Hírek:
Beszámoló Kirill Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolita magyarországi látogatásáról
Hilarion Bécsi és Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök felszólalt az Ortodox Egyházak és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták VIII. dialógusa nyitó ülésén
Útjára indult a Magyar Ortodox Egyházmegye honlapjának orosz nyelvű változata
Teológia:
A terrorizmus és a társadalom erkölcsi összeomlásának problémája és a modernkori civilizáció szekularizálódásának kérdése szorosan összefügg egymással (Beszélgetés Kirill Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolitával)
Beszámoló Kirill Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolita magyarországi látogatásáról
Kirill metropolita magyarországi látogatásának első napja
Október 16-án megkezdődött Kirill, Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolita magyarországi látogatása. A látogatásra Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnökének meghívására került sor. Kirill metropolita találkozik a Magyar Ortodox Egyházmegye papságával, Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével, Szili Katalinnal, a Magyar Országgyűlés elnökével, parlamenti bizottságok elnökeivel, a Római Katolikus Egyház magyarországi prímásával, Erdő Péter bíborossal, Esztergom-Budapesti érsekkel, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa képviselőivel.
Kirill metropolitát október 16-án a Ferihegyi repülőtéren Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök és V. L. Muszatov, az Orosz Föderáció nagykövete fogadta.
Ezután Kirill metropolita találkozott a Magyar Egyházmegye papságával. A találkozón jelen volt Hilarion püspök, Berki Feriz protopresbiter, a Nagyboldogasszony székesegyház elöljárója, Imrényi Tibor protoierej, a szegedi Szent György templom parochusa, Boleszka László protoierej, a miskolci Szent Háromság egyházközség parochusa, Kádár Iván protoierej, a budapesti Szent Szergij orosz egyházközség parochusa, Magyar István protoierej, a Nagyboldogasszony székesegyház lelkésze, Szabó Efrém hieromonach, a nyíregyházi Szent György templom parochusa, Bilku Roland Szergij lelkész, az Egyházmegye Hivatalának titkára, Nyikolaj Kim atya, a Radonyezsi Szent Szergij orosz egyházközség lelkésze, és Tatárka Kirill, a Nagyboldogasszony székesegyház másoddiakónusa.
Kirill metropolita megemlítette, hogy a magyar egyházközségek csatlakozása a Moszkvai Patriarchátushoz az 1940-es évek végén gondviselésszerű volt, mert éppen ez a csatlakozás tette lehetővé, hogy a magyar ortodoxok anyanyelvükön végezhessék istentiszteleteiket. Kirill metropolita köszönetet mondott mindenkinek, aki tevékenyen részt vesz a magyar Ortodoxia ügyének segítésében.
Kirill metropolita szerint az egyházmegye papsága előtt két feladat áll: megőrizni és tovább ápolni a magyar Ortodoxiát, és lelkileg gondozni a nagyszámú magyarországi orosz hívőt. E két feladat ellátása a papság részéről különös előrelátást és lelkipásztori felelősségtudatot követel meg. A találkozón beszélgetés és véleménycsere alakult ki a magyarországi Ortodoxia jelenéről és jövőjéről.
Este Kirill metropolita, Hilarion püspök, Kádár Iván protoierej, Nyikolaj Kim lelkész, és Tatárka Kirill diakónus részvételével virrasztó istentiszteletet tartott a budapesti Radonyezsi Szent Szergij orosz ortodox templomban. Az istentisztelet végén az egyházközség elöljárója, Kádár Iván atya kedves szavakkal köszöntötte a metropolitát. János atya visszaemlékezett akadémiai éveire, amikor a Szentpétervári Teológiai Akadémia rektora Kirill metropolita volt.
Válaszában a metropolita megköszönte az egyházmegye papságának az orosz nyelvű hívek lelkipásztori ellátására irányuló munkásságát, és külön köszönetet mondott a Szent Szergij egyházközség papságának és híveinek az ürömi Szent Alexandra kápolna felújításáért végzett tevékenységükért. Kirill metropolita II. Alexij patriarcha nevében átadta Nyikolaj Kim atyának, az ürömi templom elöljárójának a Radonyezsi Szent Szergij érdemrend III. fokozatát. Patriarchai oklevelet kapott Kádár Iván protoierej atya, Borisz Fuzek úr, a Szent Szergij templom gondnoka és Komoróczy Miklós, a Szent Szergij templom kórusvezetője.
Kirill metropolita Szent Liturgiát mutatott be a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban
Október 17-én Kirill metropolita, Hilarion Bécsi és Ausztriai püspökkel, a templom papságával, valamint Kádár Iván orosz parochussal együtt Szent Liturgiát szolgáltatott a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban. A hagyomány szerint az istentiszteletet három nyelven, magyarul, görögül és egyházi szlávul tartották, nagyszámú hívő részvételével.
A Szent Liturgia után a metropolitát Hilarion püspök köszöntötte. “E szent templomban már több mint kétszáz éve tartanak istentiszteleteket. Az elmúlt 55 évben a templomban a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó – magyar és más nemzetiségű – hívek imádkoznak. Nagy öröm a számunkra, hogy személyében, kedves főpap atya, nem csak a kiemelkedő egyházi személyiséget köszönthetjük, akinek munkássága ismert az egész világon, de mindenek előtt a főpásztort, aki megérti és szívén viseli gondjainkat és problémáinkat.” Kirill metropolita válaszában felhívta az Egyházmegye papságának és híveinek figyelmét arra, hogy különleges felelősségük van a magyarországi Ortodoxiával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban a metropolita köszönetet mondott Hilarion püspöknek főpásztori bölcsességéért, emberszeretetéért és nyíltságáért. Különleges jellemzője a Magyar Ortodox Egyházmegyének, hogy a hívek eltérő nyelvi, kulturális és lelki közegből származnak. Ezért különösen fontos a papság részéről a “lelki odafigyelés” és óvatosság a kísértések elkerülésében és a keresztény közösség egységének megőrzésében. “Szeretnék szintén köszönetet mondani az Egyházmegye papságának, különösen Feriz atyának – a Magyar Egyházmegye veteránjának, aki hosszú időn keresztül vezette a Magyar Ortodox Esperességet, valamint mindazoknak, akik a hívek üdvözülésén és az egységes magyarországi ortodox közösség érdekében munkálkodnak”.
Odaadó főpapi szolgálatáért és a magyarországi Ortodoxiáért végzett tevékenységért a metropolita egy panagiát (a főpapi rangot jelző, Isten Anyját ábrázoló medált – a szerk.) ajándékozott Hilarion püspöknek, a Nagyboldogasszony székesegyház híveinek pedig egy Istenszülő ikont.
A Liturgia után Kirill metropolita találkozott a székesegyház híveivel, majd megbeszéléseket folytatott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökével, Görög Tiborral.
Délután Kirill metropolita megtekintette az ürömi Szent Alexandra templomot. A sírkápolnát 1803-ban Habsburg József nádor építette felesége, Alexandra Pavlovna Romanova nagyhercegnő, I. Pál orosz császár leánya emlékére. Hilarion püspök, Kádár Iván protoierej és Nyikolaj Kim lelkész valamit Üröm város polgármestere, Laboda Gábor úr kíséretben a templom kriptájában halotti megemlékezést tartottak.
A metropolita október 18-i és 19-i programja
Október 18-án Kirill Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolita találkozott Kis Péter kancelláriaminiszterrel. A tárgyaláson jelen volt Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapja, V. L. Muszatov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövete, valamint Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára.
A megbeszélések során a felek eszmét cseréltek az egyházak és az állam kapcsolatának kérdéséről, az egyházaknak a modern európai társadalmakban betöltött szerepéről, valamint az európai integráció során felmerülő problémákról. Kirill metropolita beszámolt tárgyalópartnerének a Vallási Vezetők Európai Tanácsában folyó munkáról, illetve az Orosz Ortodox Egyház Európai Uniós szervezetekhez delegált Képviseletének működéséről, amelyet Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök vezet. A Képviselet célja, hogy kiszélesítse a Moszkvai Patriarchátus és az Európai Unió között folyó világnézeti párbeszédet. Ahogy Kirill metropolita megjegyezte, a párbeszéd fő témája a személyes szabadság fogalmán alapuló liberális meggyőződés és az európai nemzetek szellemi-vallásos örökségén alapuló, az egyén erkölcsi felelősségét hangsúlyozó keresztény világnézet harmonizációja. A metropolita hangsúlyozta, hogy ennek a párbeszédnek a kimenetelétől függ Európa jövője.
Ugyanaznap találkozott Kirill metropolita az Országgyűlés Külügyi Bizottsága helyettes elnökével, Balla Mihállyal. A megbeszélésen részt vett Hilarion püspök és V. L. Muszatov nagykövet is. A találkozón szó volt az orosz-magyar kapcsolatokról, az egyház- és vallásközi párbeszédről, valamint az egyházaknak az egyesült Európában betöltött szerepéről.
Ezekről a kérdésekről esett szó azon a megbeszélésen is, amelyet a metropolita a Parlament Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak elnökével, Szászfalvi Lászlóval, és a bizottság helyettes elnökeivel, Donáth Lászlóval és Dr. Suchman Tamással folytatott. A találkozón részt vett Hilarion püspök, illetve az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének tanácsosa, A. G. Nerozin is.
Az Országgyűlésben tett látogatást követően V. L. Muszatov nagykövet ebédet adott Kirill metropolita tiszteletére. A hazai Ortodox Egyházak képviseletében jelen volt Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapja, Lukijan Budai püspök (Budai Szerb Ortodox Egyházmegye) és Sofronie Gyulai püspök (Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye), a politikai vezetés részéről pedig Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Boros Jenő , a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ugyancsak a meghívottak között volt Vidákovics Tibor, Üröm város képviselőtestületének tagja.
Az est folyamán került sor a metropolita és Magyarország prímása, Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek közötti találkozóra. A szívélyes légkörű megbeszélés során a két főpap több fontos kérdést is érintett, így többek között az Orosz Ortodox Egyház és a Katolikus Egyház közötti problémák megoldásának lehetséges módozatait, a keresztényközi együttműködés formáit és a Magyar Ortodox Egyházmegye helyzetét. Erdő Péter bíboros elismerően szólt a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Ortodox Egyházmegye közötti az elmúlt időszakban formálódott kapcsolatról, külön kiemelve a szeptember 11-i ürömi emlékszertartás jelentőségét, amelyen a Katolikus Egyház képviseletében ő is részt vett. Mint mondta, nagy örömére szolgált jelen lenni és beszédet mondani ezen a magyarokat és oroszokat, ortodoxokat és katolikusokat egybeforrasztó ünnepi megemlékezésen.
Október 19-én Kirill Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolita találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. A barátságos légkörben zajló találkozó során a metropolita beszámolt Mádl Ferencnek az Orosz Ortodox Egyház életéről, az Egyháznak az orosz társadalom életében betöltött szerepéről, a keresztény egyházak közötti dialógus fejleményeiről, valamint az orosz és a magyar nép közötti kapcsolatok kulturális és szellemi-lelki aspektusairól. Ugyancsak szóba került az Orosz Ortodox Egyház külföldön élő hívei pásztorolásának kérdése, különös tekintettel a Magyarországon élő orosz ortodoxokra. Kirill metropolita elégedettségének adott hangot ezzel kapcsolatban, kiemelve, hogy a hazánkban élő oroszajkú hívek teljes egyenlőséget élveznek az élet minden területén, és szabadon gyakorolhatják vallásukat, hasonlóan Magyarország többi vallásos közösségéhez. A metropolita megköszönte az államelnöknek, hogy Magyarország vezetése bölcs belátással viszonyult a budapesti Nagyboldogasszony székesegyház kapcsán kialakult bírósági perhez. Mádl Ferenc megerősítette a metropolita által elmondottakat, kiemelve, hogy a magyar törvények mindenkor tiszteletben tartják a vallási közösségek vagyonát és hitéleti tevékenységét, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felekezetek lelkipásztorai és hitoktatói felkeressék az állami iskolákban tanuló diákjaikat, és hittan-foglalkozásokat tartsanak számukra.
Négynapos magyarországi látogatásának végén Kirill metropolita részt vett a Parlament elnöke, Szili Katalin által a tiszteletére rendezett díszebéden. A többi találkozóhoz hasonlóan itt is sor került az orosz-magyar kapcsolatok sokoldalú áttekintésére, valamint a világpolitika aktuális problémáinak, és az Orosz Ortodox Egyház és a Katolikus Egyház közötti viszony alakulásának megvitatására. Kirill metropolita köszönetét kifejezte köszönetét az Országgyűlés elnökének a meghvásért, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a Moszkvai Patriarchátus Klgyi Osztályának vezetője beható eszmecseréket folytasson a kormány és az állam vezetőivel, a hazai egyházak képviselőivel, valamint a Magyar Ortodox Egyházmegye papságával és híveivel.
Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök felszólalt az Ortodox Egyházak és az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és Európai Demokraták VIII. dialógusa nyitó ülésén
Október 21-én a görögországi Thesszalonikiben megnyílt az Ortodox Egyházak és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) közötti VIII. dialógus, melynek témája: “Európa felépítése a megbékélésen és az együttműködésen keresztül”. Az első alkalommal 1995-ben megrendezett dialógus mostani ülésén külön figyelmet szentelnek a Balkán félsziget helyzetének. A találkozón a Moszkvai Patriarchátus részéről Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök, az Orosz Ortodox Egyház európai uniós szervezetekhez delegált képviseletének vezetője, valamint Anatolij Iljin lelkész, a Képviselet munkatársa vesz részt.
A VIII. ülésszak megnyitóján felszólalt a Görög Köztársaság miniszterelnöke, K. Karamanlisz, Szerbia és Montenegró miniszterelnöke, V. Kostunica, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke, I. Sanander, a Konstantinápolyi Patriarchátus Galliai metropolitája, Emmanuil, valamint az Európai Néppárt elnöke, V. Martens, és alelnöke, V. van Velsen.
K. Karamanlisz felszólalásában fontosnak nevezte az Ortodox Egyházak és az Európai Unió politikai szervezetei közötti nyílt és rendszeres párbeszédet, ami összhangban van az Európai Alkotmánytervezet 51. paragrafusával. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Egyháznak nem szabad alábecsülnie a politika szerepét az állam irányításában, de a politikának sem szabad alábecsülnie a vallás és az Egyház szerepét korunk társadalmában. K. Karamanlisz, az értékekről szólva, amelyek véleménye szerint közösek Európa minden lakója számára, kiemelte: “Hisszük, hogy vallási hovatartozástól függetlenül, a legfontosabb, hogy osszuk azokat az univerzális értékeket, amelyekre a modern Európa épül. Hisszük, hogy a folyamatosan bővülő Európa számára a kulturális és vallási hagyományok gazdagsága nagy előnyt és felmérhetetlen kincset jelent. Előny a közös célok elérése szempontjából és kincs az új, nagy Európa számára – amely biztonságot, felvirágzást és fejlődést jelent minden nép és minden ország számára, azon Európa számára, amely folyamatosan demokratizálódik, szociálisabb irányultságúvá és humánusabbá válik”.
Szerbia és Montenegró miniszterelnöke, V. Kostunica a társadalmi és politikai élet vallási vonatkozásaira mutatott rá, és beszámolt Szerbia vallási helyzetéről. Elmondása szerint Szerbia lakosságának 95 %-a vallásos, a hívők döntő többsége a Szerb Ortodox Egyházhoz tartozik. A lakosság 4,5 %-a felekezet nélküli és csak fél százalék az ateisták száma. Kostunica szavai szerint Szerbiában megteremtődtek a szabad vallási párbeszéd feltételei, amit azonban nem lehet elmondani Koszovóról, amely a vallási tolerancia hiányának markáns példája, ahol a szerbek és a nem albán népek képviselői nem rendelkeznek szabad életfeltételekkel, ahol lerombolják az ortodox templomokat, ahol a szerb lakosság üldöztetésnek van kitéve.
Horvátország miniszterelnöke, I. Sanander hangsúlyozta az “európai normáknak a társadalmi élet szövetébe történő beépítésének” fontosságát. I. Sanander elmesélte azokat az élményeit, amelyeket a zágrábi szerb ortodox közösség meglátogatása során szerzett. E látogatásnak igen nagy jelentősége van a horvátországi ortodoxok és katolikusok közötti megbékéléshez szükséges toleráns légkör megteremtése szempontjából. A horvát miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az egyházi vezetők és a politikai szervezetek közötti dialógus elengedhetetlen az egységes Európa megteremtéséhez és a konfliktusok megoldásához.
A viták során Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök az Orosz Ortodox Egyháznak az egységes Európa értékeivel és normáival kapcsolatos álláspontját képviselte. “Folyamatosan univerzális értékekről és normákról hallunk. Azonban nagyon fontos annak elismerése, hogy a liberális értékeken kívül, amelyek az emberi szabadság elvére alapulnak, vannak még vallási értékek is, amelyek az ember morális felelősségéből erednek. A mai Európában domináns liberális értékrendszer antropocentrikus, mivel abban az ember és annak személyes szabadsága “minden dolgok mértékének” lett kikiáltva. A vallási értékrendszer ezzel szemben teocentrikus, mert abban Isten és az Ő parancsolatai alkotják az igazság végső és abszolút kritériumát. Fontos, hogy az épülő új Európában nem csak a liberális, humanista normáknak legyen létjogosultságuk, de azoknak az értékeknek is, amelyekre a vallásos világnézet alapul. Feltétlen szükséges a két értékrendszer közötti egyensúly megtartása, különben olyan Európa fog felépülni, amelyben a liberális értékrendszert lesz kénytelen mindenki magáévá tenni, és amelyben a hagyományos egyházak, többek között az Ortodox és Katolikus Egyházak marginalizálódnak.”
A koszovói vallási helyzetről szólva Hilarion püspök hangsúlyozta: “Nagyon remélem, hogy közös nyilatkozatunkban megtaláljuk a megfelelő szavakat, amelyekkel el tudjuk ítélni a szerb lakosság elleni bűncselekményeket és az ortodox templomok lerombolását, és fel tudjuk hívni a régió lakosságát a béke és a kölcsönös megértés szükségességére.”
Forrás: A Moszkvai Patriarchátus hivatalos honlapja
Útjára indult a Magyar Ortodox Egyházmegye honlapjának orosz nyelvű változata
A napokban útjára indult a Magyar Ortodox Egyházmegye hivatalos honlapjának orosz nyelvű verziója, amely a Világhálón a http://orthodoxia.org/hungary címen kereshető fel. A honlap grafikai képe és tematikája szinte teljes mértékben megegyezik a magyar változatéval, vagyis itt is helyet kapnak az Egyházmegyével kapcsolatos hírek, az egyházközségek címei és a papok elérhetőségei, prédikációk, hivatalos dokumentumok, püspöki körlevelek és történelmi tárgyú írások. A weboldal folyamatos fejlesztés alatt áll, így remélhetőleg a közeljövőben teljes képet tud majd nyújtani az Egyházmegyéről az oroszajkú, illetve az oroszul értő olvasók számára. Távlati terv, hogy a honlapnak angol verziója is legyen.
A terrorizmus és a társadalom erkölcsi összeomlásának problémája és a modernkori civilizáció szekularizálódásának kérdése szorosan összefügg egymással
Beszélgetés Kirill Szmolenszki és Kalinyingrádi metropolitával, a Moszkvai Patriarchátus Külügyi Kapcsolatok Osztálya vezetőjével (Elhangzott 2004. október 7-én az RTR orosz televíziós csatorna “Dobroje utro, Rosszija” c. adásában)
Főtisztelendő metropolita atya! Az előző főpapi zsinat óta eltelt négy év alatt az Orosz Egyházban több mint 7 ezer új templom nyílt meg. Véleménye szerint, elégséges a templomok száma az ortodox hívők lelki igényeinek kielégítésére?
Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy évben a templomépítések és templomfelújítások minimális programját sikerült megvalósítanunk. E munkálatok nagyságát és tempóját nem csupán az ortodox hívőkről szóló statisztikai adatoknak kell megszabniuk, de meg kell felelniük a társadalom reális vallásos szintjének is. Ha azon vallásosság fokáról beszélünk, amelyet a mai oroszországi társadalom a szovjet időszakból örökölt, akkor, bár a templomok száma még mindig nem elégséges, ez a szám lehetővé teszi az Egyház számára, hogy megoldja az előtte álló feladatokat. Ha a jövőbeni kilátásokról beszélünk, akkor természetesen megállapíthatjuk, hogy sok új templomra, valamint kulturális-oktatási központokra, más egyházi intézményekre lesz még szükségünk, hogy az Egyház kiteljesíthesse kapcsolatát a hívekkel.
Őszentsége, Alexij patriarcha nyilatkozatában a terrorizmust új pogányságnak nevezte. Az Ön véleménye szerint az Egyház ebben a nehéz helyzetben hogyan segíthet az embereken, akik a terroristáktól való félelemben élnek?
Mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy milyen belső okok hozták létre a terrorizmust, és meg kell értenünk, hogy az miért éppen a mi korunkban teljesedett ki ilyen méretekben. Egyházunk Főpapi Zsinata, véleményem szerint, nagyon fontos megállapítást tett ezzel kapcsolatban, és nagyon jelentőségteljes következtetéseket vont le: a terrorizmus és a társadalom erkölcsi összeomlásának problémája és a modernkori civilizáció szekularizálódásának kérdése szorosan összefügg egymással.
Egy erkölcsös társadalomban nem lehet terrorizmus. De amikor a normális emberi élet legszentebb, legmagasztosabb, életfontosságú erkölcsi értékei széthullanak, amikor körülöttünk győzedelmeskedik és megszilárdul az erkölcsi relativizmus, akkor bizonyos emberek fejében felmerül a kérdés: tulajdonképpen miért is ne lehetne élni a terrorizmus fegyverével, miért is ne lehetne házakat, vonatokat, repülőgépeket robbantani? Emlékezzünk vissza Dosztojevszkij szavaira: “Ha nincs Isten, akkor minden megengedett.” Ha nincs erkölcsiség, és minden megengedett, akkor mindent igazolni lehet. Többek között az álvallásos doktrínák létezését, amelyek igazolják azt, ami igazolhatatlan.
Ezért nagyon lényeges napjaink erkölcsi válságának legyőzése, amit a nemzeti konszolidációjának kell kísérnie, hogy társadalmunk valóban egységes és összetartó legyen a szörnyű tragédia és a terrorizmus fenyegetésével szemben. Mindez, úgy gondolom, megállíthatja az ellenséget. Mert ahogy a háborúk és a megpróbáltatások során népünk és társadalmunk régebben is talált magában erőt és akaratot az összefogásra, úgy ma is meg kell azt találnia. Ezért a terrorizmus és a társadalom erkölcsi állapota a Főpapi Zsinat egyik központi kérdése volt.
Főtisztelendőséged véleménye szerint az Egyház milyen területeken tudna együttműködni az állammal?
Erre a kérdésre válaszolva, nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy az Egyház nem kér segítséget az államtól. Az Egyház az államhoz fűződő partneri kapcsolatát szeretné fejleszteni. A partnerség és együttműködés természetes területei elsősorban az emberi lelkekről való gondoskodás, a társadalmi erkölcsi állapotának kérdése, a nemzeti kultúra színvonala, a nevelés és művelődés, a nép hagyományainak és kulturális örökségének megőrzése, a környezetvédelem és sok más terület. Röviden, minden, ami az emberi lét lelki dimenzióit érinti.
Zsinatunkon nagy figyelmet fordítottunk a demográfiai problémára. Helytálló az a vélemény, hogy az állam legfontosabb feladata – a gazdaság. Azonban, ki élvezi majd az eljövendő gazdasági felvirágzás gyümölcseit, ha a lakosság száma a jelenlegi tempóban csökken, ha a nép egészsége megroppan? Mert az emberi élet minőségének fogalmába, mint annak egyik legfontosabb összetevője, beletartozik a nép egészségi állapota is. Ezért teljesen törvényszerű, hogy Egyházunk Főpapi Zsinata komoly nyugtalanságát fejezte ki a társadalom demográfiai állapotával kapcsolatban.
Világos, hogy egy olyan jelenségnek, mint a népesség számának csökkenése, vannak szociális, gazdasági és politikai okai, sőt hatással vannak rá a társadalomban létező félelmek is. Azonban a Zsinat szükségesnek tartotta kiemelni, hogy az egyik legfontosabb születésszabályozó az emberi erkölcs. Ezt könnyű példával alátámasztani. Ugyanis nem voltak nálunk gazdagabbak nagyapáink és dédapáink, akik sokgyermekes családokban nőttek fel, és a maguk idejében sok gyermeket neveltek fel. De a csupán önmagáért élő mai ember fél gyermeket vállalni, mert a gyermek megjelenése csökkenti életszabadságát, fogyasztási szintjének csökkenéséhez vezet. Ez pedig erklcsi probléma. Úgy tűnik a születések csökkenése okai között az első helyen a gyermekvállalás azon okokból történő elutasítása áll, hogy ez különleges áldozatokkal és az élet komfort-szintjének elkerülhetetlen csökkenésével jár. Ismétlem, ez teljes mértékben lelki kérdés. Mivel ez a probléma a személyiség szellemi-erkölcsi szféráját érinti, ahhoz, hogy hatásosan fel lehessen venni a harcot a lakosság számának és a születések számának csökkenésével, figyelmesen kell elemeznünk a társadalom és az ember erkölcsi helyzetét, életünk történéseit, fel kell tárnunk azt, ami a szívek mélyén zajlik. Ezt a felhívást a zsinat mindenkihez, az egész társadalomhoz címezte.
Főtisztelendő metropolita atya! A Zsinat által tárgyalt egyik legfontosabb kérdés a Külföldi Orosz Ortodox Egyház és a hazai Orosz Ortodox Egyház egyesülése folyamatának kérdése volt. Mi a probléma lényege, milyenek a kilátások?
Mint ismeretes, az Oroszországi Ortodox Egyházon belüli szakadás az 1917-es forradalommal és az azt követő polgárháborúval áll összefüggésben. E történések következtében a hazájukat elhagyni kényszerült orosz ortodoxok egy része nem volt kanonikus kapcsolatban az Orosz Ortodoxia teljességével. Mint ismeretes, nemrég megkezdődött az Orosz Ortodox Egyház és a Külföldi Orosz Ortodox Egyház közötti közeledés folyamata. A Főpapi Zsinat áttekintette az ezzel kapcsolatos történéseket, és nagyon határozottan támogatja a mielőbbi egyesülés folyamatát. Ezért jóváhagyta azokat a dokumentumokat, amelyek a Külföldi Egyházzal folytatott megbeszélések során születtek, és felhatalmazta a Szent Szinódust, hogy beteljesítse ezt a folyamatot. Reméljük, hogy ez még a következő Főpapi Zsinat előtt megtörténik, vagyis az addig előttünk álló négy év során.
Főtisztelendő metropolita atya! Az utolsó kérdés. A Zsinat tárgyalt a szentté avatások problémájáról. A Zsinat előtt hallani lehetett olyan véleményeket, amelyek Rettegett Iván cár és Grigorij Raszputyin szentté avatását szorgalmazták. Miként foglalkozott ezzel a kérdéssel a Zsinat, kiket avatott szentté a XX. században vagy azt megelőzően élt hívek közül?
A Zsinat a jámborság több bajnokát a szentek karába emelte, többek között azokat, akiket már korábban mint helyi szenteket kanonizáltak, a Főpapi Zsinat pedig ezzel egyetemes tiszteletüket vezette be. Mindenek előtt meg kell említeni a katonaszentet, Fjodor Usakovot admirálist. Usakov tengernagy – csodálatos személyiség, csodálatos ember volt. Természetesen életszentsége miatt került sor a kanonizálására. De katonai, haditengerészeti érdemei és mély patriotizmusa is elválaszthatatlanok szent életétől. Ezért Usakov admirális szentté avatásával a Főpapi Zsinat hangsúlyozta a Hazaszeretet erényének, a Haza iránti önfeláldozás és a Haza védelmére való készség erényének értékességét.
Azokról szólva, akik a hozzánk közelebbi időkben éltek, meg kell említenünk az egyszerű moszkvai asszony, Boldog Matróna nevét. Rosszindulatú kritikusai néha azt állítják, hogy az Egyház csak metropolitákat, fejedelmeket, “nagy embereket” kanonizál. Ez nem igaz. A Zsinat kanonizálta Boldog Matrónát, az egyszerű orosz asszonyt, aki vakon született és rendkívüli lelki tulajdonságokkal rendelkezett. Olyan élete volt, és olyan mély nyomott hagyott a hívekben, hogy szüntelenül továbbra is őrzik szívükben emlékét, emléke nemzedékről nemzedékre fennmaradt, imádkoznak hozzá, kérik közbenjárását az Úr előtt. Moszkvai Matróna anyánknak a nép emlékezetében megőrződött csodálatos és féltő tisztelete az alapja annak, hogy a moszkvai helyi szent tiszteletét a jelenlegi Zsinat az egész Egyházra kiterjesztette.
Ami Rettegett Ivánt és Grigorij Raszputyint illeti, a Zsinat kategorikusan fellépett szentté avatásuk ellen.
E két történelmi személyiség életútjának objektív vizsgálata is arról tanúskodik, hogy az messze volt a keresztény ideáltól. Rettegett Ivánról szólva el kell mondani, hogy okozója volt Szent Fülöp, Moszkva és egész Oroszország metropolitája, valamint szentéletű Kornyilij vértanú, a Pszkovi Barlangkolostor igumenje halálának. Szentté lehet-e avatni egy időben az áldozatot és gyilkosát? Teljességgel megengedhetetlen Rettenetes Iván kanonizációjának még a felvetése is.
Ezen kívül, azok az emberek, akik Iván cár és Grigorij Raszputyin szentté avatását szorgalmazták, összekevernek két fogalmat: a kanonizáció és a történelmi rehabilitáció fogalmait. Egyesek azt állítják, hogy a két ember tevékenységét érdemtelenül sötét színben ábrázolták eddig. Rendben, tartsanak a történészek konferenciákat, írjanak monográfiákat, kutassanak, próbálják feltárni, ha ez lehetséges, a végső igazságot, a teljes igazságot. Azonban ez még egyáltalán nem jelenti, hogy ezek az emberek méltóvá válnak a szentté avatásra, még a történelmi rehabilitáció esetén sem. Könnyen belátható, hogy minden időkben vannak olyan emberek, akik rászolgáltak a történészek figyelmére. Elég sok ilyen ember van manapság is. Azonban messze nem mindegyikük lett vagy lesz szent. Ez két különböző kérdés.