“Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amelyet héberül Bethesdának neveznek”. Ezeket a szavakat olvassuk János evangéliumában, amely leírja a Jézus Krisztus által végbe vitt egyik csodát, az inaszakadt ember meggyógyítását. Erről az eseményről az egyház a Húsvét utáni 4. vasárnap emlékszik meg. Ezen az ünnepi vasárnapon, amely idén május 10-re esett, Márk metropolita szent liturgiát végzett a rjazanyi Krisztus Születése székesegyházban.
A Beteszda szó héberről úgy fordítható le mint “az irgalom háza”. A mai napig megvannak az ősi fürdő romjai, és a Jeruzsálembe látogató zarándokokat rendszeresen el is viszik erre a helyre, amely megszemlélhető mindenki számára, miután előkerült a több ezer éves rétegek alól. Az Üdvözítő korában ez egy egész komplexum volt, ahogy János evangélista írja, öt oszlopcsarnokkal. A legkülönbözőbb betegségekben szenvedő emberek sokasága várta ezen a helyen, hogy évről évre újra bekövetkezzen a csoda – az Úr angyala leszálljon a tóra és felkavarja a vizet. Az Írás tanúsága szerint az ott várakozó egyik beteg 38 éve feküdt bénán – ez volt az a bizonyos „inaszakadt”.
Ez az ember 38 éven át hiába várta a csodát, ugyanis ahhoz, hogy meggyógyuljon, elsőnek kellett volna bemennie a vízbe, annak felkavarodása után. Ez a helyzet egészen addig a pillanatig tartott, amíg nem találkozott magával az Üdvözítővel.
A Megváltó ezt a kérdést tette fel az inaszakadt embernek: akarsz-e meggyógyulni? Az ember természetesen szeretett volna újra egészséges lenni. Elmondta, hogy nincs embere, aki elsőként bevinné a vízbe, amikor az felkavarodik. Az Úr erre egyetlen szavával meggyógyította őt. Később, amikor újra találkozott vele, figyelmeztette, hogy ne vétkezzen, hogy ne történjen vele valami rosszabb. Csak ekkor, a második találkozáskor mondta el neki, ki ő. Világos, hogy az inaszakadt vétkezett Isten előtt, bűnös életét élt, ami miatt Isten betegséggel sújtotta. Az Úr meggyógyította őt, és a betegségnek és a gyógyulásnak ez a képe példa mindannyiónk számára. A betegségé, amely a bűn következménye, és amelyből csak az Úr gyógyíthat ki. Olyan Istenünk van, az Isten-ember Jézus Krisztus, aki egyetlen szóval meg tud gyógyítani bennünket, minden egyéb külső jel vagy szertartás nélkül. Az Úrtól jövő gyógyulás – ez az a jel, amit Szent János apostol felmutat nekünk.
A Szentírásban nincs egyetlen véletlen szó sem. Az egész szövegnek mély értelme van, és tanításul szolgál mindazok számára, akik figyelmesen olvassák. Az Egyház nem véletlenül szentelte az egyik vasárnapot az inaszakadt meggyógyítása csodájának. Az Úr egyetlen szóval, minden más nélkül, visszaadta egy ember testi egészségét. Majd pedig szavával tanítja őt, figyelmeztetve, hogy többé ne vétkezzen.
Egyrészről azt mondjuk, Isten irgalmasságának nincs határa. Másrészről maga az Úr figyelmeztette az embert, hogy többé ne kövessen el bűnt, nehogy még rosszabb helyzetbe kerüljön. Ez az jelenti, az isteni pedagógia megengedi, hogy időnként kísértések, megpróbáltatások, egyebek mellett betegségek érjenek bennünket. A mostani betegség, amelyet Isten az emberiségre bocsátott, ugyancsak egybecseng az inaszakadt esetével, és pontos illusztrációja a mostani evangéliumi történetnek. Az Úr megpróbál hatni az emberi szívekre, figyelmeztetve bennünket, hogy ne vétkezzünk, máskülönben valami még rosszabb történhet velünk.
Krisztusnak ezek a szavai tanításul szolgálnak minden hívő ember számára: Isten irgalma és szeretete azon nyomban meggyógyítanak. De ha az ember utána újra visszatér a bűnös életformához, az még rosszabb következményekkel jár, mint előtte. Ezért fontos, hogy komolyan vegyük Krisztus figyelmeztető szavait. És komolyan véve az általa mondottakat, készen lenni arra, hogy bármelyik percben imáinkban Istenhez forduljunk, aki irgalmában kész minden pillanatban gyógyulást ajándékozni nekünk, illetve megőrizni a kincset, amely minden hívőé – az Egyházat, amely a test és a lélek gyógyulásának a helye.
Официальный сайт Рязанской Епархии
This post is also available in: orosz