A „Szobor” („Székesegyház”), egy fehéroroszországi ortodox elektronikus újság nemrég interjút közölt Nyikolaj Kim atyával, egyházmegyénk papjával, a hévízi „Életet adó Forrás” egyházközség parochusával. Az interjú rövid tartalmával most magyar nyelven is megismerkedhetnek az olvasók, holnapunk orosz verziójában pedig az erről készül videót is megtekinthetik.

2007-ben az Orosz Ortodox Egyház is fölvette a szentek kalendáriumába a magyar Szent István királyt. A magyarok államalapító királyának az alakja és tisztelete a magyarok körében Szent Vlagyimir kijevi fejedelemmel hozható rokonságba, aki hasonló nagy tiszteletben áll a keleti szlávoknál.

István király a magyar államiság megalapítója és az az uralkodó, aki az ezredfordulón a keresztény népek körébe vezette be a magyarságot. Ennek mindmáig augusztus 20. az ünnepe.

Nyikolaj atya az interjúban elmondja, hogy a 2000. évben országszerte megemlékeztek a magyar államiság ezer évéről. Ez volt az a jubileumi esztendő, amikor a Konstantinápolyi Patriarkátus ünnepélyesen a szentek sorába iktatta Istvánt, Magyarország királyát, akit addig csak a nyugati Katolikus Egyházban tiszteltek szentként.

Szent István király ikonja, és a Szent Jobból származó kis ereklyedarab a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban található. Meg kell említeni, hogy az esztergomi bazilikában, Magyarország legnagyobb és elöljáró katolikus templomában is ki van téve Szent István királynak az ikonja, amelyet áthoszi szerzetesek festettek a magyar kereszténység ezeréves évfordulójának a tiszteletére.

Szent István viszont nem az egyetlen magyar szent, akit az Orosz Ortodox Egyházban is tisztelnek. Thébai Szent Pál a szerzetesség egyik alapítója, az első századok nagy keresztény aszkétája. Ereklyéit a Duna partján őrizték, a Gellért-hegy sziklatemplomában, amely a pálosok rendjéhez tartozott. A pálosok tanítása és regulája Thébai Szent Pál tanítását követte. A török hódoltság alatt ereklyéi eltűntek, de később egy részét sikerült visszaszerezniük. A szent tisztelete a monostorban töretlenül megmaradt. Annak is jelentősége van, hogy a Duna bal partján álló Nagyboldogasszony székesegyházzal éppen szemközt, a folyó jobb partján emelkedik a Gellért-hegy, amelynek oldalában Thébai Szent Pál sziklatemploma és ereklyéi találhatók.

A magyar ortodox szentek sora ezzel még nem ért véget. Feltétlenül meg kell emlékezni Magyar Mózesről, Újtorzsoki Efrémről és György vértanúról, a három magyar testvérről, akik Szent Borisz és Gleb szenvedéstűrő fejedelmek katonai kíséretében szolgáltak. Amikor Szvjatopolk arra vetemedett, hogy meggyilkolja a fejedelem-testvéreket, Efrém és Mózes nem volt a kíséretükben, ám György igen, és testével próbálta őket védelmezni. Így az első dárdadöfés is őt érte. Mózes és Efrém később értek a helyszínre, és megtalálták öccsük lefejezett holttestét. Mózes már korábban szerzetesi fogadalmat tett, a Kijevi Barlangmonostor lakója lett, és szent és szenvedéstűrő életéért az Egyház a szentek sorába iktatta. Efrém György testvérének halála után döntött arról, hogy maga is szerzetes lesz, és később megalapította a Szent Borisz és Gleb vértanú fejedelmeknek szentelt első monostort az orosz északon. Az Egyház őt is a szentek sorába iktatta Újtorzsoki Efrém néven.

Különleges ténynek számít, hogy ez a három magyar testvér áll az orosz kereszténység kezdetén, az orosz szentség forrásánál. Egy vértanú és két szent életű szerzetes.

Forrás: Информационный православный портал СОБОР

This post is also available in: orosz