Október 11-én, vasárnap főpásztorunk ismét a rjazanyi Nagyboldogasszony székesegyházban tartott szent liturgiát, és igehirdetésében, a mostani embert próbáló időkben, a hívők előtt egy ókeresztény hitvalló, Szent Kharitón (szept. 28/okt. 11.) életpéldáját elevenítette fel: 

„Az ősz beköszöntével ismét félelem lett úrrá rajtunk. Arról értesültünk, hogy a járvány ismét erőre kapott, növekszik a megbetegedések száma, emberek halnak meg. Lehet, bennünket is aggodalom fog el saját egészségünk, életünk miatt. Mindez természetesen indokolt, ám nem szabad elfelejtenünk, mindannyiónk felett a jó Isten őrködik, gondunkat viseli, még olyan esetekben is, amikor mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy önmagunknak gondját viseljük.

Emlékezzünk ma egy rendkívüli aszkétára, Szentéletű Hitvalló Kharitónra. Ez a hitvalló a 4. század elején élt, bátran vallomást tett Krisztusról üldözői előtt, és ezért számos kínzást kellett elviselnie. A kínvallatások után börtönbe zárták, majd az üldözés heve alábbhagyott, visszanyerte szabadságát. Jeruzsálembe indult, hogy az Úr Sírja előtt hódoljon.

Ám az úton is súlyos megpróbáltatások vártak rá. Rablók kezébe esett, akik arra a pénzre számítottak, amit az utazó magával vihetett az utazás költségeire. Összeverték, megkötözték és egy barlangba vitték, ahol a búvóhelyük volt. Már halálára készült, de az Úr nem feledkezett meg róla. A rablók távollétében, az ott hagyott bor illatára, kígyó kúszott be a barlangba, megkóstolta a bort és az edényben hagyta a mérgét. A rablók zajongva visszatértek, az ott hagyott borral ünnepeltek és mind egy szálig meghaltak. Így döntött az Úr a bűnözők sorsa felől és megszabadította Szent Kharitónt, aki a rablók kincsét szétosztotta a templomok és monostorok javára, maga pedig a barlangban telepedett le és aszketikus életbe kezdett. Az általa alapított monostor ma is áll, úgy ismerik mint Hitvalló Kharitón Lavráját, meg lehet látogatni, bár Izrael állam egyik hadi övezetében található. Ezen a különleges vidéken élt hosszú évekig a hitvalló, ahol az éghajlat nem emberbarát, mindenütt hegyek, halmok és homok. Több monostort is alapított, és ezek testvériségének ő lett a lelki vezetője. Ősz öregségben hunyt el, miután egész életét Isten és felebarátai szolgálatának szentelte.

Íme, hogyan gondoskodik az Úr az ő kiválasztottjairól. Ha az Úrban remélünk, hatalmas kezével képes kimenteni bennünket olyan veszedelmekből, amelyek ellen magunk nem is lennénk képesek védekezni.

Adja Isten, hogy ez az Istenbe vetett remény, az igazak példája nyomán, mindig éljen a szívünkben, és oszlasson el minden félelmet, csüggedést és bánatot.”

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz