Papi zarándoklat Bariba

ikonPapi zarándoklat Bariba, Szent Miklós ereklyéihez. 1.

2014. június 17. és 21. között a Magyar Egyházmegye papságának egy csoportja és hivatalának munkatársai, Márk érsek áldásával, zarándokutat tettek Bariba. Papjaink számára ezt volt az első zarándokút a dél-olasz városba, ahol Szent Miklós mürai püspök ereklyéi nyugszanak. Az út valamennyi résztvevőjét az a vágy vezérelte, hogy a szent és csodatévő főpap ereklyéinél szeretteiért és egyházközségének híveiért imádkozzon, segítségét és közbenjárását kérje mai nyugtalan, forrongó világunkban. Nagy kegyelem volt számunkra, hogy közös szent liturgiát is végezhettünk a szent sírja fölött a Szent Miklós bazilikában. 

Ezen a szent helyen megérezhetjük, milyen hatalmas a keresztény világ és milyen nagy átalakító ereje van egyetlen ember szentségének! Hiszen, akárcsak ezer esztendővel ezelőtt, Szent Miklós püspök ma is Isten vigasztalását, békességét és segítségét kereső emberi szívek millióit vonzza magához. Ennek a lelki szomjúságnak a megnyilvánulása volt a zarándokoknak az a hatalmas tömege, amely június 19-én, csütörtökön részt vett azon a szent liturgián, amelyet az ortodox papság tartott Szent Miklós kriptájában. A hívők nagy számban járultak szent gyónáshoz, töredelmes szívvel vallották meg gyöngeségeiket, vétkeiket, és hosszú sorokban hódoltak a szent ereklyéi előtt. Az áldoztatás egyszerre hét kehelyből történt! Ezen a helyen valóban átérezhettük, hogy a mi kis egyházmegyénk is szerves része az egyetemes ortodoxia nagy családjának. Ez az érzés mindnyájunk számára fontos és tanulságos, mert így láthatjuk meg a legfontosabbat, Isten kegyelmének kiapadhatatlan folyamát az egyházban, és nem oldódunk fel az élet hétköznapi gondjaiban, a gyorsan elmúló dolgok világában. Nagy hálával tartozunk Istennek, aki „csodálatos az ő szentjei között”.

Segítsen mindnyájunkat Szent Miklós püspök, hogy sokáig őrizhessük azt a kivételes lelkiséget, amelyet erről a szent helyről hoztunk magunkkal!

prot. Kádár Iván

* * *

Papi zarándoklat Bariba, Szent Miklós ereklyéihez. 2.

A zarándoklat programja igen feszes volt. Már az első nap délelőttjén felkerestük a Szent Miklós bazilikát, könyörgő istentiszteletet tartottunk a szent püspök sírjánál, és hódoltunk ereklyéi előtt. Este ünnepi virrasztó istentisztelet volt a moszkvai patriarkátus képviseletének ugyancsak Szent Miklósnak szentelt templomában, amelyet több mint egy évszázaddal ezelőtt építtetett a később vértanúságot szenvedett II. Miklós orosz cár.

A csütörtöki szent liturgia után, pénteken, a zarándoklat harmadik napján, a Baritól 70 km-re délre fekvő Matera városába utaztunk. Az óváros hatalmas sziklákra és barlangokra épült, az UNESCO a Világörökség részeként tartja számon. Arról is nevezetes, hogy itt forgatták Jézus megfeszítésének a képeit a „Passió” c. filmből és a „Máté evangéliumát”.

A zarándoklat utolsó napján, 21-én, újból felkerestük a Szent Miklós bazilikát, könyörgő istentiszteletet végeztünk, még egyszer hódoltunk a szent püspök ereklyéi előtt. Este ismét a pátriárkai képviselet templomában voltunk virrasztáson, majd indultunk a repülőtérre, búcsút vettünk Itáliától, és a budapesti járattal, késő éjjel érkeztünk vissza a magyar fővárosba.

Szívünkben valódi kincs ennek az áldott zarándoklatnak az emléke!

Kornyilov Dmitrij pap

* * *

Papi zarándoklat Bariba, Szent Miklós ereklyéihez. 3.

„Nincs még egy olyan szent, akihez ennyi imádság szállna, és akinek közbenjárásáért ennyi ember folyamodna.” — olvassuk a Moszkvai Patriarkátus Bariban lévő képviseletének hivatalos kiadványában.

Zarándok csoportunknak a patriarkátus képviseletének épülete adott otthont.

Az ortodox keresztény zarándokok számára Bari városa, vagy ahogyan Oroszországban nevezték, „Bargrad”, spirituális fontossága szempontból — a Szentföld és az Áthosz után — a harmadik helyet foglalja el. Csaknem ezer éve nyugszanak itt Szent Miklós mürai püspök ereklyéi. Sok évszázaddal ezelőtt, már egészen korán, szerte az orosz földről érkeztek ide zarándokok. Az első ismert zarándokcsoport 1459-ben érkezett Velikij Rosztovból Bariba, egy bizonyos Varlaam szerzetes vezetésével, de az első írásos dokumentum, amely a Szent Miklós bazilika archívumában olvasható, csak 1683-ból származik. Orosz zarándokok tömegei keresték föl a számukra oly kedves Szent Miklós ereklyéit a későbbi évszázadok során.

A zarándokoknak ez az áradata és buzgósága vezette II. Miklós vértanút-cárt a XIX. század végén arra az elhatározásra, hogy a zarándokok fogadására szállást építtet. Az építkezés 1913-ban kezdődött, de csak a II. világháború után fejeződött be. A bolsevik forradalom után a templomot bezárták, és hosszú évekig használaton kívül maradt. 1937-ben a város vezetése ismét megnyitotta az ortodox hívek számára, 2008-ban pedig, az olasz vezetés határozata alapján, mind a templomot, mind a zarándokszállást visszaadták Oroszországnak.

A két épület közel 7000 négyzetméteres területen fekszik, nem túl messze az óváros központjában található Szent Miklós bazilikától, és várja az ide érkező zarándokokat. A bazilika altemplomában és a zarándokszállás ugyancsak Szent Miklósnak szentelt templomában tartott mindennapi szolgálatok teszik felemelővé az itt töltött időt.

A Bariban töltött idő mindannyiunk számára felejthetetlen élmény volt. Találkozás Szent Miklóssal, hódolás az ereklyéi előtt olyan lelki ajándék, amely nem csak bennünket érint meg, hanem minden bizonnyal a zarándokok ezreit, akik Szent Miklós imái által tiszta szívvel Istenhez folyamodnak ezen az áldott helyen.

Sipos Barnabás pap

 

 

This post is also available in: orosz