Bevezetés – A keresztény hitről általában
I. fejezet. Az ortodox hit eredete és forrásai
II. fejezet. A keresztény ortodox hitvallás. A Hitvallás első ágazata
Bevezetés – A keresztény hitről általában
Mi a keresztény hit?
A keresztény hit nem más, mint Krisztus tudása a lét és az élet legfontosabb titkairól, mely tudás birtokába az emberek csak úgy juthatnak, ha hisznek Őbenne, nem pedig saját erőfeszítéseik által.
Melyek a lét és az élet legfontosabb titkai, amelyekről csak Krisztus rendelkezik igazi tudással?
Ezek a következők:
– a láthatatlan dolgokról, az Istenről, az angyalokról, az emberi lélekről szóló titok; a világ teremtéséről és végéről szóló titok;
– az arról szóló titok, hogy Isten szünet nélkül vezeti az embert és az emberiséget egy meghatározott cél felé, és teszi ezt az Ő bölcsességével és erejével;
– Az emberi bűnről és bűnbeesésről, valamint az ember megváltásáról szóló titok, amely Isten megtestesülése által vált lehetségessége;
– Az Isten országáról, mint az ember földi életének végső céljáról, és az ahhoz vezető igaz útról szóló titok, ami nem más, mint az embernek önmagához, a felebarátjához és Istenhez való viszonyulása.
– A halálból való feltámadásról, az utolsó ítéletről és az örök életről szóló titok.
Más vallási tanítók, gondolkodók, filozófusok is megpróbálták megmagyarázni ezeket a titkokat? Igen, közülük sokan megpróbálták. Ám tették ezt úgy, hogy csak véges emberi erejükre, gondolkodásukra, és a világ és az emberi természet kitartó tanulmányozása során szerzett tapasztalataikra támaszkodtak. Próbálkozásaik azzal végződtek, hogy hipotéziseket és különböző teóriákat állítottak fel, amelyek egymással szöges ellentétben álltak.
Miben áll Krisztus elsőbbsége ezekkel szemben?
Krisztus elsőbbsége abban áll, hogy Ő tanúja [az isteni titkoknak]. Így tanúskodik: „Én azt mondom, amit láttam” (Jn 8,38), és megint: „Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia, aki a mennyben van” (Jn 3,13). Saját korának vallási tanítóihoz így beszél: „Ti lentről származtok, én pedig fentről származom; ti e világból származtok, én nem e világból származom” (Jn 8,23). A zsidók egyik vezető emberének, Nikodémusnak ezeket mondja: „Bizony, bizony, mondom néked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot” (Jn 3,11). És megint: „Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott le” (Jn 6,41). És még sok más hasonló dolgot. Krisztus úgy beszélt, mint a föld és a menny titkainak tudója, ezért aztán az emberek álmélkodtak az Ő tudásán, mert „ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő” (Jn 7,46).
Valóban, a hétköznapi életben is könnyebben hiszünk egy szemtanúnak, mint egy teoretikusnak vagy egy filozófusnak. Voltak azonban más vallási tanítók is, akik állították, hogy a maguk tanítását egy bizonyos angyaltól kapták. És az angyalok is tanúi a nagy titkoknak. Mit gondoljunk erről? Tény, hogy Isten időnként elküldte angyalait bizonyos emberekhez, hogy az [igaz dolgokra] okítsák és vezessék őket. Gyakoribb azonban az, hogy az emberek hamis látomásokat láttak, vagyis gonosz szellemeket angyal képében. Emellett Krisztus esete teljesen más. Őt se nem okították, se nem vezették az angyalok. Ellenkezőleg: ő parancsolt az angyali seregeknek, és kiűzte az emberekből a gonosz szellemeket. Az angyalok szolgáltak Neki, a démonok pedig rettegtek Tőle.
Ebben az esetben azt kell-e gondolnunk, hogy a keresztény vallás felette áll a világ összes többi vallásnak?
A keresztény hit nem is hasonlítható össze a többi vallással, és szigorúan nézve, nem is nevezhetnénk „vallásnak”, a szó pogány értelmében. Hiszen [a kereszténység] nem egy a többi vallás között, hanem a Krisztusban és a Krisztus által kinyilatkoztatott igazságban való hit. Ez Isten személyes, egyszeri és teljes önkinyilatkoztatása az embereknek, azok megvilágosítása és megváltása céljából. Isten nem ad másik kinyilatkoztatást, és Jézus Krisztus mellett az idők végezetéig nem lesz másik Messiás.
