Szeptember 6-án került sor Ürömön arra az ünnepségre, amelyet az Orosz Ortodox Egyház első magyarországi, Szent Alexandra vértanú császárné nevét viselő temploma felszentelésének 200-ik évfordulója alkalmából tartottak. A templomot 1802-ben építtette Habsburg József főherceg, országnádor felesége, Alexandra Pavlovna Romanova nagyhercegnő, I. Pál orosz cár leánya emlékére. A sírkápolnát 1803-ban szentelték fel.
Az ünnepség Szent Liturgiával kezdodött, amelyet Orosz Ortodox Egyházat az Európai Unióban képviselő Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök, a Budapesti és Magyarországi Egyházmegye ideiglenes kormányzója tartott, Ioann Kadar protoierej, a budapesti Radonyezsi Szt. Szergij orosz egyházközség és Nyikolaj Kim lelkész, az ürömi Szt. Alexandra vértanú császárné templom parochusai, valamint a budapesti Nagyboldogasszony-székesegyház papjai, Magyar István protoierej és Bilku Szergij lelkész atyák részvételével. Az istentiszteleten ott voltak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye képviseletében Ladocsi Gáspár püspök (Magyar Katolikus Egyház), Habsburg Mihály főherceg, Habsburg József főherceg ükunokája, Üröm város polgármestere, Laboda Gábor, az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének képviselő, valamint a Szerb Ortodox Egyház és az Örmény Apostoli Egyház lelkészei.
A Liturgiát körmenet követte, amelynek keretében Hilarion püspök megszentelte a vértanú cár II. Miklós és Szent István magyar király ikonját.
Az istentiszteletet követően tartott szentbeszédében Hilarion püspök szólt a sírkápolna történetéről és a következőket mondta: “Történelmileg úgy alakult, hogy ez az 1803-ban felszentelt templom lett az Orosz Ortodox Egyház első egyházközsége Magyarországon. Ezért a mai napon nem csak a templom ünnepét tartjuk, de megemlékezünk az orosz ortodoxia 200 éves jelenlétéről is a magyar földön. Az eltelt 200 esztendőben Egyházunknak nem csak hogy sikerült megőriznie és megsokszoroznia az orosz lelki örökséget ebben a csodálatos országban, de sikerült létrehoznia a Moszkvai Patriarchátus joghatóságába tartozó Magyar Ortodox Egyházmegyét is”.
Ahogy Hilarion püspök megjegyezte, “Alexandra Pavlovna nagyhercegnő 1801-ben bekövetkezett váratlan halála az ürömi Orosz Egyházi Misszió felállításához vezetett, amely a nagyhercegnő birtokán jött létre. A Misszió célja volt az elhunyt császári személy emlékének imádságos ápolása mellett az is, hogy méltó tanúságot tegyen az Ortodoxiáról egy más vallású környezetben. Egészen 1917-ig a misszió bőséges ellátást kapott a Szent Szinódustól, és mint cári udvari templom, élvezte a Habsburg és Romanov dinasztiák támogatását is. A kápolna valódi dísze lett III. Sándor cár adománya, az 1883-ban felállított faragott ikonosztáz. A sírhelyet rendszeresen felkeresték orosz diplomaták, arisztokraták, az orosz kultúra jeles képviselői, írók, politikusok. A II. világháborút követő években a kápolna egyre rosszabb állapotba került, 1949 és 1983 között nyolc alkalommal rabolták ki, ezért aztán Alexandra Pavlovna Pavlovna nagyhercegnő földi maradványait biztonsági okokból átszállították a Habsburgok családi kriptájába. Csak 1990-ben, a budapesti Radonyezsi Szt. Szergij egyházközségnek köszönhetően kezdődtek el a felújítási munkák, amelyek mostanra gyakorlatilag befejezodtek”.
A szent uralkodók életszentségének jelentőségérol szólva, akiknek ikonját a jubileumi ünnepség keretében áldották meg, a püspök atya a következőket emelte ki: “Ebben a kápolnában, mint volt cári udvari templomban, mindenhez, aminek csak köze van a Romanov családhoz, különleges tisztelettel viszonyulunk, elsősorban is az utolsó orosz cár, II. Miklós és családja imádságos emlékéhez, akiket Egyházunk a közelmúlban a szentek sorába emelt. Ebben az évben Jekatyerinburgban, a cári család szörnyű kivégzésének helyén új templomot szenteltek fel, mi pedig itt Magyarországon megáldottuk a vértanú cár ikonját, amelyet a templom mellet ti emlékfalon helyeztünk el. Arról is megemlékezünk, hogy ez a kápolna, amelyet Habsburg József főherceg építtetett a felesége iránt érzett mélységes szeretetből, a magyar-orosz kapcsolatok egyik legfényesebb lapjának szimbóluma. Tisztelettel adózva ennek az országnak, ahol a sírhely orosz lelkészei immár kétszáz éve akadálytalanul és sikeresen folytathatják imádságos szolgálatukat, és ugyancsak tisztelettel adózva e föld mélységes lelkiségének és gazdag történelmének, megemlékezünk annak első, államalapító királyáról is, Szent Istvánról. Nem is olyan rég, 2000-ben, amikor Magyarország államiságának 1000 éves évfordulóját ünnepelte, az Ortodox Egyház felvette őt szentjei közé. Ma megszenteltük Magyarország mennyei patrónusának ikonját, amelyet egy ismert helyi képzőművész, Petrás Mária készített el. Szent István ikonja, amely Szent Nyikoláj cár ikonjával együtt az emlékfalon kapott helyet, arról a látható tiszteletről tesz tanúbizonyságot, amelyben a magyar állam alapítóját a z Ortodox Egyház részesíti”.
Befejezésképpen Hilarion püspök kifejezte reményét, hogy a Szent Alexandra vértanú császárné nevét viselő ürömi sírkápolna, amely oroszok és magyarok, ortodoxok és katolikusok együttes munkája nyomán született újjá, “olyan hely lesz, ahol az emberek közötti békéért és szeretetért mondott imádság hangzik fel, ahol részesülhetünk népeink hatalmas lelki örökségéből, és hely, ahol az emberi lelkek Krisztusban való újjászületésének lehetünk tanúi”.
Ezt követően a jelenlévőkhez a templomalapító Habsburg József nádor ükunokája, Habsburg Mihály főherceg szólt. A Szent Alexandra vértanú császárné sírkápolna Oroszország és Magyarország történelmében betöltött különleges szerepét kiemelve, a Főherceg tájékoztatta az ünnepség résztvevőit a Habsburg család döntéséről, melynek értelmében Alexandra Pavlovna főhercegnő földi maradványai visszakerülnek a kápolna kriptájába. Amíg nem kezdődtek el újra a rendszeres istentiszteletek és nem fejeződtek be a felújítási munkák, addig erre nem volt lehetőség, most viszont megteremtődtek a visszaszállítás feltételei, mondta a Főherceg.
Dr. Ladocsi Gáspár püspök beszédében megemlékezett annak a tragikus életútnak a lelki jelentőségéről, amelyet a Romanov és Habsburg család járt be a XX. század folyamán, valamint a keresztényi emberszeretetrol és segítségnyújtásról, különösen az országok és népek súlyos megpróbáltatásainak idején.
Az ünnepség befejeztével az Orosz Egyházi Kultúráért Alapítvány szervezésében díszebédre került sor, melyen részt vettek a magas vendégek, valamint az Egyházmegye papjai és hívei.
This post is also available in: orosz