Nagyböjt 2. hetének istentiszteletei

Nagyböjt 2. hetének istentiszteletei

 

NAGYBÖJT 2. HETE

 

Szerda. Előreszentelt adományok liturgiája

 

18. zsoltári kathizma              

 

„Uram, Tehozzád kiáltottam” után: Triódion sztichirái 1. h.:

 

Vállalva a lelki böjtöt, óh testvérek, ne szóljatok nyelvetekkel álnokságot, se megütközést ne okozzatok, megbotránkozásul a testvéreteknek, hanem bűnbánatban felélesztve a lélek lámpását, könnyek között így kiáltsunk Krisztushoz: Bocsásd meg a vétkezé­seinket, mint embereket szerető. (2-szer.)

Őh fölöttébb dicséretes Vértanúk, nem a föld rejtett el, ha­nem az ég fogadott be Titeket; megnyíltak Előttetek a Paradicsom kapui; és bejutván abba, élvezitek most az élet fáját, közbenjárva a Krisztusnál, hogy ajándékozzon a lelkünknek békeséget, és a nagy irgalmat.

(3. h.:) Az istenes apostolok imái által könyörületes Urunk, mint jóságos méltass minket arra, hogy a böjt idejét az értelem tö­redelmével jól tölthessük el, és így üdvözülve majdan, mindany­nyian dicsőítsünk Téged.

Nagy és félelmetes lesz a Te eljöveteled Urunk, amikor majd leülsz elvégezni az igazságos ítélkezést. Ne ítélj meg engem kár­hozottat, de mint Isten szánj meg engem, apostolaidnak szívesen fogadott közbenjárásai által.

(6. h.:) Krisztusnak Apostolai, a föld szülötteinek világítói, Is­ten bölcs ismeretének világgazdag kincstárai, szent imáitokkal sza­badítsatok meg a kísértésektől minket, kik Titeket énekelünk, és a böjt idejét számunkra jól intézzétek, bőkezűen jutalmazva bé­keséggel máris a mi életünket, hogy kedvező módon jutva el a Krisztus kínszenvedéséhez, bátorsággal zengjünk dicsérőéneket a mi Istenünknek.

 

További sztichirák a Mineából.

Dicsőség . . . most és mindenkor . . . theotokion a Mineából.

 

1. prokimen 6. h.:

 

Örvendezzetek az Úrban és vigadjatok, ti igazak.

Boldogok, akiknek megbocsáttattak törvényszegései.

 

1. ószövetségi olvasmány (Genezis 4, 16-26;):

 

Elment Káin Isten színe elől, és letelepedett Naid földjén, Édennel nemben. És ismerte Káin az ő feleségét, és az fogant, és szülte Énokot. És várost épített, és a várost fiának nevéről Énoknak nevezte el. Énoknak edig született Gaidád, és Gaidád nemzette Maleleélt, és Maleleél nemzet­e Mathusálát, és Mathusála nemzette Lámeket. És Lámek két feleseget vett magának: az egyiknek Áda volt a neve, a másiknak Szella. És Áda szülte Jóbelt; ő lett atyja a sátorlakó állattenyésztőknek. Testvérének pe­dig Jubál volt a neve; ő ismertette meg a hárfát és a citerát. Szella is szült, négpedig Thóbelt, és lett ő rezet és vasat kovácsoló ércműves; Thóbel húga olt Noema. Szólott pedig Lámek az ő feleségeihez: É1da és Szella, halljá­ok szavamat, Lámek feleségei, figyeljetek beszédemre: férfiút öltem, ha hegsebesített, és ifjút, ha megütött. Mert hétszeres a bosszú Káinért, de Hetvenhétszeres az Lámekért! Ismerte pedig Ádám az ő feleségét Évát, és az fogant, és fiút szült, és nevezte annak nevét Séthnek, mondván: Más nagot támasztott nékem Isten Ábel helyett, akit megölt Káin. És lett Séthnek is fia, és nevezte annak nevét Énosnak; ő kezdte segítségül hívni az Úr Istennek nevét.

 

2. prokimen 1. h.:

Legyen, Urunk, a Te irgalmad mirajtunk, amiképen bíztunk Tebenned.

Örvendezzetek igazak az Úrban, igazakhoz illő a dicséret.

 

2. ószövetségi olvasmány (Példabeszédek 5, 15–6, 3;):

Fiam, igyál vizet a magad edényeiből és a magad kútjának forrásai­ból. Ne folyjanak el vizeid a kutadból, hanem tereiden át haladjanak el a vizeid. Egyedül csak a tieid legyenek, és senki idegen ne osztozkodjék tzokban veled. Vízforrásod legyen a sajátod, és együtt örvendezz ifjúko­rodban vett feleségeddel. Mint szerető szarvasünő és kedves kölyök beszél­jen hozzád, őmaga járjon előtted, és legyen veled minden időben; mert iz ő szerelmében forgolódva, mámoros leszel. Ne hevülj fel idegen asszony ránt, és ne keresd olyannak ölelését, aki nem a tiéd; mert az ember útjai isten szeme előtt vannak, és minden járását figyeli. Saját törvénytelensé­gei megfogják az embert, és saját bűneinek kötelékei fojtogatják őt. Meg­nal a fegyelmezetlenekkel, az élvezetek sokasága miatt kivettetett, és el­veszett oktalansága miatt. Fiam, ha kezeskedsz a barátodért, ellenségnek nyújtasz kezet; mert erős csapda az embernek a saját ajka, és foglyul esik saját szája szavainak. Tedd, fiam, azt, amit én tanácsolok néked, és üdvö­zülsz.

 

Péntek. Előreszentelt adományok liturgiája

 

18. zsoltári kathizma.

„Uram, Tehozzád kiáltottam” után: Triódion sztichirája 4. h.:

 

Most van az alkalmas idő, most van az üdvösség napja; irgal­uradnak sokaságában látogasd meg lelkemet, és könnyíts törvény­telenségeim terhén, óh Emberszerető.(2-szer.)

Ezután 4 vértanúi sztichira a soros hang szerint, továbbá 4 sztichira a Mineából, majd

Dicsőség… Halotti sztichira a soros hang szerint. Most és mindenkor… Theotokion a soros hang szerint.

 

1. prokimen 4. h.:

 

A Te irgalmad és igazságod mindig megóvnak engem.

Várva vártam az Urat, és felfigyelt reám, és meghallgatta kö­nyörgésemet.

 

 

1. ószövetségi olvasmány (Genezis 5, 32-6, 8;):

 

Noé ötszáz éves volt; és nemzett Noé három fiút: Sémet, Hámot és Jáfethet. És történt, hogy akkor az emberek sokasodni kezdtek a földön, és leányaik születtek. Látván pedig Isten fiai az emberek leányait, hogy szépek, vettek maguknak feleségeket azokból, akiket kiválasztottak. És mondotta az Úr Isten: Ne maradjon az Én lelkem ezekben az emberekben örökre, mivel testek ők; hanem legyenek azok napjai százhúsz esztendő. Az óriások pedig éltek a földön azokban a napokban, és még azután is, hogy az Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok szültek nekik. Azok voltak az időtelen időkből való óriások, a nevezetes emberek. Látván pedig az Úr Isten, hogy az emberek gonoszsága megsokasodott a földön, és hogy mindenki állandóan gonoszságot gondol a szívében minden napon, meg­bánta Isten, hogy embert teremtett a földön, és elgondolkozott, és ezt mondta: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit alkottam, embert és bar­t, csúszómászókat és az égnek madarait, mert megbántam, hogy alkot­i őket. De Noé kegyelmet talált az Úr Isten színe előtt.

 

2. prokimen 6. h.:

 

Én mondám: Uram, irgalmazz nékem, gyógyítsd meg az én kemet.

Boldog az, aki pártját fogja a szegénynek és a nyomorultnak.

 

2. ószövetségi olvasmány (Példabeszédek 6, 20-7, 1;):

 

