogy kárhozatlanul állva félelmetes trónusod előtt, elvégezzem a vértelen szentszolgálatot. Mert Tied a hatalom és a dicsőség mindörökön örökké. Ámin.
PAP és DIAKONUS meghajtják magukat egymás felé, majd a nép felé, és utána bemennek az oltarba, a pap az északi, a diakonus a déli ajtón, miközben halkan mondják:
Bemegyek a Te házadba, leborulok templomod előtt a Te félelmedben. Uram, vezess engem a Te igazságodban az én ellenségeim miatt, irányítsd Tefeléd az én utamat. Mert nincsen az ő szájukban igazság, az ő szívük hívságos; nyitott sírbolt az ő torkuk; nyelvükkel hízelkednek. Ítéld meg őket Isten, essenek el saját rágalmaik által; gonoszságaik sokasága miatt taszítsd el őket, mert megkeserítettek Téged, Uram. És örvendezzenek mindazok, akik Tebenned reménykednek; mindörökké vigadnak, és Te közöttük lakozol, és büszkélkednek Tebenned mindazok, akik szeretik a Te Nevedet. Mert Te megáldod az igazt, Uram, mint pajzzsal veszel minket körül jóakaratoddal.
Ezután az oltárba lépve, mindketten három metániát tesznek a Szent Asztal előtt – a pap középen, a diakonus tőle jobbra áll – és megcsókolják a Szent Evangéliumot illetve a Szent Asztalt; majd mindegyikük kezébe veszi sztichárionját és három metániát téve kelet felé, csendesen mondják:
Istenem, tisztíts meg engem bűnöst, és irgalmazz nekem.
DIAKONUS a paphoz közeledik, jobb kezében tartva a szticháriont, a kézelőket és az oráriont, és lehajtott fővel áldást kér a következőképen:
Áldd meg uram a szticháriont és az oráriont.
PAP kereszt jelével megáldja ezeket, mondva:
Áldott a mi Istenünk mindig, most és mindenkor és miadörökön örökké.
DIAKONUS
Ámin.
Majd megcsókolja a pap kezét és visszavonulva felölti a szticháriont, miközben így imádkozik:
Örvendezzék az én lelkem az Úrban, mert az üdvösség köntösébe öltöztetett enem, az öröm palástjával vett engem körül, mint vőlegénynek tett föl nékem koszorút és mint menyasszonyt díszített föl ékességgel.
Ezután megcsókolja az oráriont és felteszi a bal vállára; majd felveszi a jobb kézelőt, miközben mondja:
Jobbod, Uram, erő által dicsőül, jobbod törte meg, Uram, az ellenséget, és dicsőséged sokaságával zúztad össze támadóidat.
A bal kézelőt felvéve mondja:
A Te kezeid teremtettek és alkottak engem; tégy értelmessé és megtanulnom a Te parancsolataidat.
Ezután a proszkomidia asztalához megy és előkészíti a szent edényeket; a szent diszkoszt bal, a szent kelyhet pedig jobb oldalra helyezi, majd a többi tárgyat is elrendezi megfelelőképen. Ezalatt
PAP felöltözködik a következő módon: baljába véve a szticháriont, háromszor meghajtja magát kelet felé, kereszt jelével megáldja a szticháriont, miközben mondja:
Áldott a mi Istenünk mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin.
Majd felölti a szticháriont, mondva:
Örvendezzék az én lelkem az Úrban, mert az üdvösség köntösébe öltöztetett engem, az öröm palástjával vett engem körül, mint vőlegénynek tett föl nékem koszorút és mint menyasszonyt díszített föl ékességgel.
Ezután veszi az epitrachiliont, megáldja azt a kereszt jelével, megcsókolja és felölti, miközben mondja:
Áldott az Isten, aki kiönti kegyelmét az Ő papjaira, mint fejre az illóolajat, amely aláfolyik a szakállon, Áron szakállán, amely lefolyik a ruhája szélére.
Majd veszi az övet, megáldja azt a kereszt jelével, megcsókolja, és körülövezve magát vele, mondja:
Áldott az Isten, aki felövez engem erővel és feddhetetlenné teszi utamat; olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké és magas helyekre állít engem.
Ezután veszi a jobb kézelőt, megáldja azt a kereszt jelével, megcsókolta és felveszi, miközben mondja:
Jobbod, Uram, erő által dicsőül, jobbod törte meg, Uram, az ellenséget, és dicsőséged sokaságával zúztad össze támadóidat.
Hasonlóképen a bal kézelőt is:
A Te kezeid teremtettek és alkottak engem; tégy értelmessé és megtanulnom a Te parancsolataidat.
Ezután veszi az epigonátiont – ha az őt megilleti -, megáldja, megcsókolja és miközben felveszi, mondja:
Kösd derekadra kardodat, Hatalmas, szépségeddel és ékességeddel indulj meg és haladj szerencsésen, uralkodjál az igazságért, a szelídségért és az igazságosságért, és vezéreljen a Te jobbod csodálatosan mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin.
Végül felveszi a feloniont, miután megáldotta azt a kereszt jelével és megcsókolta, mondva:
Papjaid, Uram, igazságba öltözködjenek, kegyeltjeid pedig örvendve örvendezzenek; mindig, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámin.
PAP és DIAKONUS a kézmosóhoz mennek és megmossák kezüket, mondva:
Ártatlanok között mosom meg kezeimet és járok oltárod körül Uram, hogy hallassék dicsőítő hangom és elbeszéljem minden csodáidat. Uram, szeretem a Te házad ékességét és a Te dicsőséged hajlékának helyét. Ne kárhoztasd el a gonoszokkal együtt az én lelkemet és az én életemet a vérontó férfiakkal, akiknek kezei törvényszegők, jobbjuk pedig megtelt vesztegetésekkel; de én az ártatlanság útját jártam; ments meg engem Uram, és irgalmazz nekem. Lábam helyes úton áll; egyházakban áldalak Téged, Uram.
Így mennek a proszkomidia asztalához és három metániát tesznek előtte, mondva mindegyikük:
Istenem, tisztíts meg engem bűnöst, és irgalmazz nekem.
PAP:
Megváltottál minket drága Véreddel a Törvény átkától; keresztre szegeztetvén és lándzsával átszúratván, az embereknek a halhatatlanság forrását fakasztottad; Üdvözítőnk, dicsőség Néked.
DIAKONUS
Mondj áldást, uram.
PAP
Áldott a mi Istenünk mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké.
DIAKONUS
Ámin.
PAP balkezébe veszi az első proszforát, jobb kezébe pedig a szent lándzsát, amellyel háromszor keresztet jelez a proszfora pecsétje fölött, mondva:
A mi Urunk és Istenünk és Üdvözítőnk Jézus Krisztus emlékezetére. (3-szor)
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz. Uram irgalmazz.
PAP a lándzsával a pecsét jobb oldalát metszve, mondja:
Mint a juh, leölésre vitetett.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz. Uram irgalmazz.
PAP a pecsét baloldalát metszve, mondja:
És mint ahogy az ártatlan bárány hangtalan nyírójával szemben, úgy nem nyitja meg száját.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz. Uram irgalmazz.
PAP a pecsét felső részét metszve, mondja:
Alázatosságával oldatott fel az Ő ítélete.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz. Uram irgalmazz.
PAP a pecsét alsó részét metszve, mondja:
Az Ő nemzedékét ki fogja elbeszélni.
DIAKONUS
Emeld ki, uram.
PAP átmetszve a proszforát a szent lándzsával, bal oldalról kezdődően kiemeli az Amnoszt, mondva:
Mivel kiemeltetik a földről az Ő élete.
És ráteszi az Amnoszt, pecséttel lefelé, a szent diszkoszra.
DIAKONUS
Áldozz, uram.
PAP keresztet metsz az Amnoszon, mondva:
Feláldoztatik Istennek Báránya, aki elveszi a világ bűnét, a világ életéért és üdvösségéért.
Azután megfordítja az Amnoszt, úgy, hogy a pecsét felül legyen.
DIAKONUS
Szúrd át uram.
PAP átszúrja az Amnosz jobb oldalát és mondja:
Egy a vitézek közül lándzsával átszúrta az Ő oldalát és azonnal vér és víz jöve ki. És aki látta ezt, bizonyságot tett és igaz az ő bizonysága.
DIAKONUS bort és vizet tart a pap elé és mondja:
Áldd meg, uram, a szent egyesülést.
PAP
Áldott a Te szentségeid egyesülése.
DIAKONUS
Mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin.
És beleönti a kehelybe a bort és kevés vizet.
