Szent Alexandra – III. századi vértanú, a keresztényeket üldöző Diokletiánus császár felesége, aki Sárkányölő Szent György vértanú szenvedéseit látva maga is Krisztus hívővé vált. Május 6-a e két szent emléknapja, egyben kápolnánk búcsú napja is.

Alexandra Pavlovna (Romanova) nagyhercegnő, aki szent Alexandra tiszteletére kapta keresztnevét, 1783-ban született I. Pál orosz cár leányaként. Gyermekkorában II. (Nagy) Katalin cárnő kedvenc unokája volt. 16 éves korában József nádor – a „legmagyarabb Habsburg” felesége lett.

I. Ferenc osztrák császár a napoleoni háborúk előtt szövetségre törekedett az orosz birodalommal. 1799-ben azzal a céllal küldte Szentpétervárra az akkor 22 éves öccsét – József nádort, hogy politikai indíttatású házasságot kössön az orosz cár első leánygyermekével. A fiatalok azonban már első találkozásuk alkalmával egymásba szerettek, így aztán 1799 október 30-án valójában szerelmi házasságot kötöttek előbb a cári kápolnában az ortodox, majd a gatcsinai cári palota lovagtermében a katolikus szertartás követelményei szerint.

1800 januárjában a magyar nemesség és a köznép is kitörő lelkesedéssel és hódolattal fogadta a Bécs felől Budára érkező ifjú párt.
Alexandra Pavlovna, aki már szentpétervári eljegyzési ceremóniára is díszmagyarba öltözött, Magyarországra érkezve, a kezdetektől fogva érdeklődött a magyarság múltja, zenéje táncai iránt. Például, a főhercegnő férje születésnapjára Budára hívta Joseph Haydn-t, saját névnapján pedig Beethoven adott koncertet.
Alexandra Pavlovna nagyhercegnő nemcsak sokoldalúan tehetséges, de szép, okos, szelíd és bájos volt. Népszerűségnek örvendett új hazájában, Magyarországon.
Bár történelmi kutatások nem igazolják, de a nem minden alapot nélkülöző legenda szerint: nevéhez kötődik a modern magyar nemzeti lobogó színeinek első közös megjelenítése, a zöld sáv felvétele.

Alexandra Pavlovna kedvenc kiránduló helye volt József nádor ürömi birtoka, ahol a pár nyári rezidencia felépítését tervezte.
Sajnálatos módon azonban e szép terv megvalósulása elmaradt.
1801 március 7-én Alexandra Pavlovna herceg kisasszonyt hozott a világra, de a gyermek egy órával születése után elhalálozott. A szülést követően, egy heti szenvedés után, március 16-án AlexandraPavlovna is meghalt.
A rövid, de boldog házasság a magyar-orosz kapcsolatok legfényesebb korszakát jelentették.

Alexandra Pavlovna úgy végrendelkezett, hogy a megkedvelt ürömi birtokon temessék el, itt talált végső nyugalomra.
Az ürömi sírkápolna alapkövét József nádor utasítására 1802-ben helyezték el. Az épület tervezője a nádor udvari építésze – Heppe Szaniszló mérnök volt. A kápolnát Alexandra Pavlovna Szentpétervárról magával hozott gyóntató papja Andrej Szamborszki esperes szentelte fel 1803-ban. Az ürömi temetésre az épülő kápolnában korábban – 1802. szeptemberében került sor.

A kápolna a felszentelésétől fogva császári státuszt élvezett, azaz a Romanov dinasztia, a cári család temploma volt. A cári család gazdag adományai ékesítették a templom belsejét.
Az orosz egyházat akkoriban irányító testület, a Szent Szinódus rendelte ki a kápolna papjait, akik szolgálatát néhány fős orosz kórus is segítette. A XIX. és XX. század elejei ortodox papok a kápolnát körülvevő sírkertben lettek eltemetve.
A XIX. században két európai utazáson részvevő orosz cár is I. Sándor és I. Miklós is felkereste a kápolnát. Az évek során más orosz hírességek is megfordultak falai között.
A kápolna belsejét többször átalakították. A belső tér közepén napjainkban látható mahagóni fából faragott ikonosztázion III. Sándor cár adományaként 1883-ban nyert elhelyezést.
A császári státusz egyben azt is jelentette, hogy ez a kis templom és a benne működő Ürömi Ortodox Misszió volt a kelet-európai orosz ortodoxia központja.