Fiam, tartsd meg atyád törvényeit, és el ne vesd magadtól anyád rancsait; kösd azokat lelkedhez mindenkorra, és akaszd a nyakadba. nikor jársz, azokkal járj együtt, és legyenek veled; amikor lenyugszol, almazzanak téged, hogy amikor felkelsz, beszéljenek veled. Mert a tör­ny parancsa szövétnek és világosság, és az élet útja, és intelem és neve­~, mert megőriz téged a férjes asszonytól, és az idegen nő nyelvének rá­fmától. Fiam, le ne győzzön téged a szépség vágya, se tulajdon szemeidne­k rabul ne essél, se meg ne fogjanak az ő szempillái. Mert a parázna nő annyi, mint egy kenyéré, a férjes asszony pedig rabul ejt tisztességes kelcet. Elrejtheti-e valaki a tüzet a kebelében, hogy ruhája meg ne gyul­ljon? Vagy járhat-e valaki a tűz parazsán, hogy lábát meg ne égesse? Így, aki férjes asszonyhoz bemegy, nem marad büntetlen; sem az, aki csak megérinti őt. Nem különös, ha valakit lopáson érnek, és azért lop, hogy jóllakjék, mert éhezik; mégis, ha elkapják, hétszeresen fizeti meg, és ha mindenét odaadja, csak akkor szabadul. De a házasságtörő, elméjének gyöngesége miatt, lelkének vesztét készíti; fájdalmat és megszégyenítést szenved, és gyalázata el nem töröltetik soha. Mert a férj haragja félté­nységgel teljes, és nem ismer szánalmat az ítélkezés napján; gyűlöletét nem adja cserébe semmi váltságért, és nem oszlik az el a sok ajándékért. Fiam, tartsd meg az én szavaimat, és parancsaimat rejtsd el magadnál. Fiam, tiszteld az Urat, és erős leszel; Őrajta kívül ne félj senkitől.

 

NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA. PALAMASZ SZT. GERGELY EMLÉKE

 

Szombat Esti Istentisztelet

 

1. zsoltári kathizma végig.

 

„Uram, Tehozzád kiáltottam” után: Oktoichosz sztichirái a soros hang szerint, majd Triódion sztichirái 2. h.:

 

A dicséreteknek mely énekeivel magasztaljuk a főpapot? Az isteni tudományok harsonáját, lángot lekellő száját a kegyelem­nek, a Léleknek tisztaságos edényét, az Egyház rendíthetetlen osz­lopát, a földkerekség nagy örömét, a bölcseség folyóját, a vilá­gosság szövétnekét, a tündöklő csillagot; amely beragyogja a te­remtést. (2-szer.)

A magasztalásnak mely virágaival koszorúzzuk meg a főpa­pot? A jámborság harcosát, a gonoszság ellenfelét, a hit forró vé­dőjét, a nagy vezetőt és tanítót, a Léleknek harmónikus líráját, az aranyat sugározó nyelvet, a forrást, mely a gyúgyulás vizét fa­kasztja a hivőknek, a nagy és csodálatraméltó Szent Gergelyt.

Mely ajkakkal dicsérjük, óh földnek szülöttei, a főpapot? Az Egyháznak tanítóját, az isteni világosság hirdetőjét, a Háromság mennyei beavatottját, a szerzetesek nagy ékességét, a cselekedet­ben és elméletben kiválót, Thesszalonikának hírességét, kinek a mennyekben lakótársa az illatot árasztó, istenes és csodálatos De­meter.

Dicsőség . . . 6. h.:

Szentéletű, háromszor is boldog, szentséges atyánk, jó pász­torunk, és a Főpásztor Krisztusnak tanítványa, aki életedet adtad a juhokért, isteni ihletettségű Gergely atyánk, Temagad kérd Őt most is közbenjárásaiddal, hogy ajándékozza nekünk. a nagy ir­galmat.

Most és mindenkor . . . soros hang megfelelő theotokionja.

 

Prokimen: a szombat esti.

 

Élőverses sztichirák: az Oktoichoszból a soros hang szerint, majd

Dicsőség . . . 8. h.:

Tanításban serény szavad a szívek fülében zengve, fölserkenti a tétlenek lelkét, és istenes beszédeddel lépcsőt emelsz, mely a földről felvezet Istenhez. Ezért tehát, óh Szent Gergely, Thesz­száliának csodája, ne szűnjél meg közbenjárni a Krisztusnál, hogy világosítson meg isteni világosságával minket, kik tisztelünk Té­ged.

Most és mindenkor . . . (Theotok~on:)

Érintetlen Hajadon, aki testben mondhatatlan módon fo­gantad az Istent, óh Magasságos Istennek Anyja, fogadd a Te szol­gáidnak kéréseit, óh Feddhetetlen. Aki mindeneknek megadod a bűnöktől való megtisztulást, elfogadván most a mi könyörgésün­ket, esedezz, hogy üdvözüljünk mindnyájan.

