A Hiszekegy így kezdődik: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden látható és láthatatlan dolgoknak Teremtőjében.” Az Istenről mint minden látható és láthatatlan dolgok Teremtőjéről szóló tanítás a kereszténység alapvető dogmája. Bármilyen természettudományos elmélet, amely tagadja, hogy a világot Isten teremtette, leküzdhetetlen ellentmondásba kerül a keresztény tanítással. 

A Bibliából ismerjük az elbeszélést, hogyan teremtette Isten hat nap alatt a világot. A Teremtés Könyvét háromezer évvel ezelőtt jegyezték le, nem szabad egyfajta természettudományos értekezésként felfogni. Valóságos történéseket ír le, de a mítosz nyelvezetével. A Biblia legfőbb üzenete: az egész világot Isten alkotta. Ami pedig a „hatnapos teremtéstörténetet” illeti, semmiképp sem kötelező szó szerint, hat naptári napként értelmezni. Sokan magyarázzák a „teremtés napjait” átvitt értelemben, úgy mint az Isten teremtő tevékenységének hat szakaszát.

Az evolúció elmélete, abban a formában, ahogyan azt a köztudat ismeri, ellentmond a világ bibliai képének, amely feltételezi, hogy Isten minden fajt egyenként teremtett. Ugyanakkor viszont a bibliai isteni teremtési folyamat leírásában egyfajta „evolúció” figyelhető meg: az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé. Először Isten megteremti az anyagot, a matériát, majd Isten elválasztja a szárazföldet a vizektől, azután megjelennek a növények, a legegyszerűbb élőlények (csúszómászók, halak, madarak), majd a bonyolultabbak, és a legvégén az ember.

Nem véletlen, hogy evolúció-„elméletről” van szó. Ez csak az egyik hipotézis a fajok keletkezéséről. Kísérleti szempontból csak a fajon belüli evolúció nyert bizonyítást, az ún. mikro-evolúció, de nem a makro-evolúció, azaz, az egyik faj átmenete a másikba. Egyetlen majomból sem lett ember. A külső hasonlóság a majom és az ember között még nem feltételezi az egyik faj evolúciós átmenetének a lehetőségét a másikba. Vagy azt, hogy a majom és az ember közös őstől származik.

Az ortodox keresztény ember hisz az egy Istenben, mennynek és földnek Teremtőjében. De az evolúció elméletét sem kell megtagadnia. Az ortodox keresztények és más felekezetekhez tartozó keresztények között is léteznek különböző megközelítések ezzel a témával kapcsolatban. Egyesek határozottan elvetik. Mások egyes formáit elismerik, pl. a mikro-evolúciót. Vannak olyanok is, akik hangoztatják, hogy az evolúciónak helye van, de kihangsúlyozzák, hogy az evolúciós folyamatot Isten indította el és Isten szabályozza, nem pedig véletlen körülmények láncolata (teo-evolucionisták).

Az Egyház nem szentesíti sem az egyik, sem a másik megközelítést, minden hívő szabadon választhat a neki tetsző természettudományos nézetek között, csak arra emlékeztet, hogy a Biblia tekintélye örök, nem ingathatja meg semmilyen tudományos elmélet.

Sőt, az Egyház tévesnek ítéli, ha valaki szembeállítja a Teremtőbe vetett bibliai hitet a tudományos világnézettel. „Az ortodox hitvallás alapjaiban” ezt olvassuk: „A Szentírás: Isten kinyilatkoztatása önmagáról, mint Teremtőről és a világ Gondviselőjéről. A Biblia az ember üdvözítésének történetét beszéli el, nem szolgál tudományos ismeretek forrásaként az embert környező világról. Téves dolog a hatnapos teremtéstörténetet szembeállítani tudományos adatokkal és elméletekkel a világ keletkezésével kapcsolatban. A modern tudomány nem cáfolhatja meg a világ Teremtőjébe vetett hitet.”

Forrás: Hilarion metropolita: „Fogas kérdések vallásról és Egyházról.”

(Ford. I. T.)

This post is also available in: orosz