Az Orosz Ortodox Egyház főpapi zsinata február 3-án folytatta előző nap megkezdett munkáját. A plenáris ülések helyszínéül újra a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyház egyházi tanácskozások számára fenntartott nagyterme szolgált.

Az egybegyűlt főpásztorok meghallgatták a közös orosz-bolgár kanonizációs bizottság társelnökeinek, Hilarion volokolamszki metropolitának, illetve Ioan várnai metropolitának előterjesztését Szerafim (Szoboljev) bogucsari érsek szentté avatásának kérdéséről. Az ismert főpásztor szentté avatása mellett érvelt több szólásra emelkedő zsinati atya is: Kirill pátriárka, Hilarion (Kapral) metropolita, a Határon túli Orosz Ortodox Egyház elöljárója, Alekszandr rigai metropolita, Szergij voronyezsi metropolita, Márk rjazanyi metropolita és Filip (Vaszilcev) archimandrita, a szófiai Szent Miklós orosz ortodox templom elöljáró papja, ahol Szerafim érsek földi maradványai nyugszanak. 

A zsinat egybehangzó döntése nyomán az egyház Szerafim érseket a szentek karába emelte. Ezt követően Hilarion volokolamszki metropolita felolvasta a Főpapi Szent Zsinat határozatát Szerafim bogucsari érsek szentté avatásáról.

A zsinat tagjai együtt énekelték el a szent főpaphoz szóló dicséreti éneket.

Kirill pátriárka átadta Ioan metropolitának, a Bolgár Ortodox Egyház küldöttsége vezetőjének a szent ikonját, amelyet a Szentpétervári Teológiai Akadémia ikonfestő iskolájában festettek meg, ajándékul a Bolgár Egyház számára.

Az ünnepélyes szentté avatás után került sor Juvenalij krutyicai metropolita, az újvértanúk és hitvallók emlékének ápolásával foglalkozó egyházi és társadalmi bizottság vezetője beszámolójára a testület munkájáról.

Ezek után Pankratyij trojicki püspök, a szent szinódus szentté avatási bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Beszéde azoknak a szenteknek, újvértanúknak, hitvallóknak az egész egyházra kiterjedő tiszteletével foglalkozott, akiket a korábbi évtizedekben a Határon túli Orosz Ortodox Egyház avatott szentté. A 2008-ban megtartott főpapi zsinaton, amelynek munkájában hosszú évtizedek után először vettek részt a Moszkvai Patriarkátussal immár teljes hierarchikus és szentségi közösségben lévő egyháznak a püspökei, döntés született a korábbi történelmi megosztottság idején szentté avatott igazak általános, az egyház egészére kiterjedő tiszteletéről. Az azóta eltelt időszakban elvégzett kutatómunkának és egyeztetéseknek köszönhetően, ami a Moszkvai Patriarkátus és a Határon túli Orosz Ortodox Egyház között folyt, megszületett azoknak a szenteknek a névsora, akik a főpapi zsinat döntésének nyomán elfoglalhatják helyüket az egész egyház által tisztelt szentek sorában. Ezek a következők:

• Jevgenyij (Botkin) szenvedéstűrő orvos, aki a cári családdal együtt szenvedett vértanúságot a jekatyerinburgi Ipatyjev-házban (†1918, emléknapja július 4/17.)
• Jona hankou-i püspök, aki főpásztori szolgálatának utolsó éveit 1922-től a mandzsúriai orosz hívők között végezte (†1925, emléknapja október 7/20.)
• Mitrofan papvértanú és a vele együtt vértanúságot szenvedett pekingi vértanúk, akik a kínai boxerlázadás idején adták életüket hitükért (†1900, emléknapjuk június 10/23.)

A hivatalos egyházi naptárak áttanulmányozása során derült fény arra, hogy az egyház számos olyan szentnek az emlékét őrzi és ápolja – egyesekét igen hosszú idő óta – akiknek a neve valamilyen oknál fogva nem került be az egységes, az egész egyházi közösség által elfogadott kalendáriumba. Ezért a pátriárka 2014-ben áldást adott egy naptári bizottság felállítására, amelynek vezetésével Kliment kalugai metropolitát bízta meg. A bizottság az alábbi szentek nevét gyűjtötte össze:

• Szentéletű Alekszandr Pereszvet, Radonyezsi Szent Szergij tanítványa, a kulikovói csata hőse (†1380, emléknapja szeptember 7/20.)
• Szentéletű Amfilohij, a pocsajevi Lavra szerzetese, újkori hitvalló, csodatévő (†1971, emléknapja április 29./május 12.)
• Szentéletű Andrej Oszljabja, Radonyezsi Szent Szergij tanítványa, a kulikovói csata hőse (†1380, emléknapja szeptember 7/20.)
• Szentéletű Arisztoklij (Amvroszijev), az áthoszi Szent Panteleimon monostor szerzetese és apátja, a monostor moszkvai metochionjának (képviseletének) elöljárója (†1918, emléknapja augusztus 24./szeptember 6.)
• Szentéletű Varlaam, a szerpuhovói Istenszülő Bevezetése monostor első apátja (†1377, emléknapja május 5/18.)
• Szentéletű Vassza szerzetesnő, a pszkovi Barlangkolostor szentje (†1473 k., emléknapja március 19./április 1.)
• Szent Gennagyij, novgorodi érsek, az első teljes oroszföldi biblia összeállítója (†1504, emléknapja december 4/17.)
• Szentéletű Geraszim, a bolgyinói Szentháromság monostor alapítója (†1554, emléknapja május 1/14.)
• Szent Gerontyij moszkvai metropolita (†1489, emléknapja május 28./június 10.)
• Szentéletű Doszifeja (Tyjapkina), kijevi remete (†1776, emléknapja szeptember 25./október 8.)
• Szentéletű Jeliszej, a fehéroroszországi lavrisevói monostor első apátja (†1250 körül, emléknapja október 23./november 5.)
• Szentéletű Joszafat (Szkripicin) moszkvai metropolita (†1555, emléknapja július 27./augusztus 9.)
• Szentéletű Jona, a pszkovi Barlangkolostor szerzetese (†1480 körül, emléknapja március 29./április 11.)
• Szentéletű Kornyilij, a kripeckojei Teológus Szent János monostor szerzetese (†1903, emléknapja december 28./január 10.)
• Szentéletű Kornyilij, perejaszlavlji Szent Borisz és Gleb monostor szerzetese (†1693 körül, emléknapja július 22./augusztus 4.)
• Szentéletű Kuksa, az áthoszi Szent Panteleimon és az odesszai Nagyboldogasszony monostor szerzetese, újkori hitvalló (†1964, emléknapja szeptember 16/29.)
• Szentéletű Lavrentyij, a csernyigovi Szentháromság monostor szerzetese (†1950, emléknapja december 29./január 11.)
• Szentéletű Leonyid, az usztynedumszkiji Istenszülő Bevezetése monostor alapítója (†1654, emléknapja július 17/30.)
• Szentéletű Mark, a pszkovi Barlangkolostor szerzetese (†1400-as évek, emléknapja március 29./április 11.)
• Szent Minasz polocki püspök (†1116, emléknapja június 20./július 3.)
• Szent Rosztyiszlav (a keresztségben Mihail-Mihály), szmolenszki fejedelem (†1167, emléknapja március 14/27.)
• Szentéletű Simeon (Zselnyin), a kijevi Barlangkolostor szerzetese (†1960, emléknapja január 5./18. és március 19. / április 1.)
• Szent Szimeon, Tver első püspöke (†1289, emléknapja február 3/16.)
• Szentéletű Szimon, a szojgai Színeváltozás monostor alapítója (†1562, emléknapja november 24./december 7.)
• Szent Szofija, szlucki fejedelemasszony (†1612, emléknapja március 19. / április 1.)
• Szentéletű Feofil, Krisztusért balgatag, a Kijevi Barlangkolostor szerzetese (†1853, emléknapja október 28./november 10.)
• Szent Filaret (Amfityeatrov, nagyfogadalmú szerzetesi nevén Feodoszij) kijevi metropolita (†1857, emléknapja december 21./január 4.)
• Szent „Bölcs” Jaroszláv, kijevi nagyfejedelem (†1054, emléknapja február 20./március 5., szökőévben március 4.)

Ezen kívül a szentté avatási bizottság megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy az egyetemes szentek karába felvételt nyerjen Taganrogi Szent Pál is, akit 1999-ben a rosztovi egyházmegyében kanonizáltak, helyi szentként. A bizottság tagjai megállapították, hogy az azóta eltelt időben Szent Pál tisztelete elterjedt nemcsak az orosz ortodox egyházban, de annak határain túl is.

Meghallgatva Pankratyij püspök előterjesztését, a főpapi zsinat határozatot hozott a felsorolt szentek egyetemes tiszteletének elfogadásáról és kihirdetéséről, valamint arról, hogy:

• tiszteletükre önálló istentiszteleti szövegeket kell írni, ha ilyenek eddig nem születtek ;
• emlékük megünneplésére az eddig ismert és elfogadott ünnepnapokon kerüljön sor;
• a VII. egyetemes zsinat rendelkezésének értelmében meg kell festeni ikonjaikat;
• a hívő nép tanítására közzé kell tenni a szentek életrajzát, amennyiben azok a korábbi időkből rendelkezésre állnak, amennyiben nem, újakat kell összeállítani és kiadni;
• meg kell küldeni a testvéri ortodox egyházak vezetőinek a jelen zsinati határozatot, hogy ezen egyházak is szentjeik sorába emeljék a most kanonizált szenteket.

A főpapi zsinat, helyben hagyva a zsinatok és a szent szinódus korábbi döntéseit az orosz egyház újvértanúinak és hitvallóinak szentté avatásáról, szükségesnek ítéli bizonyos szentek vértanúhalála körülményeinek kivizsgálását, azoknak az újonnan előkerült dokumentumoknak az ismeretében, amelyek új megvilágításba helyezhetik az adott vértanú életét és halálának részleteit. Ugyanakkor a végső szót ezekben az esetekben, teljes bizonyossággal, csak akkor lehet majd kimondani, ha a levéltárak anyagai – az archívumok újbóli megnyitása után – hozzáférhetővé válnak.

A főpapi zsinat ugyancsak elfogadta azokat a javasolt változtatásokat, amelyek az orosz ortodox egyház belső szabályzatának néhány paragrafusát érintik.

A főpásztorok elfogadták annak az üzenetnek a szövegét is, amelyet a zsinat az Egyház papságához, szerzeteseihez és minden hű gyermekéhez intézett.

A főpapi zsinat munkája Kirill pátriárka zárszavával ért véget, amelyben megköszönte a résztvevők aktív munkáját és imáit, kiemelve annak a jelentőségét, hogy a kétnapos tanácskozás a testvéri egyetértés és tenni akarás szellemében zajlott.

Ezek után a pátriárka kitüntetéseket adott át több főpapnak, akik sok évtizedes szolgálatukkal és munkásságukkal jelentősen hozzájárultak az egyház missziójának sikeréhez és társadalmi megbecsültségének növekedéséhez.

Ford. T. K.

(Forrás: patriarchia.ru)