INASZAKADT VASÁRNAPJA (HÚSVÉTTÓL 4. VASÁRNAP)
SZOMBAT ESTI ISTENTISZTELET
„Uram, Tehozzád kiáltottam” után
Oktoichosz 7 sztichirája 3. h. és a Pendikosztárion sztichirái 1. h.:
Aki tisztaságos kezeddel alkottad az embert, óh könyörületes Krisztus, eljöttél a betegeket gyógyítani; az inaszakadtat a Juhkapu fürdőjében igéddel felállítottad, a vérfolyásos asszony fájdalmát meggyógyítottad, a kananeus asszony meggyötört leányán megkönyörültél, és a százados kérését el nem utasítottad. Azért így kiáltunk Hozzád: Mindenható Urunk, dicsőség Néked. (2-szer.)
Temetetlen halott volt az inaszakadt, ki midőn meglátott Téged, így kiáltott: Irgalmazz nékem óh Uram, mert az ágyam koporsóm lett nékem. Mi hasznom van az életből? Nem használhatom a Juhkapu fürdőjét, mert nincs senkim, aki bemerítsen, midőn felkavarodnak a vizek; hanem Hozzád folyamodom, a gyógyulás Forrásához, hogy én is a többiekkel együtt kiálthassam: Mindenható Urunk, dicsőség Néked.
Dicsőség . . 5. h.:
Felment Jézus Jeruzsálembe, a Juh-kapu fürdőjéhez, amelyet a zsidók Bethesdának hívnak, és melynek öt tornáca van; és feküdt ezekben a betegek sokasága, mert Isten angyala időnként leszállott, és felkavarta a vizet, és gyógyulást adott a hittel közeledőknek. S látván az Úr egy régóta fekvő embert, mondja néki: Akarsz-e meggyógyulni? A beteg pedig így felelt: Uram, nincs emberem, hogy midőn a víz felkavarodik, bebocsásson a tóba. Orvosokra költöttem el minden vagyonomat, de nem lettem méltó irgalomra. Ám a lelkek és a testek Orvosa így szólott hozzá: Vedd föl az ágyadat és járj, hirdetve a hatalmamat, és az Én nagy irgalmamat mindenfelé.
Most és mindenkor . . . 3. h.: (Theotokion)
Hogyan is ne csodálnók istenemberi szülésedet, óh fölöttébb Tiszteletreméltó! Mert férfiút nem ismervén, óh Tisztaságos, atya nélkül szülted testben a Fiút, aki minden időknek előtte, az Atyától anya nélkül született, úgyhogy semmi változást vagy vegyülést, vagy megoszlást nem szenvedett, hanem mindkét valójának a tulajdonságát sértetlenül megőrizte. Ezért Szűzanya Nagyasszonyunk, esedezzél Őhozzá, hogy üdvözítse azok lelkét, akik Téged igaz hittel Isten Szülőjének vallanak.
Prokimen: a szombat esti.
Litiai sztichirák: a templom-ünnepiek.
Dicsőség . . . 5. h.:
A Juh-kapu fürdőjében betegen feküdt egy ember, és meglátván Téged Urunk, felkiáltott: Nincs emberem, hogy midőn a víz felkavarodik, bebocsásson abba, és így amíg odaérek, más valaki megelőz és elnyeri a gyógyulást, én pedig betegen fekszem tovább. És mindjárt megkönyörülve a Megváltó, ezt mondotta neki: Éretted lettem Emberré, éretted öltöttem testet, és mégis azt mondod, hogy nincsen embered? Vedd föl az ágyadat és járj. Minden lehetséges Néked, minden engedelmeskedik Néked, mindenek Tenéked vannak alávetve. Emlékezz meg mindnyájunkról, és irgalmazz nekünk, óh Szent, mint embereket szerető.
Most és mindenkor . . . (Theotokion:)
Temploma és kapuja vagy, palotája és trónusa a Királynak, óh legtiszteltebb Szűz, aki által a Megváltóm, az Úr Jézus Krisztus, megjelent a sötétségben nyugovóknak, lévén Ő az Igazságnak Napvilága, és megvilágosítani akarván azokat, kiket a saját képére önkezével alkotott. Ezért óh fölöttébb Magasztalt, akinek anyai bizodalma van Őhozzá, szüntelenül járj közre, hogy üdvözítse a mi lelkünket.