Mit gondoljunk azokról a modernkori próbálkozásokról, amelyek célja, hogy egybemossák a kereszténységet és a többi vallást?
Ezek hibás próbálkozások, ez egy veszélyes kísérlet. Hiszen „Istent nem lehet megcsúfolni” (Gal 6,7), se pedig Isten Fiának vérét nem lehet összehasonlítani az írók tollának tintájával. Bár mi, mint a ősi Keleti Egyház tagjai elnézőek vagyunk minden emberi lényhez, szigorúan tilos számunkra összemosni az Isten által kinyilatkoztatott igazságot az emberek által alkotott vallásokkal és filozófiákkal.
Milyen eszközökkel harcolunk az ilyen összemosások ellen?
Elsősorban azzal, hogy elmélyítjük az ortodox hitünkről való tudásunkat, hogy a hétköznapi életben is gyakoroljuk hitünket, elmélyedve benne, ahhoz a tudóshoz hasonlóan, akik újra meg újra előveszi az általa felfedezett eszközt, [hogy tökéletesítse azt]. Másodsorban nemes és bölcs erőfeszítéssel – sohasem erővel – azon kell lennünk, hogy az embereket felemeljük az alacsony és még alacsonyabb hiedelmeikből a mi hitünk magasságába, ahelyett, hogy hagynánk, hogy bizonyos előnyök érdekében a tökéletes leereszkedjen a tökéletlen szintjére és összekeveredjen vele.
Miért nevezzük hitünket élő hitnek?
Azért, mert a Hit és az Élet elválaszthatatlanul összekapcsolódnak mint ok és következmény. Jézus Urunk ezt mondja: „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Aki azonban nem hisz a Fiúban, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta” (Jn 3,36). Megmondatott az is: „Az igaz ember a hitből fog élni” (Zsid 10,38).
I. fejezet. Az ortodox hit eredete és forrásai
Honnan ered a mi ortodox hitünk?
Az Isteni kinyilatkoztatásból.
Milyen forrásokból meríthetünk tudást hitünkről, illetve az Isteni kinyilatkoztatásról?
Két forrásból: a Szentírásból és a Szent Hagyományból.
A SZENTÍRÁS
Az Ó- és az Újszövetség könyveinek gyűjteményét Szentírásnak vagy Bibliának nevezzük.
Miért nevezzük a Bibliát Szentírásnak?
Azért, mert a mi legszentebb Istenünk ihletésével és vezetésével szent emberek írták ezeket a könyveket, azzal a céllal, hogy belőlük szent életet tanuljunk.
Mit jelent a Biblia szó?
Ez egy görög szó, ami annyit jelent: Könyvek. Ám ez a szó itt nem az összesség, hanem a minőség értelemben szerepel, vagyis nem a könyvek sokaságára vonatkozik, hanem arra, hogy ez a könyvek könyve, amely a világ könyvei alkotta piramis legtetején áll.
AZ ÓSZÖVETSÉG KÖNYVEI
Hányféle csoportba oszthatjuk az Ószövetség könyveit?
Négy csoportba: törvény-, történeti-, tanító- vagy erkölcsi, és prófétai könyvekre.
Melyek az Ószövetség törvénykönyvei?
Ezek Mózes öt könyve, vagyis:
1. Teremtés – a teremtésről szóló könyv,
2. Kivonulás – a zsidó nép Egyiptomból való kivonulásáról szóló könyv,
3. Leviták – a papságról és az áldozatok bemutatásáról szóló könyv,
4. Számok – a számokról szóló könyv, és
5. Második Törvénykönyv – a megújított törvények könyve.
Mire tanít bennünket a Teremtés könyve?
Először az isteni mindenhatóságra és bölcsességre, amely a világ teremtése művében az Ő teremtő Igéje által nyilatkozott meg; másodszor az Ő mindent felülmúló szeretetére, ami abban nyilvánult meg, hogy az embert a maga képmására teremtette; harmadszor a tökéletes isteni igazságról, ami az ősszülők, Ádám és Éva Paradicsomból történt kiűzetése során nyilatkozott meg, akik a sátán sugallatára a Teremtőjüktől hálátlanul az elvesztőjük felé fordultak. Ezért is következett be az emberi nem tragédiája.
Mire tanítanak bennünket az Ószövetség törvénykönyvei?
Arra, hogy hogyan tanította meg Isten az embereket a Igazság megkerülhetetlen törvénye által felkészülni a Szeretet törvényének elfogadására, a Megváltó Krisztuson keresztül.
Melyek az Ószövetség történeti könyvei?
Józsué könyve,
A bírák könyve,
A királyok négy könyve,
A krónikák két könyve,
Ezsdrás könyve,
Nehémiás könyve és
Eszter könyve.
Mire tanítanak bennünket ezek a történeti könyvek?
Arra, hogy Isten aktív részt vesz az összes jelentős eseményben, azzal a jó szándékú céllal, hogy a törvény segítségével meggyógyítsa a megromlott emberi természetet, hogy elfordítsa az embereket a bálványimádás sátáni mesterkedésétől, és hogy visszavezesse őket Magához, az egyedül igaz és emberszerető Istenhez.
Melyek az Ószövetség tanító- vagy másképp erkölcsi könyvei?
Jób könyve,
Zsoltárok könyve,
Példabeszédek könyve,
Prédikátor könyve,
Énekek Éneke.
Mire tanítanak bennünket az Ószövetségnek ezek a tanító- vagy másképp erkölcsi könyvei?
Arra, hogy hogyan fogadjuk a mindennapos történéseket, és hogyan viselkedjünk az élet sorsfordító pillanataiban, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk a mi Urunkat Istenünket és az Ő törvényét.
Melyek az Ószövetség prófétai könyvei?
A következők:
A négy nagy próféta könyvei:
Ézsaiás,
Jeremiás,
Ezékiel és
Dániel könyve és a
Tizenkét kis próféta könyvei:
Hóseás,
Jóel,
Ámósz,
Abdiás,
Jónás,
Mikeás,
Náhum,
Habakuk,
Szofóniás,
Haggeus,
Zakariás és
Malakiás könyve.
Két további könyv, amelyet az templomban olvasunk:
Salamon Bölcsességének könyve és
Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége.
Az Ószövetség könyveinek ilyesfajta felosztása szigorúan meghatározott?
Nem. A törvény- és prófétai könyvekben igen sok történelmi eseménnyel találkozunk, ahogyan a próféciákkal is a törvény- és a történeti könyvekben. A Zsoltárok könyve különleges helyet foglal el a Szentírás könyvei között. Bár a Zsoltároskönyvet általában a tanító- illetve erkölcsi jellegű könyvek közé sorolják, ugyanakkor tele van Krisztusra vonatkozó jövendölésekkel. A Zsoltárok könyve mindenekfelett a Biblia legnagyobb imakönyve.
AZ ÚJSZÖVETSÉG KÖNYVEI
Hány könyvet ölel fel az Újszövetség?
Az Újszövetség gyakorlatilag egyetlen könyv, hiszen egyetlen központi tárgya van az elsőtől az utolsó oldalig.
Ki az Újszövetség központi tárgy?
Egy különleges személy, vagyis a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus.
Hány kisebb könyvből áll az Újszövetség nagy egésze?
Huszonhét könyvből.
Ezek mindegyikét könyveknek nevezhetjük?
Igen, de nem a terjedelmüknél, hanem a jelentőségüknél fogva. Van köztük olyan apostoli levél, amely mindössze egyetlen nyomtatott oldalt tesz ki.
Melyek az Újszövetség könyvei?
A következők:
1. A négy Evangélium:
Szent Máté evangéliuma,
Szent Márk evangéliuma,
Szent Lukács evangéliuma és
Szent János evangéliuma;
2. Az Apostolok cselekedetei;
3. Hét egyetemes levél:
Egy Szent Jakabtól,
Kettő Szent Pétertől,
Három Szent Jánostól és
Egy Szent Júdástól;
4. Szent Pál apostol tizennégy levele és
5. az Apokalipszis vagy más néven Jelenések Könyve, melynek Szent János a szerzője
Mit jelent az Evangélium szó?
Az Evangélium szó a görög EVANGELION-ból ered. Azt jelenti, jó hír vagy örömhír.
Mi az alapja ennek az elnevezésnek?
Jézus Krisztus személye, aki maga a Tökéletes Jóság és a Tökéletes Megújulás az emberiség történetében.
Ki használta először az Evangelion szót az Újszövetségben?
Maga az Úr Jézus Krisztus, aki első beszédében ezt mondta az embereknek: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Márk 1,15).
Mit tanít minket a négy evangélium?
Arra, hogy beteljesedett minden ígéret, melyet Isten az Ószövetségben az embereknek tett, és Jézus Krisztus személyében megvalósult az összes prófécia, ami csak Ádám idejétől Krisztusig elhangzott.
Mire tanít még?
Egyrészről arra, hogy Jézus Krisztus tökéletes személyiség volt, tökéletesebb, mint amit közülünk bárki is el tud képzelni; az Ő nemes lelkületéről, emberek iránti határtalan szeretetéről. Arra is tanít, hogy az Úr mindig kész volt megbocsátani az embereknek és segíteni nekik, hogy megalázta magát érettünk és tökéletes szegénységben élt, hogy feláldozta magát az emberi nemért és felvállalta a szenvedést a kereszten. Másrészről arra, hogy Krisztus tökéletes Isten volt, aki természetfeletti módon született, természetfeletti dolgokat cselekedett, természetfeletti bölcsességgel, erővel és szeretettel rendelkezett, a természet törvényeit felülmúló módon feltámadt és felment a mennybe.
Mire még?
Röviden, az evangéliumokból megtanulhatjuk a mi Megváltónkról és megváltásunkról szóló összes alapvető igazságot.
Hogyan nevezhetnénk akkor az Evangéliumot az Újszövetség többi könyvével összehasonlítva?
Úgy nevezhetnénk: az alapvető igazságok Könyve.
Mit tanulhatunk meg az Apostolok cselekedeteiből és az apostoli levelekből?
Azt, hogy hogyan szállt le a Szent Léleknek az apostolokra, hogyan terjesztették kitartóan az apostolok Krisztus Evangéliumát, hogyan szervezték meg az Egyházat, és hogyan éltek az első keresztények és keresztény közösségek.
Hogyan nevezhetnénk akkor az Apostolok cselekedeteit az Evangéliumokkal összehasonlítva?
Úgy nevezhetnénk, az Evangéliumban foglalt alapvető igazságok alkalmazása.
Mire tanítanak bennünket az apostoli levelek?
Az Evangéliumban foglalt alapvető igazságok magyarázatára.
Hogyan nevezhetnénk akkor ezeket a leveleket az Evangéliumokkal összehasonlítva?
Úgy nevezhetnénk őket, a krisztusi igazságokról szóló magyarázatok Könyve.
Mire tanít minket Szent János apostol Jelenéseinek könyve?
Arra, hogy az Egyház nehéz harcot vív a világ és a pokol vadállataival, és hogy a harc Krisztusnak, Isten Bárányának a sötétség szörnyű erői feletti végső diadalával fejeződik be.
Hogyan nevezhetnénk akkor a Jelenések könyvét az Evangéliumokkal összehasonlítva?
Úgy nevezhetnénk: Könyv az Evangéliumban foglalt igazságok végső győzelméről, amely a világtörténet drámájának végén játszódik majd le, és amely drámának a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus a fő alakja.
A SZENT HAGYOMÁNY
Mi a Szent Hagyomány?
Az a lelki örökség, amelyet szentéletű őseink hagytak ránk, amely tökéletes összhangban van a Szentírással, és amely segít nekünk, hogy megértsük a Szentírást.
Melyik a régebbi eredetű: a Szentírás vagy a Szent Hagyomány?
A Szent Hagyomány.
Melyik ölel fel több mindent?
A Szent Hagyomány. Ezt Szent János apostol szavai is megerősítik: „Jézus még sok egyebet is tett. Ha azonban valaki mind le akarná írni – azt hiszem –, annyi könyvet kellene írnia, hogy nem tudná az egész világ sem befogadni” (Jn 21,25).
Mit ölel fel elsősorban a Szent Hagyomány?
A Szent Hagyomány felöleli a következőket:
1, ortodox hitünk dogmáit és megfogalmazásait;
2, a hét Szentségről szóló tant, valamint azt, hogyan kell kiszolgáltatni őket;
3, az Apostoli kánonokat;
4, a hét egyetemes zsinat kánonjait, amelyek közül az elsőt Nikeában tartották 325-ben, 318 szentatya részvételével, a másodikat Konstantinápolyban 381-ben, 150 szentatya részvételével, a harmadikat Efezusban 431-ben 200 szentatya jelenlétében, a negyediket Khalkedónban 451-ben, 630 szentatya részvételével, az ötödiket Konstantinápolyban 553-ban, 160 szentatya részvételével, a hatodikat Konstantinápolyban 680-ban, 170 szentatya részvételével, és végül a hetediket 787-ben, 367 szentatya jelenlétében (ezen a hét egyetemes zsinaton tehát a Keresztény Egyház mintegy 2000 képviselője vett részt a világ minden tájáról);
5, egyes helyi zsinatok kánonjait;
6, Nagy Szent Vazul és más szentek egyházfegyelemmel kapcsolatos kánonjait;
7, az egyházatyák műveit;
8, a Liturgiát és más istentiszteleteket;
9, a keresztény szentek és vértanúk legendáit;
10, azokat a kegyes hagyományokat, jeleket és jelképeket, amelyek hitünk, reménységünk és szeretetünk kifejezői.
Szétválasztható-e a Szent Hagyomány és a Szentírás?
Nem, e kettő nem választható szét. Hiszen a Szentírást a Szent Hagyomány fényében értelmezhetjük helyesen, és a Szentírás az, amely hozzásegít bennünket, hogy értékeljük és szeressük a Szent Hagyományt.
Milyen következményekkel jár az, ha valaki megpróbálja szétválasztani e kettőt?
A szétválasztás rossz következményei: a Szentírás hamis értelmezése, ellentétek, eretnekségek, skizmák, és a végül, szakadás az Egyetemes Egyházban.
Ki az, aki arra hivatott, hogy őrizze a Szentírás szövegét és a Szent Hagyomány tisztaságát?
Az Egyház, amely az apostol szavai szerint az „igazság oszlopa és biztos alapja” (1Tim 3,15). Ez elsősorban is az egyházi hierarchia kötelessége.
II. fejezet. A keresztény ortodox hitvallás. A Hitvallás első ágazata
Mi a keresztény ortodox hitvallás?
A hitigazságok rövid foglalata a Keleti Ortodox Egyházban. Általánosan Hitvallásnak nevezzük.
Csak egyfajta Hitvallás van?
Többféle hitvallás is van, úgymint: Apostoli hitvallás, Nagy Szent Athanásziosz hitvallása, Neocezáriai Szent Gergely hitvallása. Az Ortodox Egyházban azonban leggyakrabban azt a hitvallást használják, amelyet az I. és a II. Egyetemes Zsinat atyái állítottak össze 325-ben illetve 381-ben, és amely a Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás néven vált ismertté.
Hogyan hangzik ez a hitvallás?
A hitvallás a következő tizenkét ágazatból áll:
1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden látható és láthatatlan dolgoknak Teremtőjében;
2. és az egy Úr Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, aki az Atyától minden időknek előtte született; a Világosságtól való Világosságban, igaz Istentől való igaz Istenben, aki született és nem teremtetett, aki egylényegű az Atyával, és aki által mindenek lettek;
3. aki miérettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállt a mennyekből és megtestesült a Szent Lélektől és Szűz Máriától és emberré lett;
4. aki keresztre feszíttetett miérettünk Poncius Pilátus idejében, és szenvedett és eltemettetett,
5. és feltámadott a harmadik napon az Írások szerint;
6. és felment a mennyekbe és ül az Atyának jobbján;
7. és újból eljő dicsőséggel, ítélni élőket és holtakat, és az Ő Országának nem lesz vége;
8. és a Szent Lélekben, Úrban és Éltetőben, aki az Atyától ered, akit az Atyával és Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk, aki a próféták által szólott.