 

Tropárion: a feltámadási a soros hang szerint, majd

Dicsőség . . . 8. h.:

Igaz hitnek fényforrása, Egyházunknak támasza és tanítója, szerzetesek ékessége, hittudósok győzhetetlen védelmezője, cso­datevő Szent Gergely, Thesszalonikának büszkesége, kegyelemnek hirdetője, esedezz mindenkor a mi lelkünk üdvözüléséért.

Most és mindenkor . . . (Theotokion:)

Aki miérettünk a Szűztől születtél, és keresztrefeszítést szen­edtél, óh Jóságos, ki a halált haláloddal leigáztad, és mint Isten megmutattad a feltámadást, meg ne vesd a kezed alkotásait; mu­asd meg emberszeretetedet, óh Irgalmas; fogadd a Szülődnek, Isten Szülőjének érettünk való közbenjárását, és üdvözítsd, Üd­vözítőnk, keservesen bánkódó népedet.

 

Vasárnap Hajnali Istentisztelet

 

„Isten az Úr” után: a feltámadási tropárion a soros hang szerint (2-szer), majd

Dicsőség . . . 8. h.:

Igaz hitnek fényforrása . . . Most és mindenkor . . . (Theotokion:) Aki miérettünk a Szűztől születtél . . .

Evangélium: a soros feltámadási.

 50. zsoltár után:

Dicsőség… A bűnbánat kapuját… Most és mindenkor… Az üdvösség ösvényeit… Irgalmazz nékem, Isten… Meggondolva az általam elkövetett…

 

á n o n a feltámadási a soros hang szerint, és Palamasz Szt. Gergelynek. (lásd: az Általános Mineában.). Katavasziák: az általánosak, 4. h.

 

3. óda után kondákion 4. h.:

 

Eljött most a cselekvés ideje, ajtónk előtt az ítélet; keljünk fel tehát böjtölve, ajánljuk fel bűnbánati könnyeinket és jótéte­ményeinket, így kiáltva: Több a vétkünk, mint a tenger fövenye; mégis nézd el mindnyájunknak, mindeneknek Alkotója, hogy el­nyerjük az öröklét koszorúját.

 

Kathizma 4. h.:

 

Felégetted a tévhitűek csalását óh Bölcs, az igazhitűek hitét pedig igen világossá tetted, és a világot megvilágosítottad. Azért diadalmas győztesnek bizonyultál, az Egyház oszlopának és igazi főpapnak. Ne szűnjél meg közbenjárni a Krisztusnál, hogy üdvö­züljünk mindnyájan.

Dicsőség… Felégetted a tévhitűek csalását… Most és mindenkor… (Theotolcion:)

Hamar fogadd a mi könyörgéseinket Nagyasszonyunk, és ve­zesd azokat Fiadhoz és Istenhez, feddhetetlen Úrnőnk. Szüntesd meg a nyomorúságokat, csillapítsd le a rossz-szándékú nyelvelők cselszövéseit, és verd le óh Tisztaságos, a szolgáid ellen fegyver­kező hitetlenek vakmerőségét.

 

6. óda után kondákion 8. h.:

 

A bölcseség szent és isteni eszközét, az isteni tudománynak ékes harsonáját, egyetértőn magasztalunk Téged, istenes szavú Szent Gergely. Mint értelem, mely az első Értelemnek színe előtt állasz, vezesd Hozzá a mi értelmünket atyánk, hogy így kiálthas­sunk Hozzád: Örvendezz, óh kegyelemnek hirdetője.

            Ikosz: Mint angyal jelentél meg a földön, hirdetve a halandóknak a ki­mondhatatlan isteni dolgokat; mert a Testnélküliek hangját és emberi rtelmet és testet felhasználva, ámulatba ejtettél bennünket, és arra kész­ettél óh istenes szavú, hogy ezeket kiáltsuk Tehozzád: Örvendezz, ki által ltűnt a sötétség; örvendezz, ki által feltűnt a világosság. Örvendezz, nem­alkotatt Istenség hírnöke; örvendezz, alkotott balgának igaz cáfolója. Örvendezz, elérhetetlen magasságnak, Isten természetének megmondója; örvendezz, beláthatatlan mélységnek, a cselekvésének feltárója. Örvendezz, mert Isten dicsőségét helyesen hirdetted; örvendezz, mert a gonoszok vél­eményét leleplezted. Örvendezz fényforrás, ki megmutattad a Napot; örvendezz kehely, mely kínálod a nektárt. Örvendezz, ki által ragyog az igazság; örvendezz, ki által elborult a hazugság. Örvendezz óh kegyelemnek hirdetője.

Kánon után exaposztilárion: a soros feltámadási, majd

Dicsőség . . .

Örvendezz atyáknak büszkesége, hittudósok ajka, csöndesség iajléka, bölcseség otthona, tanítóknak legfelsőbbje, igének ten­;ere; örvendezz cselekvésnek eszköze, ismeretnek tökéletessége, az emberi betegségek gyógyítója; örvendezz Lélek temploma, halálodban is élő atyánk.

Most és mindenkor . . . (Theotokion.)

Mindeneken uralkodó Nagyasszony, siess veszedelmeinkben, siess a gyötrelmeinkben, légy jelen az utolsó nap szükségeiben, nehogy minket az alvilág, a Sátán és az enyészet elragadjon. Fiad fé­lelmetes ítélőszéke előtt, Istenanyja Nagyasszonyunk, add, hogy mindannyian ártatlanul állhassunk meg, a Te közbenjárásaid által.

 

Dicséreti sztichirák: az Oktoichoszból a soros hang szerint, majd Triódion sztichirái 1. h.:

A világi boldog életedet bevégezted, és most a boldogok gyü­ekezetével együtt örvendezel, és mert szelíd voltál, a szelídek ‘öldjén lakozol, óh Gergely főpap. A csodáknak kegyelmével gaz­dagodtál Istentől, és nyújtasz belőle azoknak is, kik tisztelnek Téged.

(Elővers:) Az igaznak szája bölcseséget tanul, és nyelve igaz ítéletet mond.

Elültetted az igaz hit dogmáit, óh boldogságos, és lemetszetted a tévhit töviseit, és a hit magvait jól megsokasítva igéidnek esőcseppjeivel, mint szorgalmas földműves, százszoros kalászokat ajánlottál fel Istennek.

(Élővers:) Papjaid, Uram, igazságba öltözködjenek, kegyelteid pedig örvendve örvendezzenek.

Feddhetetlen életednek ragyogását óh boldog, megcsodált az angyalok és az emberek gyülekezete, hiszen önként lettél áll hatatos bajnok és aszkéta, és Isten főpapja és méltó szolgája, és igaz barátja.

Dicsőség . . . 6. h.:

A bűnök sötétségében járóknak fényt nyújtottál óh Krisztus a megtartóztatás igéjével; mutasd meg nekünk a szenvedésed tündöklő napját is, hogy így kiálthassunk Hozzád: Kelj fel, Isten, és irgalmazz nékünk.

Most és mindenkor . . . (Theotokion.)

Fölöttébb áldott vagy, Isten Szűz Szülője . . .

 

 

 

 

 

 

 

VASÁRNAPI SZENT LITURGIA

Nagy Szt. Vazul Liturgiája.

 

Tropárionok sorrendje:

1) Krisztus ünnepeinek, valamint a Szent Háromságnak szentel templomokban: a feltámadási tropárion a soros hang szerint, és a szent tropárionja. Dicsőség… a szent kondákionja. Most és mindenkor…a Triódion kondákionja.

2) Szűz Mária ünnepeinek szentelt templomokban: a feltámadási tropárion a soros hang szerint, a templomünnep tropárionja és a szent tropárionja, valamint a Triódion kondákionja. Dicsőség… szentkondákionja. Most és mindenkor… a templomünnep kondákionja .

3) Szentek tiszteletére szentelt templomokban: a feltámadási tropárion a soros hang szerint, a templomünnep tropárionja és a szent tropárionja, valamint a templomünnep kondákionja. Dicsőség… a szent kondákionja. Most és mindenkor… a Triódion kondákionja.

 

Apostoli prokimen 5. h:

Te, Urunk, őrizz meg minket és tarts meg minket e nemzedéktől és mindörökké.

Ments meg engem, Uram, mert megfogyatkozott a kegyes.

 

Apostol: Zsid. 1, 10 – 2, 3; 7, 26 – 8, 2;

Evangélium: Mk. 2, 1 – 12; Jn. 10, 9 – 16;

 

Kinonikon:

Dícsérjétek az Urat a mennyekből, dícsérjétek Őt a magasságban. Alliluia.

Örök emlékezetben lesz az igaz. Alliluia.