Előverses sztichirák:
Oktoichosz sztichirája 3. h.:
Aki szenvedésed által elhomályosítottad a napot, feltámadásod fényével pedig derűssé tetted a mindenséget, óh Krisztus, fogadd el esti dicsérőénekünket, mint embereket szerető.
Folytatva, a húsvéti sztichirák 5. h.
Dicsőség . . . 8. h.:
Salamonnak tornácában, ott feküdt a betegeknek sokasága, és az ünnepszak közepén, talált Jézus egy már harmincnyolc év óta bénán fekvő embert, és szólt hozzá uralkodói szavával: Akarsz-e meggyógyulni? A beteg pedig válaszolt: Uram, nincs emberem, hogy midőn a víz felkavarodik, bebocsásson a tóba. Ő pedig ezt mondja néki: Vedd föl az ágyadat és járj; lásd, hogy meggyógyultál, többé ne vétkezzél. Isten Szülőjének közbenjárásai által, Urunk, áraszd reánk a nagy irgalmat.
Most és mindenkor . . . 5. h.: Feltámadás napja van . . .
Tropárion 3. h.:
Örvendezzenek az égiek és vigadjanak a földiek, mert hatalmasat cselekedett karjával az Úr: eltiporta a halállal a halált, elsőszülötté lett a halottak közül, a pokol gyomrából szabadított ki minket, és megadta a világnak a nagy irgalmat.
Dicsőség . . . most és mindenkor . . . (Theotokion:)
Aki nemzetségünk üdvösségéért közbenjársz, Téged magasztalunk, Istennek Szűz Szülője; mert a Tőled vett testével, a Fiad és Istenünk, elfogadván a kereszten való kínszenvedést, megváltott minket az enyészettől, mint embereket szerető.
(Virrasztó istentisztelet vagy litia esetén:)
Istennek Szűz Szülője örvendezz . . . 3-szor.
VASÁRNAP HAJNALI ISTENTISZTELET
„Isten az Úr” után: Tropárion 3. h.:
Örvendezzenek az égiek . . . 2-szer. Dicsőség . . . most és mindenkor . . . (Theotokion:) Aki nemzetségünk üdvösségéért közbenjársz . . .
1. sztichológia után kathizma 3. h.:
Krisztus a halottakból feltámadt . . . Dicsőség . . . Megízlelvén testileg a halált Urunk . . . Most és mindenkor . . . (Theotokion:) Szüzességed szépségétől . . .
2. sztichológia után kathizma 3. H.:
Minden emberit vállalva, minden sajátunkat magadévá téve, a keresztre szegeztetni kegyeskedtél Alkotóm, elvállalva a halál elszenvedését mint Ember, hogy az emberi nemet megváltsad a haláltól mint Isten. Ezért mint Életetadóhoz kiáltjuk Hozzád: Dicsőség, óh Krisztus, a Te könyörületednek.
Dicsőség . . .
A keresztrefeszítés felfoghatatlanságát, és a feltámadás érthetetlenségét, mint isteni tant hirdetjük mi hivők, mondhatatlan titokként; mert ma a halál és az alvilág leigáztatott, az emberek nemzetsége pedig enyészetlenségbe öltözik. Ezért hálával kiáltjuk: Dicsőség óh Krisztus, a Te feltámadásodnak.
Most és mindenkor . . . (Theotokion:)
Az égiek szeretettel örvendeztek, s a földiek félelemmel rettegtek, amikor a tisztaságos szózat szállott Hozzád, Istennek Szü1ője; egyazon ünnepség virradt fel mindkettőjüknek, mert az elsőnek alkotott ember megszabadult a haláltól. Ezért az angyallal együtt így kiáltunk Hozzád: Örvendezz, óh tisztaságos Szűzanya.
Polyeleosz elmarad.
Feltámadási áldásénekek 5. h.:
Ypakoi, lépcsőének és prokimen a 3. hang szerint.
Evangélium: az 5. hajnali (Lk 24, 12-35;)
„Látván Krisztus feltámadását . . .” és a továbbiak mint Tarmás vasárnapján.
K á n o n : a husvéti. Katavasziák: a husvétiak.
Az ódák végén: a theotokionok, mint Kenetvivők vasárnapján.
3. óda után: húsvéti kondákion és ikosz.
Kathizma 3. h.:
Egyedül a szózat állította talpra az inaszakadtat, amint elhangzott az egész világhoz szóló igéje Annak, ki érettünk megjelent a földön könyörületében; amaz pedig elment az ágyát hordozva, bár az írástudók még nézni sem bírták, megszállva a gonosz gyűlölettől, amely megbénítja a lelkeket.
Most és mindenkor . . . (Theotokion:)
Szüzességed szépségétől és tisztaságod fényétől elámulva Gábriel, így kiáltott Hozzád, Istennek Szülője: Milyen méltó dicséretet zenghetnék Tenéked? Minek is nevezhetnélek? Habozom és rettegek; ezért miként meghagyatott nékem, ezt kiáltom Hozzád: Örvendezz, óh Kegyelembefogadott.
6. óda után kondákion 3. h.:
A sokféle bűnöktől és helytelen tettektől, rútul megbénult lelkemet, emeld föl Uram isteni pártfogásoddal, amiképen egykor a bénát is fölemelted, hogy üdvözülve így kiáltsak Hozzád: Óh irgalmas Krisztus, dicsőség a Te hatalmadnak.
Ikosz:
Aki kezed tenyerével összetartod a föld határait, az Atyával együtt időtelen, és a Szent Lélekkel együtt mindeneken uralkodó Jézus Isten, megjelentél testileg, gyógyítva a betegségeket, és elűzted a szenvedéseket; a vakoknak világosságot adtál, és az inaszakadtat isteni szavaddal fölkeltetted, megparancsolva neki, hogy azonnal járjon, és az őt hordozó ágyat vegye fel a vállaira. Ezért mindannyian vele együtt magasztalunk Téged és kiáltjuk: Óh irgalmas Krisztus, dicsőség a Te hatalmadnak.
Kánon után:
Szent a mi Urunk Istenünk. (3-szor.)
Exaposztilárion 2. h.:
Testileg elszunnyadván mint a halandók, Urunk és Királyunk, harmadnapra feltámadtál, fölemelve az enyészetből Ádámot, és megsemmisítve a halált, óh enyészhetetlenség Húsvétja, világ Üdvössége.
Dicsőség . . .
Megjelent az embereket szerető, és fölöttébb irgalmas Úr, a Juh-kapu fürdőjénél, gyógyítani a betegségeket; talált pedig ott egy sok év óta fekvő embert, és így szólott hozzá: Vedd föl az ágyadat, és indulj az egyenes utakra.
Most és mindenkor . . . Ugyanaz.
Dicséreti sztichirák 3. h.:
Az Oktoichosz sztichirái.
Dicsőség . . . 8. H.:
Urunk, az inaszakadtat nem a fürdő gyógyította meg, hanem a Te igédtől született újjá, és a sokéves betegség többé nem kötötte gúzsba, mert erősebbnek bizonyult szavadnak hatása; így tehát ledobta az elbírhatatlan terhet, és ágyának súlyát is hordozta, bizonyságául a Te könyörületed sokaságának. Dicsőség Néked.
Most és mindenkor . . . (Theotokion:)
Fölöttébb áldott vagy, Isten Szűz Szülője . . .
Doxológia után:
a hajnali feltámadási tropárion.
SZENT LITURGIA
Kis Bemenet után:
Tropárion 3. h.: Örvendezzenek az égiek . . . Dicsőség . . . Kondákion 3. h.: A sokféle bűnöktől és helytelen tettektől . . . Most és mindenkor . . . Húsvéti kondákion 8. h.: Bár leszálltál a sírba, óh Halhatatlan . . .
Apostoli prokimen 1. h.:
Legyen, Urunk, a Te irgalmad mirajtunk, amiképen bíztunk Tebenned.
Örvendezzetek igazak az Úrban; igazakhoz illő a dicséret.
Apostol: Ap. Csel. 9, 32-42;
Evangéliuma: Jn 5, 1-15;
Kinonikon:
Krisztus Testét vegyétek, a halhatatlan Forrást ízleljétek. Alliluia.
Dicsérjétek az Urat a mennyekből, dicsérjétek Őt a magasságban. Alliluia.