PAP kezébe veszi a második proszforát és mondja:
A mi fölöttébb áldott, dicsőséges Nagyasszonyunk, Istennek Szülője és Örökszűz Mária tiszteletére és emlékezetére, kinek közbenjárásai által fogadd, Urunk, ezt az áldozatot a Te mennyei Oltárodra.
És egy háromszögletű részt vág ki a proszforából, majd azt az Amnosz jobboldalára helyezi – ábra szerint -, miközben mondja:
Jobbod felől állt meg a Királynő, arannyal átszőtt ruhába öltöztetve és felékesítve.
Veszi a harmadik proszforát és mondja:
Tiszteletreméltó, dicsőséges Próféta, Előhírnök és Keresztelő Jánosnak;
Vesz egy részecskét a proszforából és azt az Amnosz baloldalára helyezve, megkezdi az első sereget. Azután folytatja:
Szent, dicsőséges Prófétáknak: Mózesnek és Áronnak, Illésnek és Elisszeusnak, Dávidnak és Jesszének; a három szent ifjúnak és Dániel Prófétának és minden Szent Prófétáknak;
És vesz egy részecskét, amelyet az első alá helyez. Azután folytatja:
A szent, dicsőséges és dicséretes Péter és Pál Apostolnak és minden szent Apostoloknak;
És a harmadik részecskét az előbbi alá helyezi s ezzel befejezi az első sort. Azután folytatja:
Szent Atyáinknak és egyetemes nagy Tanítóinknak és Hierarcháinknak: Nagy Vazulnak, Theológus Gergelynek, Aranyszájú Jánosnak, Athanásziosznak és Kyrillosznak, myrai Miklósnak és minden szent Hierarcháknak;
És a negyedik részecskét az első mellé helyezi, megkezdve így a második sort, majd folytatja:
Szent István Apostolnak, Első Vértanúnak és Archidiakonusnak, a szent Nagyvértanúknak: Györgynek, Demeternek, thyroni Theodorosznak és Theodorosz fővezérnek és minden szent Vértanúknak és Vértanúnőknek: Theklának, Borbálának, Kyriakénak, Eufémiának és Paraszkévának, Katalinnak és minden szent Vértanúnőknek;
És az ötödik részecskét a második sor első részecskéje alá helyezi, azután folytatja:
Szentéletű és isteni ihletettségű Atyáinknak: Antóniosznak, Euthymiosznak, Szavvásznak, Onufriosznak, áthoszi Athanásziosznak, barlanglakó Antóniosznak és Theodósziosznak, radonyezsi Szergiosznak, szárovi Szerafimnak, Ugrin Mózesnek és minden szentéletű Atyáknak; és a szentéletű Anyáknak : Pelágiának, Theodósziának, Anasztásziának, Evpraxiának, Fevróniának, Theodulének, Eufrozinának, egyiptomi Máriának és minden szent és boldog Anyáknak;
És a hatodik részecskét az előbbi alá helyezi, befejezve ezzel a második sort. Azután folytatja:
Szent, dicsőséges és csodatevő Szegényeknek: Kozmának és Damjánosznak, Kyrosznak és Jánosnak, Panteleimonnak és Hermolaosznak és minden szent Szegényeknek;
És a hetedik részecskét a negyedik mellé helyezi, megkezdve így a harmadik sereget. Azután mondja:
Szent és igaz Istenősöknek: Joákimnak és Annának, szent N.-nek (a templom szentjének) és szent N.-nek, akinek emlékét ünnepeljük és minden szenteknek, kiknek könyörgéseire látogasson meg minket Isten;
És a nyolcadik részecskét az előbbi alá helyezi, azután folytatja:
Szent Atyánk, Aranyszájú János, Konstantinápoly érsekének (vagy: Nagy Szent Vazul Cezária érsekének, aszerint, kinek a Liturgiáját végezzük) tiszteletére és emlékezetére.
És a kilencedik részecskét az utolsó helyre teszi, betöltve így a harmadik sereget. Ezután veszi a negyedik proszforát és mondja:
Emlékezz meg, embereket szerető Urunk, az orthodoxok minden püspökségéről, N. patriarchánkról, N. püspökünkről (érsekünkről, metropolitánkról), N. püspökről (a felszentelő püspök neve, ha az él), a tisztes papi rendről, a Krisztusban szolgáló diakonusi rendről és az egész egyházi rendről; testvéreinkről és szolgálattársainkról: papokról és diakonusokról és minden testvéreinkről, akiket a Te könyörületességed által elhívtál a Te közösségedbe, Jóságos Uralkodónk.
Kivág egy részecskét , és azt az Amnosz alá, bal oldalra helyezi, majd folytatja:
Emlékezz meg, Urunk, hazánk vezetőiről.
Ugyanabból a proszforából még egy részecskét vág ki, s az előbbi mellé, jobbra helyez. Azután pedig annyi élőt említ meg, amennyit akar és minden név említésénél egy újabb részecskét helyez a többi mellé, ezekkel a szavakkal:
Emlékezz meg, Urunk, N-ről.
És ezeket a részecskéket külön sorba helyezi, az előbbi kettő alá. Végül veszi az ötödik proszforát, és ezt mondja:
Boldog emlékezetű orthodox patriarcháknak, és ezen szent templom alapítóinak emlékezetéért és bűneinek bocsánatáért.
És egy részecskét az előbbi sor alá helyez, megnyitva ezzel a halottak sorát. Ezután megemlékezik név szerint a felszentelő püspökéről – ha az meghalt -, és mindazokról az elhunytakról, akikről akar, ezekkel a szavakkal:
Emlékezz meg, Urunk, N-ről.
Minden név említésekor egy újabb részecskét vág ki a proszforából és helyez az előbbi mellé, majd így folytatja:
És minden orthodox atyáinkról és testvéreinkről, akik a feltámadás és az örök élet reményében Tebenned megpihentek, embereket szerető Urunk.
Ezzel befejezi a halottakról való megemlékezést. Végül újra a negyedik proszforából (az élők proszforájából) vesz egy részecskét és mondja:
Emlékezz meg, Uram, az én érdemtelenségemről is és bocsásd meg minden szándékos és szándéktalan vétkezésemet.
És ezt a részecskét az élők sorának a végére helyezi. Ezután a szivaccsal gondosan letörli a diszkosz szélét, nehogy egy részecske is leessék.
DIAKONUS kezébe veszi a tömjénezőt, tömjént tesz bele és mondja a papnak:
Áldd meg, uram, a tömjénáldozatot. Könyörögjünk az Úrhoz.
PAP:
Tömjénáldozatot ajánlunk fel Néked, Krisztus Istenünk, kellemes lelki illat gyanánt, amelyet elfogadván a Te mennyei oltárodra, áraszd reánk a Te Szentséges Lelked kegyelmét.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz.
PAP megtömjénezi a csillagot, és az Amnosz fölé helyezve azt, mondja:
És jövén a csillag, megállt ama hely fölött, ahol a Gyermek vala.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz.
PAP megtömjénezi a diszkosztakarót, és befedi vele a szent diszkoszt, miközben mondja:
Ar Úr uralkodik, ékességbe öltözött, hatalomba öltözött az Úr és körülövezte magát és megerősítette a földkerekséget, amely nem rendül meg. Kész a Te trónusod akkortól kezdve, öröktől fogva vagy Te. Fölemelték a folyóvizek, Uram, fölemelték a folyóvizek az ő hangjukat, fölemelik a folyóvizek az ő hullámaikat, a nagy vizek hangjaitól. Csodálatos a tenger morajlása, csodálatos a magasságban az Úr. A Te bizonyságaid nagyon bebizonyosodtak, a Te házadat illeti szentség, Uram, napok hosszáig.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz. Borítsd be, uram.
PAP megtömjénezi a kehelytakarót, betakarja vele a szent kelyhet és mondja:
Beborította az egeket a Te erényességed, Krisztus, és a Te dicséreteddel megtelt a föld.
DIAKONUS
Könyörögjünk az Úrhoz. Takard be, uram.
PAP megtömjénezi a nagy takarót – az aeriont – betakarja vele a diszkoszt és a kelyhet, miközben mondja:
Takarj be minket szárnyaid takarójával és űzz el tőlünk minden ellenséget és támadót; tedd békéssé a mi életünket. Uram, irgalmazz nekünk és a Te világodnak, és üdvözítsd a mi lelkünket, mint jóságos és embereket szerető.
