„Nem mítoszokban, a valóságban hiszünk.” Márk metropolita beszéde Szent Miklós ünnepén

Szent Miklós mürai püspöknek, csodatévőnek igen sok templomot szenteltek egykor Oroszországban. Rjazany városában a 20. századi vallásüldözések után megmaradt egy, a csodatévő főpásztornak szentelt templom, amelyben kormányzó főpapunk szent liturgiát és beszédet tartott 2020. december 19-én, szombaton, a szentnek ónaptár szerinti ünnepén (dec. 6. / 19.), amelyet az alábbiakban teszünk közzé: 

Oroszország szovjet időszaknak nevezett történelmében, amikor nyílt harc folyt a hit és a vallás ellen, gyakran lehetett hallani, hogy a hívő emberek azok, akik az illúziók, a fantázia világában élnek. Emlékszem, egyszer odajött hozzám valaki, és megtudva, hogy hívő vagyok, ezt mondta: ’Te bizonyára egy fantaszta vagy, valami újat gondolsz ki magadnak.’ A valóság az, hogy a hivő embernek nincs szüksége a fantáziára. Sőt, az Egyház azt tanítja, hogy a fantázia káros az üdvösségre igyekvő ember számára. Az Egyházban ugyanis minden megvan, ami szükséges az ember élete és üdvössége számára… Látjuk, hogy a nemhívők, akik azt állítják, hogy ők a reáliák, a valóságok világában élnek és a tudományos világnézethez ragaszkodnak, Télapóról beszélnek, és komolyan, valami újat várnak, csupán azért, mert új naptári év köszönt be. Ez pedig azt jelenti, hogy nem mi, hívők, hanem azok, akiknek nincs hitük, ők a mítosz-teremtők.

Honnan született ez a mesés személyiség, a Télapó? Először hisznek benne a kicsinyek, azután elveszítik ezt a hitet, és szó szerint valami lényeges dolog tűnik el az életükből.
Valami titok tűnik el, ami viszont megvan nálunk, hívőknél.

A Télapó, a ’Santa Claus’, nem más, mint Szent Miklós. Ez a szent élete során sokakat megajándékozott, mindenkinek, akinek tudott, segített, védelmezett, annyit jót tett, amennyi csak számára lehetséges volt. Ez az egyszerű főpásztor nemcsak megdicsőült szent lett, hanem egy mitikus személyt is életre keltett.

Ámde mi nem a mítoszokban, hanem a valóságban élünk. Ez pedig azt jelenti, hogy hiszünk Istenben, tiszteljük Szent Miklóst, és nemcsak várunk tőle ajándékokat, csodákat, segítséget, hanem meg is kapjuk. Ha az évvégi ajándékokat valójában a szülők, nagyszülők is hozzák, Szent Miklós valóságosan segít bennünket életünkben, üdvösségünk munkálásában, munkáinkban, gondjainkban, azok megoldásában, segít Isten erejével. Csodás segítsége, amelyet hozzá intézett imáinkban kérünk, nem marad el századok múltán sem.

Szent Miklós emléke kivételes ünnep az ortodox keresztények számára, védelmezőnk ünnepe, és a keresztény példaképé, ahhoz, hogyan kell élni, hogyan kell az embereket szeretni, és hordozni keresztünket.

Forró imával fordulunk szeretett szentünkhöz, kérjük, könyörögjön érettünk az Úrhoz, segítsen bennünket, gyarlókat életünkben, mentsen bennünket, különösen ebben, a járvány miatt nehéz időszakban, mentsen meg a kísértésektől, nélkülözésektől, támadásoktól, bajoktól, küldjön számunkra békét, nyugalmat, hogy Isten dicsőségére élhessünk.”

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz