A kétfajta naptár
Az ortodox egyházban ─ az állandó dátumhoz kötött ünnepek, így a Karácsony, Vízkereszt tekintetében is ─ kétfajta naptár van engedélyezve, az ó- vagy más néven Julián-naptár és az ún. új-Julián naptár, amely gyakorlatilag (egészen a 2800. esztendőig) egybeesik a Gergely-naptárral. Ez a gyakorlat olykor félreértésre ad okot a kevésbé tájékozottak körében. Az ortodoxiában a helyi autokefál vagy autonóm egyház hivatott dönteni abban, hogy melyik naptárt használja. A jeruzsálemi patriarkátus, mint egyetemes zarándokhely, az orosz, ukrán, a grúz, a szerbiai egyház az ónaptárt követi. Az alexandriai, az antiókhiai (Damaszkusz székhellyel), a román, a bolgár, a görögországi, a ciprusi, a finn és mások az újat. A magyarországi ortodoxián belül a budai szerb egyházmegye az ónaptárt követi, a gyulai román egyházmegye, a magyar ortodox egyházmegye (a templomok többségében) és a konstantinápolyi exarchátus az újat. Ám a Húsvétot az ortodox kereszténység ─ így a hazai is ─ egységesen az ó-naptár szerint ünnepli, az ősi alexandriai húsvétszámítás alapján. Ez általában ─ de nem mindig ─, egy vagy több héttel eltér a nyugati kereszténység által ünnepelt vasárnaptól. Eszerint 2016-ban, szerte a világon, így hazánkban is május 1-én lesz az ortodox Húsvét, 2017-ben viszont április 16-án, ami éppen egybe fog esni a nyugati Húsvét vasárnapjával.
A kétfajta naptár használatára ─ az állandó dátumhoz kötött ünnepek esetében ─ az 1923-as Konstantinápolyi általános ortodox szinódus adott engedélyt, a helyi egyházak döntésére bízva, hogy igazodnak-e az érvényben lévő új, állami időszámításhoz, vagy megőrzik az állami és az egyházi naptár közti különbséget. Ezt az 1948-as moszkvai általános szinódus is megerősítette. A gyakori vélekedéssel ellentétben, az ortodoxia „rugalmassága” mutatkozik meg tehát ebben. Sőt, abban is, hogy nemcsak a helyi egyházon, de egyetlen egyházmegyén belül is lehetőség van, legfelsőbb egyházi engedéllyel, az egyházközségek szintjén, az ó- vagy újnaptár használatára.
A fentiek alapján az ortodox egyházban természetes dolognak számít, hogy pl. a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye joghatósága alá tartozó szentendrei ortodox katedrálisban, a pesti Szent György templomban, vagy a Lendvay utcai Radonyezsi Szent Szergij orosz templomban, amely a Magyar Ortodox Egyházmegye alá tartozik, karácsony szentestéje 2016. január 6-án lesz, míg az ugyancsak a Magyar Ortodox Egyházmegye alá tartozó budapesti Nagyboldogasszony egyházközségben, vagy a szegedi Szent György templomban 2015. december 24-én volt, azaz együtt a katolikus, protestáns testvérekkel.
Karácsony böjtje és liturgiája Keleten
A karácsonyi ünnepi liturgikus kör a Húsvét mintájára épül fel. Negyvennapos böjt előzi meg, amely november 15-én kezdődik (az ónaptár szerint 13 nappal később), és öt nap előünnepe van, 20-tól 24-ig, valamint hat nap utóünnepe, az ünnepkör vége december 31.
A böjt hivatalosan december 24-ig tart, gyakorlatilag a karácsonyi ünnepi liturgiáig, hiszen azon a hívők áldoznak, áldozás előtt pedig böjt van. Tartalma ugyanaz, mint a többi böjtnek, testi és lelki böjt, de olyan testi dolgokra is vonatkozik, mint pl. a beszéd, a szórakozás, a látványosságok korlátozása. Eljegyzést, házasságot böjtben nem kötnek, de a Karácsony és Vízkereszt közötti „szent napokban” sem (december 25 – január 7.). December 25 – január 4. között viszont – akárcsak a Húsvét utáni Fényes Héten – a böjt teljesen fel van oldva.
A karácsonyi böjt lelki oldala azonban ugyanolyan fontos, mint a Nagyböjtben, ahol – Ézsaiás próféciája nyomán – ezt az éneket halljuk:
„Testileg böjtölve, ó, testvérek, lelkileg is böjtöljünk: oldozzuk fel az igaztalanság minden kötelékét, minden igaztalan írást tépjünk szét, adjunk kenyeret az éhezőknek, és a hajléktalan szegényeket vezessük be a házunkba.”
A karácsonyi böjt enyhébb, mint a Nagyböjt, amelynek idején a haltól is tartózkodunk, kivéve a vasárnapokat és Örömhírvétel, ill. Virágvasárnap ünnepeit.
A Karácsonyt Keleten két kivételes vasárnap előzi meg: az ószövetségi Ősatyák Vasárnapja, amelyen a törvény előtt és után élt ószövetségi pátriárkákról emlékezünk meg Ádámtól – az igaz Józsefig, Mária jegyeséig, valamint a prófétákról Sámueltől Zakariásig és Keresztelő Jánosig. Mindazokról, akik a megígért Messiásban való hitben éltek. A második, utolsó vasárnap az Atyák Vasárnapja, amelyen azokat a pátriárkákat ünnepeljük, akiknek a törzséből született a megígért Messiás.
A Karácsony szentesti templomi szolgálat a nagy lenyugvási istentisztelettel (kompletórium) kezdődik, amelynek fénypontjaként felhangzik a „Velünk az Isten” ünnepi ének az Ézsaiás próféciájából származó szavak kíséretében.
Karácsony első napját kettős ünnep követi: Karácsony másodnapja, Isten Szülőjének a főünnepe – Szűz Mária színaxisza, azaz „összegyülekezésünk” napja Isten Szülőjének dicsőítésére. Karácsony harmadik napja, december 27. az archidiakónus és első vértanú, Szent István emlékének van szentelve.
Az ortodox egyház Karácsony ünnepét hivatalosan, dogmatikai tartalommal, a következőképpen nevezi meg: A mi Urunk és Istenünk és Megváltónk Jézus Krisztus test szerint való Születése. Karácsonykor tehát az Isten Fiának, Megváltónknak emberként, test szerint való megszületését ünnepeljük, Aki az Atyával és a Szentlélekkel együtt egy igaz Isten örök időktől fogva. Erről szól, az „apolitíkion” után, a második ünnepi himnusz, a „kondákion”:
A Szűz a mai napon a Lényegfölöttit hozza a világra, a föld pedig barlanggal, fogadja a Megközelíthetetlent. Angyalok pásztorokkal együtt, dicséretet zengenek, bölcsek pedig a csillag útját követik; mert megszületett miérettünk az ifjú Gyermek, az öröktől fogva való Isten.
I. T.