Kirill pátriárka beiktatásának (2009. február 1.) hetedik évfordulója utáni napon, 2016. február 2-án kezdődött a kétnapos Főpapi Zsinat Moszkvában, a Krisztus Megváltó székesegyházban.
Ezúttal a zsinaton megfogalmazott üzenetet tesszük közzé honlapunk látogatói és olvasói számára, amelyet az egybegyűlt főpásztorok „Az Egyház papságához, szerzeteseihez és minden hű gyermekéhez intéztek”:
„Kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól” (1Tim 1,2) legyen mindig mindnyájatokkal!
Az Úr szavai, „hogy mindnyájan egy legyenek” (Jn 17,21) különleges erőt kapnak ma, amikor a világ egyre jobban szenved a megosztottságoktól. Pál apostol erre figyelmezteti a keresztényeket: „Kérlek titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan ugyanazt mondjátok, és ne legyen köztetek pártoskodás, hanem legyetek tökéletesen egyek ugyanabban a lelkületben és ugyanabban a felfogásban” (1Kor 1,10). Az egyházi egység megőrzése minden ortodox kereszténynek, püspöknek, papnak, szerzetesnek, hívőnek egyaránt kötelessége.
Ennek az egységnek a kifejezői voltak a zsinatok, kezdve az első, jeruzsálemi zsinattól, amelynek határozatait e szavak vezették be: „Úgy tetszett a Szentléleknek és nekünk” (Csel 15,28). Most folyik az Összortodox Zsinat előkészítése, amelyre minden, egyetemesen elismert autokefál ortodox egyházból püspökök fognak egybegyűlni. Megnyitása 2016. Pünkösd vasárnapján, Kréta szigetén lesz. Azoknak a főpapoknak, akik az Orosz Ortodox Egyházat fogják képviselni, az lesz a feladatuk, hogy a krisztusi igazsághoz, és a szentatyáknak az Egyház által e földön több mint ezer éven át őrzött, hamisítatlan Hagyományához hűen, a többi helyi Egyház képviselőivel együtt, olyan kérdésekre adjanak válaszokat, amelyek az ortodoxia teljességét érintik. Mindnyájatokat kérünk, forrón imádkozzatok azért, hogy az Úr jelentse ki szent akaratát az Ortodox Egyház egybegyűlő Szent és Nagy Zsinatának, és azért, hogy a zsinat megtartása szolgálja Isten dicsőségét, az egyetemes ortodox család javát, egységének megerősítését, legszentebb hitünk tisztaságának megőrzését (vö. Jud 1,20).
A mennyei és a földi egyház elszakíthatatlan kapcsolatának a bizonyítéka volt Szerafim (Szoboljov, 1881-1950) érsek szentté avatása a mostani főpapi zsinaton, aki Bulgáriában végezte és fejezte be főpapi szolgálatát. Istennek e szent embere az igaz élet, a hívő nyáj iránti forró, őszinte szeretet példája volt, akit Urunk még életében kegyelmi adományokkal ruházott fel, áldott elhunyta után pedig csodatételekkel dicsőített meg. Íme, az ő meggyőző, hathatós, egyértelmű szavai az ortodox hit megőrzésének kötelességéről: „Az Egyház lényege, alapvető vonása dogmatikai és erkölcsi-kánoni tanításának változatlanságában rejlik, amely magától Istentől, Urunk Jézus Krisztustól ered… Az Ortodox Egyház tanításának e változatlanságában ─ az apostoli hit teljes tisztaságban való megőrzésében ─ rejlik annak fő és lényegi különbözősége minden más keresztény felekezettől.” Az Orosz Ortodox Egyházat, most is és a jövőben is, ez a meggyőződés vezeti.
Örömmel vesszük tudomásul, hogy Isten népe körében egyre jobban erősödik Krisztus szentjeinek tisztelete, ezért a mostani Főpapi Zsinat áldását adta egy sor szent egyetemes tiszteletére, akiket eddig csak az Egyház regionális szentjeiként tiszteltek. Ezek közé tartozik Jevgenyij (Botkin) szenvedéstűrő orvos, aki a cári család szenvedéstűrőivel együtt szenvedett vértanúságot. Egyetemes kanonizációja különleges jelentőséggel bír ma, amikor az Egyház arra törekszik, hogy a cári család meggyilkolásának minden körülményére fényt derítsen.
Jelenleg a Jekatyerinburgban talált, a cári családnak tulajdonított maradványok tanulmányozása új szakaszához érkezett. A Főpapi Zsinat ragaszkodik a vizsgálatok részrehajlásoktól mentes és tudományos jellegéhez, mivel a szenvedéstűrők maradványai az Egyház számára szent ereklyék. A Jekatyerinburgban talált maradványokat csak abban az esetben lehet szent ereklyéknek nyilvánítani, ha hitelességüket minden kétséget kizáróan igazolni lehet.
Egyházunk imádkozik a békéért a sokat szenvedett ukrán földön, ahol Dél-keleten folytatódnak a fegyveres konfliktusok. Folytatódnak a templomfoglalások, a kanonikus Egyház tagjainak megpróbáltatásai, ezért a Főpapi Zsinat imára hív az Ukrán Ortodox Egyház püspökeiért, papjaiért, szerzeteseiért, népéért.
Rendkívül aggasztó, hogy a Közel-keleten nem szűnnek meg a keresztény lakosság szenvedései, üldöztetései, elűzésük saját földjükről. Templomokat rombolnak le, szentségeket gyaláznak meg. Imáink e harcok békés befejezéséért is szólnak ebben a régióban.
Az Ortodox Egyház változatlanul folytatja üdvözítő szolgálatát, hirdeti közelieknek és távoliaknak a megfeszített és feltámadott Krisztust. Erre a tanúságtételre kaptunk mindnyájan elhívatást: püspökök, papok, szerzetesek és a hívő nép. „A békesség Istene pedig, aki a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát a halálból kivezette az örök szövetség vérében, tegyen alkalmassá titeket minden jóra, hogy megtegyétek az ő akaratát. Azt munkálja bennünk, ami előtte kedves, Jézus Krisztus által, akié a dicsőség örökkön-örökké! Ámen.” (Zsid 13,20-21)
This post is also available in: orosz