1917 után a kápolna az emigrációban működő Külföldi Orosz Ortodox Egyház fennhatósága alá került.
A következő sorsfordulót a II. Világháború hozta. A Buda környéki harcok során nagy részt eltűnt, illetve megsemmisült a nagyhercegnő 6 ezer kötetes könyvtára, melyet Szentpétervárról hozott magával. Az utolsó Ürömbe rendelt ortodox pap elmenekülését és az ürömi sváb lakosság kitelepítését követően, a kápolna és az egyház egyéb vagyona gazdátlanul és felügyelet nélkül maradt. A háborút követő évtizedekben a Budapesten szolgáló orosz ortodox papok évente csak egyszer, a május 6-i búcsú napján miséztek az ürömi kápolnában.
Az épület és a sírkert fokozatos állagromlását tetézték a 70-80-as években bekövetkezett betöréses lopások. Örökre elvesztek a cári család ajándékai: a gazdagon aranyozott, drágakövekkel ékesített ikonok, egyéb kegytárgyak. Az utolsó bűncselekmény alkalmával, a temetési ékszerek után kutatva, vandál módon feltörték a koporsót is. Ezt követően a Habsburg család ideiglenesen saját budavári kriptájában helyezte el Alexandra Pavlovna földi maradványait.

A kápolna újjászületése és a rendszeres hitélet helyreállítása 2001-ben kezdődött.
Egy Magyarországra telepedett szentpétervári származású orosz üzletember bőkezű anyagi támogatásának és a szintén szentpétervári Nyikoláj atya fáradhatatlan szervező munkájának, valamint Laboda Gábor Üröm polgármestere, továbbá lelkes ürömi polgárok hathatós segítségének hála 2004-re sikerült olyan állapotba hozni a kápolnát, hogy a Habsburg család nyugodt szívvel adhatta beleegyezését Alexandra Pavlovna földi maradványainak ürömi újratemetéséhez.
Az örömteli díszes szertartásra 2004. szeptember 11-én került sor Hilarion (Alfejev) Bécs és Ausztria püspöke a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapjának vezetésével. Az ünnepségen jelen voltak a Romanov és Habsburg dinasztiák leszármazottjai, Dr. Erdő Péter bíboros, a magyarországi ortodox egyházak vezetői. Valerij Muszatov az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az orosz állam nevében Alexandra Pavlovna portréjának másolatát ajándékozta a kápolnának, melyet látogatóink a kriptába vezető lejárati ajtó felett láthatnak.

Lent a kriptában megtekinthető a nagyhercegnő temetésére készített fa kereszt, mely a legrégibb, még a kápolna felépülését megelőző évből származó ereklyénk. A koporsó két oldalán a Romanov és Habsburg császári koronák makettjei láthatók.

A kápolna rekonstrukciós munkálatai az újratemetést követően is folytatódtak. Sor került a belső kupola freskójának restaurálására. A sírkert keleti oldalán egy emlékfal létesült három ikonnal: a középső Alexandra Pavlovna szülőföldjéről a Carszoje Szeloi Szűz Mária, tőle balra – II. Miklós a vértanú halált halt és szentté avatott utolsó cár, jobbra – Szent István magyar király, akit 2000-ben az ortodox egyházak is szentjeik közé soroltak.

A kápolna Alexandra Pavlovna nagyhercegnő örök emlékének megőrzésére létesült kegyeleti- és zarándok hely, nem múzeum. Különleges rendeltetése miatt állandó gyülekezete sincs.

Azonban minden szombaton délelőtt 10.00 órai kezdettel szentmisével, majd a kriptában rövid gyászszertartással adózunk Alexandra Pavlovna emlékének. A szertartás alatt és közvetlenül azt követően a kápolna nyitva áll minden hívő és világi érdeklődő előtt.

Képeket és további információkat a: http://ofen.orthodoxy.ru/ címen találnak a világhálón

Összeállította: Maklári István