Ezután megtömjénezi a Szent Adományokat, miközben mondja:
Áldott vagy, mi Istenünk, aki így akartad, dicsőség Néked. (3-szor)
DIAKONUS
Mindig; most és mindenkor és rnindörökön örökké. Ámin. (3-szor)
A drága Adományok felajánlásakor könyörögjünk az Úrhoz. Uram irgalmazz.
PAP miközben tömjénezi a Szent Adományokat, mondja a Szent Adományok imáját:
Óh Isten, mi Istenünk, aki leküldötted a Mennyei Kenyeret, az egész világ Eledelét, Jézus Krisztus Istent, a mi Urunkat, Üdvözítőnket és Megváltónkat és Jótevőnket, aki megáld és megszentel minket, áldd meg ezt a felajánlást és fogadd azt a Te mennyei Oltárodra; emlékezz meg, mint jóságos és embereket szerető azokról, akik azt hozták és akikért hozták és elítélés nélkül tarts meg minket a Te isteni Titkaid szolgálatában. Mert megszentelt és megdicsőített a Te fölöttébb tisztelt és fennséges Neved, az Atyáé és Fiúé és Szent Léleké, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin.
Ezután a kis elbocsájtást mondja:
Dicsőség Néked, Krisztus Istenünk, a mi Reménységünk, dicsőség Néked.
DIAKONUS
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámin. Uram irgalmazz (3-szor). Mondj áldást.
PAP
(Vasárnap: Halottaiból feltámadt) Krisztus igaz Istenünk, az Ő tisztaságos Anyjának, a szent, dicsőséges és dicséretes Apostoloknak, szent Atyánknak, Aranyszájú János, Konstantinápoly érsekének (vagy: Nagy Szent Vazul, Cezária érsekének), boldog Ugrin Mózesnek, szent és igaz Istenősöknek: Joákimnak és Annának és minden szenteknek közbenjárásai által, irgalmazzon nékünk és üdvözítsen minket, mint jóságos és embereket szerető.
DIAKONUS
Ámin.
Ezután megtömjénezi a proszkomidia asztalát és négy oldalról az Oltárasztalt, miközben mondja:
A sírban testileg, a pokolban lelkileg, mint Isten, a Paradicsomban a latorral, a trónuson az Atyával és a Lélekkel együtt voltál, mindeneket betöltve, felfoghatatlan Krisztus.
Majd megtömjénezi az oltárt és a templomot, miközben az 50. zsoltárt mondja. Amikor visszajön az oltárba, megtömjénezi az Oltárasztalt és a papot, elteszi a tömjénezőt és a pap mellé áll. Ha a pap egyedül végzi a Szent Liturgiát, a tömjénezést is ő maga végzi.
PAP (fölemelt kezekkel) és DIAKONUS (fölemelt orárionnal)
Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, aki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden javak kincsestára és az élet adományozója, jöjj és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket.
Keresztvetés után: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békeség és az emberek között jóakarat. (2-szer)
Újabb keresztvetés után: Uram, nyisd meg ajkaimat és szám a Te dicséretedet fogja hirdetni.
A PAP megcsókolja a Szent Evangéliumot, a DIAKONUS pedig az Oltárasztalt.
DIAKONUS meghajtja a fejét a pap előtt, orárionját jobbkezének három ujja között tartva, és így szól a paphoz:
Itt az idő, hogy szolgáljunk az Úrnak. Mondj áldást, uram.
PAP megáldja a diakonust:
Áldott a mi Istenünk mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké.
DIAKONUS
Imádkozz érettem, szent atyám.
PAP
Igazgassa az Úr a te lépteidet.
DIAKONUS
Emlékezz meg rólam, szent atyám.
PAP
Emlékezzék meg rólad az Úr Isten az Ő Országában mindig, most és mindenkor és mindörökön örökké.
DIAKONUS
Ámin.
És elhúzza a függönyt – a Királyi Ajtó csukva marad – majd kimegy az északi ajtón, megáll a Királyi Ajtó előtt, háromszor meghajtja magát, keresztet vetve, és csendcsert mondja:
Uram, nyisd meg ajkaimat, és szám a Te dicséretedet fogja hirdetni (3-szor)
Majd felemeli az oráriont és fennhangon:
Mondj áldást, uram.
PAP megkezdi a Szent Liturgiát
Áldott az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek Országa… stb.
Tudnunk kell, ha több pap együtt végzi a Szent Liturgiát, akkor az egész proszkomidiát csupán egy pap készíti elő, a többi semmit sem tesz.