Az ortodox egyház május 11/24-én ünnepli Szent Cirill és Metód, a szlávok apostolainak emlékét. Az ünnep egyúttal Kirill pátriárka névnapja is. Számos szláv nyelvet beszélő országban pedig a szláv írásbeliség napja. 

Az ünnep ónaptár szerinti napján, május 24-én, főpásztorunk, Márk metropolita a „Megváltóról” elnevezett rjazanyi monostorban tartott szent liturgiát, amelynek jelenlegi élete és tevékenysége szorosan kötődik a keresztény kultúrához és oktatáshoz, nevezetesen a helyi teológiai szemináriumhoz. Főpapunk itt elmondott beszédét foglaljuk össze:

(Olvasandó: János 6,56-69)

„Az üdvözítő számos olyan beszédet tartott, vagy tettet hajtott végre szombati napon, amelyeket az írástudók és a farizeusok értetlenséggel fogadtak. Ilyen volt a kafarnaumi zsinagógában elmondott beszéde is, amely után sok tanítványa elhagyta őt, úgy hogy már a tizenkettőtől is meg kellett kérdeznie: »Talán ti is el akartok menni (6,67)?«

Mi kavarta fel annyira az embereket? Az Úr az élet kenyeréről beszélt, amikor azt mondta, aki nem eszi az ő testét és nem issza a vérét, nem lesz közösségben vele, mert az ő teste valóban étel és az ő vére valóban ital.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy hallgatói közül számosan olyasmire gondoltak, hogy Krisztus kannibalizmusra hívja őket. Az Úr azonban a szent eucharisztiát tárta hallgatói elé, amelyben kis idő elteltével tanítványait részesítette, majd mindazokat, akik hittek és hisznek őbenne. Ismerjük a továbbiakat, az első keresztény századok alatt voltak ellenséges szándékok, amelyek kiforgatták Krisztus hitét, és azt terjesztették, hogy a keresztények valójában gyermekek testét eszik és vérét isszák.

Ezért, hogy az emberek Krisztus szavait és általában a keresztény tanítást helyesen értsék, meg kellett ismerkedni az evangéliumi szövegekkel. Így már az első évszázadban Márk, Máté és Lukács megírják evangéliumokat, hogy Krisztus tanítását teljes épségben felmutassák, és eloszlassák a lehetséges félreértéseket, kételyeket.

Ahhoz, hogy az Evangéliumot olvasni lehessen, írásbeliségre volt szükség. Az ókori népek, az ökumené, azaz a »lakott világ« számára ez volt a görög, majd később a latin nyelv. Ám voltak népek, ezek közé tartoztak a szlávok is, akik még nem rendelkeztek írásbeliséggel.

A ma embere gyakran szükségből, gyakorlati okokból fog bele az idegen nyelvek tanulásába: utazás vagy munkavállalás céljából. Az első századokban az emberek úgy gondoltak a nyelvre és a kultúrára, mint a keresztény hit és kultúra átadásának eszközére. Ezt a nagy művet a szláv népek részére görögök végezték el, az apostolokkal egyenlő Cirill és Metód. Kezdetben nem értették meg őket, még Rómában sem, ahol egy ideig a három lehetséges szent nyelv¹ hamis tanítását hirdették, ám maga a római pápa azzal tisztelte meg a szláv Szentírás fordítóit, hogy az Evangélium szláv fordítását templomban helyeztette el.

Május 24. egyúttal az apostolokkal egyenlő Cirill név hordozója, Kirill pátriárka névnapja is. Állhatatos imával emlékezünk meg egyházunk elöljárójáról, aki szintén aktívan részt vesz egyházunk felvilágosító munkájában, és azon fáradozik, hogy a népek, amelyek Egyházunk kánoni fennhatósága alá tartoznak, megújíthassák keresztény hitüket és kultúrájukat.

Adja Isten, hogy Szent Cirill és Metód műve tovább erősödjék, növekedjék, és azok, akik a szláv kultúrkörhöz tartoznak, újra és újra értékelni tudják az Evangélium örökké éltető igéit. Adja Isten, hogy mi is, a saját kultúránkban, elsősorban a Szentírást, lelkünk kultúráját tudjuk értékelni. Erősödjünk meg a keresztény tanításban, álljunk szilárdan az igaz keresztény hitben.”

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz