2022. február elsején volt Kirill, Moszkva és egész Rusz pátriárkája ünnepélyes beiktatásának tizenharmadik évfordulója. Ezen a napon Márk metropolita a rjazanyi Krisztus Születésének szentelt székesegyházban tartott szent liturgiát.

Főpásztorunk az ünnepi liturgia végén és az állhatatos könyörgés előtt Kirill pátriárka egészségéért az Egyház két ünnepelt szentje, Egyiptomi Makariosz és Efezusi Márk életútja és szolgálata témájának szentelte tanítását. Szimbolikusnak nevezete a két szent ünnepének és a pátriárkai évfordulónak az egybeesését: 

„Az ortodox egyház két nagy szentet ünnepel ezen a napon, Szentéletű Makarioszt, az Egyiptomit és Efezusi Szent Márk főpapot (jan. 19 / febr. 1). Mindkét szent életútját az imádság, az aszkézis és az igaz hitről való tanúságtétel jellemezte. Szent Makariosz hatvan évet töltött az egyiptomi pusztában. Bizonyos késéssel lépet az aszkézis útjára, mivel szülei kívánságára megnősült. Ám hamar megözvegyült, és a szüleit szolgálta halálukig. Csak ezután lépett a teljes aszkézis útjára.

Ám nem kis nehézségeket kellett leküzdenie: rágalmakat, megszégyenítéseket. Ám ő még elkötelezettebb élettel és még nagyobb alázattal válaszolt mindezekre. Fennmaradtak igen értékes lelki beszédei, amelyekben a szívbéli ima szükségességéről, az értelem és a szív egyesüléséről, valamint a belső lelki küzdelemről tanít. Harc a szív tisztaságáért – ez a keresztény ember küzdelmének a lényege.

Efezusi Márk is kivételes aszkéta volt, és a hit tisztaságának megőrzését helyezte a küzdelem középpontjába. Abban az időben élt, amikor a Kelet-Római Birodalom már vereségre volt ítélve a pogányok csapásaitól, és a Nyugat katonai segítségében reménykedett. Ám ennek ára a hit megváltoztatása volt, elsősorban a római pápa főségének az elfogadása. Efezusi Márk volt az egyetlen főpap, aki nem írta alá az egyesülési nyilatkozatot. Miután a római főpap erről értesült, így szólt: „Semmit sem értünk el, semmit sem kaptunk.” A bizánci birodalom sem kapott semmit, így vereséget szenvedett a török csapatoktól.

Ámde ma, e szentek mellett egy nemrég történt nagy eseményre is emlékezünk. Ma van Kirill pátriárka beiktatásának évfordulója, amely tizenhárom éve történt a moszkvai Krisztus Megváltó templomban.

Minden keresztény ember útja áldozatos, különösen egy papé, kétszeresen egy főpapé, és rendkívüli erőfeszítéseket igényel a pátriárka kivételes szolgálata. Szimbolikus, hogy az egyik szent, akit ma ünneplünk az imádság és az aszkézis embere volt, a másik pedig az igaz hit megvallója.

A mai időkben az egyház elöljárójának elsősorban szilárd hitre van szüksége, hitvallásra és a szívben folyó imádságra. Imádkozzunk egyházunk elöljárójáért, hogy Istenünk adjon számára erőt az igaz keresztény hitről szóló tanúságtétel keresztjének hordozására ebben a mai világunkban.

Adjon Isten Kirill pátriárka számára számos évet egészségben és a hit szilárd megvallásában!”

This post is also available in: orosz