9. Hiszek egy, szent, egyetemes és apostoli Egyházban.
10. Egy keresztséget vallok a bűnök bocsánatára.
11. Várom a holtak feltámadását
12. és az eljövendő örök életet. Ámin.
А hitvallás magyarázata
A HITVALLÁS ELSŐ ÁGAZATA
Hogyan szól a hitvallás első ágazata?
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden látható és láthatatlan dolgoknak Teremtőjében”.
Miért hiszünk az egy Istenben?
Azért mert csak egyetlen igaz Isten van.
Isten természete szerint milyen?
Isten lélek (Jn 4,24). Isten végtelen, változhatatlan, elérhetetlen, örökkévaló, kezdet nélküli, és végtelen.
Mik Isten tulajdonságai?
Isten tökéletesen szent, tökéletesen jó, tökéletesen igazságos, tökéletesen igaz, tökéletesen szabad, bölcs, mindenható, jóságos, mindenütt jelenvaló, mindent tudó, aki maga a teljesség.
Miért hívjuk Istent Atyának?
Azért, mert Ő Atyja Jézus Krisztusnak, az Ő egyszülött Fiának, és Atyja mindazoknak, akik Jézus Krisztusban újjászületve, elnyerik a fiúságot (vö. Róm 8,11-17).
Miért hívjuk Istent Teremtőnek?
Azért mert Ő a hatalmában és bölcsességében megteremtett minden láthatót és láthatatlan, és semmi sem lett, vagy semmi sincs, ami ne Általa jött volna létre. Ő Teremtő és Mindenható.
Mit értünk a menny alatt?
Az angyalokat, akik láthatatlan lelkek és akik megszámlálhatatlanul sokan vannak.
Hasonlítanak-e az angyalok az emberekre?
Igen. Mint az emberek, az angyalok is értelemmel, érzéssel, erővel, saját névvel bíró személyiségek. Akárcsak az emberek, ők is Istenben találják meg a boldogságot.
Miben különböznek az angyalok az emberektől?
Az angyalok testetlenek és halhatatlanok.
Kik az őrangyalok?
Azok az angyalok, akiknek feladat, hogy őrizzék és védelmezzék az egyes embereket. Maga Krisztus is megerősítette szavaival, hogy léteznek ilyen angyalok: „Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik mindenkor látják a mennyben az én mennyei Atyám arcát” (Mt 18,10).
Minden angyal egyforma?
Természetük szerint az angyalok egyformák, azonban különböznek dicsőségben, erőben és tevékenységükben. Kilenc angyali rend van: Trónusok, Kerubok, Szeráfok, Uralmak, Erők, Hatalmak, Fejedelemségek, Arkangyalok és Angyalok.
A Bibliában az angyalokat más néven is nevezik?
Igen, nagyon gyakran „Mennyei seregeknek”, az „Úr seregeinek” nevezik őket.
Miért nevezik meg őket ilyen harcias nevekkel?
Azért mert ők az isteni harci erőket alkotják, akik küzdenek a gonosz lelkek ellen, melyek szemben állnak Istennel és támadják az embereket.
Mik azok a gonosz lelkek?
Ezek valamikor angyalok voltak, akik elszakadtak Istentől és az Úr és az emberek ellenségeivé váltak.
Hogyan nevezik másként a gonosz lelkeket?
Ördögök, görögül diabolos.
Mit jelent ez a szó?
Rágalmazó vagy ellenség, lévén hogy az ördögök rágalmazzák és támadják Istent és az embereket.
Milyen gonosz dolgokra akarják minduntalan rávenni az ördögök az embert?
Mindenféle bűnös vágyakat támasztanak bennük és gonosz dolgokra akarják rávenni őket, amelyek ellentétesek Isten törvényével, de leginkább a gyűlöletre, hazugságra és erőszakra csábítják az embereket. Ahogyan Jézus Krisztus Urunk mondta az őt üldöző zsidóknak: „Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja” (Jn 8,44).
Miből tudjuk, hogy bizonyos embereket elcsábított az ördög?
Az Istennel és emberekkel szembeni gyűlöletükből és abból, hogy hazudnak és erőszakosak.
Kinek a nevét félik a legjobban az ördögök?
A mi Urunk Jézus Krisztus nevét.