Excellenciás főpásztorok, tisztelendő atyák és diakónusok, istenfélő szerzetesek és szerzetesnők, kedves fivéreim és nővéreim!

Szívből köszöntelek Mindnyájatokat Karácsony szent ünnepén, amely Urunk és Üdvözítőnk testi születésének ünnepe a Szentlélektől és a Legtisztább Szűz Máriától. Most arra hívunk minden embert, hogy az Egyházzal együtt dicsőítse Teremtőnket és Alkotónkat Karácsony szentestéje kánonjának szavaival: „Énekelj az Úrhoz egész földkerekség” (az első óda irmosza).

A jóságos Isten, teremtménye iráni szeretetétől vezérelve elküldi Egyszülött Fiát – a régóta várt Messiást, hogy vigye véghez üdvözítésünk művét. Isten Fia, aki az Atya kebelén van (Jn 1,18), Ember Fiává lesz, eljön világunkba, hogy vérével megmentsen bennünket a bűntől, és a halál fullánkja ne tartsa többé rettegésben az embert. 

Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek, akik hódolni jöttek Krisztusnak, ajándékokat is hoztak. Mi vajon milyen ajándékot tudunk hozni Isteni Mesterünknek? Azt, amit Ő maga kér tőlünk: „Add nekem, fiam, szívedet, és szemed vigyázzon útjaimra” (Péld 23,26). Mit jelent odaadni a szívünket? A szív – az élet szimbóluma. Ha megszűnik verni, meghalunk. Szívünket Istennek adni azt jelenti, hogy életünket Neki szenteljük. Ez az odaszentelés nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk mindarról, amit birtokolunk. Hanem csupán azt, hogy arra kaptunk elhívást, hogy eltávolítsuk a szívünkből mindazt, ami akadálya annak, hogy Isten lakást vegyen benne. Amikor minden gondolatunkat saját „énünk” foglalja le, amikor szívünkben nincs helye felebarátunknak, akkor Istennek sincs ott hely. A felebarát szívünkben való jelenléte mindenekelőtt attól a képességünktől függ, hogy át tudjuk-e élni a másik ember fájdalmát, és képesek vagyunk-e válaszolni rá az irgalmasság cselekedeteivel.

Az Úr azt kívánja tőlünk, hogy „szemünk vigyázzon útjaira”. Isten útjaira vigyázni azt jelenti, hogy meglátjuk Isten jelenlétét saját életünkben és az emberiség történelmében; meglátjuk mind az isteni szeretet, mind az Ő igazságos haragjának megnyilvánulását.

Az orosz földek népének életében a 20. század tragikus eseményeire és a hit ellen elindult üldözésekre való visszaemlékezés állt a 2017. esztendő középpontjában. Megemlékeztünk az újvértanúk és a hitvallók helytállásáról, akik szilárd tanúságot tettek Krisztus iránti hűségükről. Ámde ezekben a rettenetes időkben is kinyilvánította előttünk az Úr az Ő irgalmát: két évszázadnyi kényszerű szünet után ismét helyreállt a patriarkátus intézménye Rusz földjén, az Egyház pedig, a megválasztott szent főpap és pátriárka személyében, a megpróbáltatások súlyos esztendejében, bölcs és bátor pásztorra talált, akinek a Mindenható Teremtő oltára előtt mondott buzgó imái által az Egyház és a nép átjutott a megpróbáltatások tüzén.

Különleges időket élünk: a bajok nem szűntek meg a világban, naponta hallunk háborúkról és háborús hírekről (Mt 24,6). Mégis, Istennek milyen nagy szeretete árad ki az emberiségre! A világ fennáll, dacára a gonoszság erőinek, és létezik az emberi szeretet és léteznek a családi értékek, annak ellenére, hogy hihetetlen erővel próbálják őket véglegesen megsemmisíteni, beszennyezni és kiforgatni. Az Istenbe vetett hit él az emberek többségének szívében. Egyházunk pedig – a közelmúltban lezajlott sok évtizedes üldöztetés és a ma is élő, az Egyházat lejáratni akaró törekvések ellenére – a Krisztussal való találkozás helye volt, van és lesz mindenkor.

Hisszük, hogy a történelmi Rusz népei, felülemelkedve a megpróbáltatásokon, megőrzik és megújítják lelki egységüket, és jólétben és szociális biztonságban fognak élni.

Krisztus születése központi helyet foglal el az emberiség történelmében. Az emberek mindig keresték Istent, de a Teremtő teljes valóságában – mint Háromságos egy Isten – csak az Egyszülött Fiú megtestesülése által nyilatkoztatta ki magát. Eljött a földre, a bűnösök közé, hogy méltóvá tegye az embereket a Mennyei Atya jóakaratára, és lerakva a béke szilárd alapjait, örökül hagyja: “békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek” (Jn 14,27).

Legyen ez az év népünk, a történelmi Rusz népei és a föld minden népe számára békés és sikeres. A Betlehemben megszületett Isteni Gyermek segítsen meg bennünket abban, hogy olyan reményre találjunk, amely legyőzi a félelmet, és a hit által megtapasztaljuk az isteni szeretet emberi életeket átalakító erejét.

Ámin. 

Kirill, Moszkva és egész Rusz pátriárkája

Krisztus Születésének ünnepén

A 2017 / 2018. esztendőben

This post is also available in: orosz