Gorazd püspök – világi nevén: Matej Pavlík – a morvaországi Hruba Vrbcában született 1879. május 26-án Jan és Anna Pavlik gyermekeként, hívő katolikus családban. Gimnáziumi tanulmányait Kromeřižiben végezte, majd a kitűnő érettségi után az olmouci római katolikus teológiai fakultásra iratkozott be, amelyet 1902-ben kitüntetéssel fejezett be. Az ortodoxia iránti érdeklődés korán felébredt benne, már gimnáziumi évei alatt megkezdte az egyházi szláv nyelv tanulását, 1900-ben pedig Kijevbe ment, hogy lássa az orosz ortodoxia bölcsőjének számító várost és annak szent helyeit.
Teológiai tanulmányainak befejezése után pappá szentelték. Egy ideig Sziléziában szolgált, majd kórházi lelkész lett Kromeřižiben. Közvetlenül az első világháború előtt “Népjog” címmel folyóiratot indított, melynek oldalain a Római Katolikus Egyháznak nemzeti irányban való megreformálását sürgette. A háború folyamán fokozatosan elhidegült mindazoktól a paptársaitól, akik a Habsburg-monarchia hívei voltak.
1920-ban megalakult a Csehszlovák Nemzeti Egyház, amely a Szerb Ortodox Egyházzal lépett kapcsolatba. Ennek eredményeként a Szerb Ortodox Egyház Csehszlovákiába delegálta Doszitej niš-i püspököt. Matej Pavlik ekkor az újonnan alakult egyházba lépett, és azon munkálkodott, hogy a mintegy milliós lélekszámú nemzeti-vallásos mozgalom (a Csehszlovák Nemzeti Egyház) fogadja el az ortodox tanítást, szervezetet és apostoli successiót. Ebben az időben adta ki “Az igazságért” c. folyóiratát, amelyben az ortodox tanítást terjesztette. 1921-ben a prágai nemzeti-egyházi zsinaton Matej Pavlik atyátmoráviai és sziléziai püspöknek jelölték. Ugyanabban az évben, szeptember 21-én felvette a szerzetesi rendet a krušedoli (Jugoszlávia) kolostorban, amikor is a Gorazd nevet kapta, emlékül Szt. Cirill és Metód Gorazd nevű tanítványára. Négy nappal később, szeptember 25-én a Szerb Ortodox Egyház Szent Szinódusa – Dimitrije patriarcha elnökletével – püspökké választotta. Felszentelésére a belgrádi Szent Mihály arkangyal székesegyházban került sor,Dimitrije patriarcha, Antonyij (Hrapovickij) kijevi metropolita és a Szerb Egyház főpapjai, Varnava metropolita, valamint Doszitej és Joszif püspökök részvételével.
Röviddel ezután a Csehszlovák Nemzeti Egyházban – amely egy ideg Csehszlovák Ortodox Egyháznak nevezte magát – új, radikális irányzat alakult ki, amely támadni kezdte az ortodox orientációt. Ennek az új irányzatnak a szószólói megszakították kapcsolatukat a Szerb Ortodox Egyházzal, vezetőjük pedig súlyosan eretnek színezetű, az alapvető keresztény dogmák érvényességét kétségbe vonó katekizmust adott ki, amelyet az ortodox tanításhoz hű Gorazd püspök kemény kritikával illetett. Az új radikális irányzat fokozatosan felülkerekedett, ezért két évvel a katekizmus közzététele után Gorazd püspök, híveivel együtt, kilépett a Csehszlovák Nemzeti Egyházból. Gorazd püspökkel tíz egyházközség került át az Ortodox Egyházba, lelkészeikkel együtt. 1925-ben Gorazd püspököt a Cseh Ortodox Egyház egyházfőjének választották, s ugyanakkor döntés történt, hogy a Cseh Ortodox Egyház elismeri a Szerb Ortodox Egyház joghatóságát, mivel a Monarchia idején annak juriszdikciója alá tartoztak a cseh ortodoxok, s így megvolt a szerb juriszdikció kánoni alapja.
1929-ben a Cseh Ortodox Egyháznak már rendezett egyházmegyéje volt, amely szervezeti szabályzattal és széles körű autonómiával rendelkezett. Gorazd püspök célul tűzte ki maga elé, hogy minden egyházközségnek legyen saját temploma és parochiája. Püspökségének ideje alatt minden évben felépült egy-egy templom, melyek építésében maga is tevékenyen részt vett. Így az 1928 és 1942 közötti időszakban 12 új templom épült Cseh-és Morvaországban. Munkájához nagyon nagy segítséget kapott hűséges munkatársaitól, Vszevolod Kolomacky protoierejtől, később pedig Andrej archimandritától. 1931-ben megalakult az országban a második ortodox egyházmegye is: a munkácsi és eperjesi. A szerb egyházi juriszdikció alapján a Csehszlovák Ortodox Egyház kongurális egyházi szervezet volt, amelyet az állam megfelelő anyagi támogatásban részesített.
Gorazd püspök vezetése alatt az Egyház fejlődésnek indult: havi rendszerességgel közreadták az egyházmegye folyóiratát. A püspök mélyenszántó tanulmányt írt Szt. Cirill és Metód életéről és művéről, amelyben megvilágította az ortodoxia történelmi jogait cseh földön. Kiadta továbbá nevezetes katekizmusát, valamint az ortodox egyházi énekek gyűjteményét. Mint kiváló egyházjogász, szabályzatot állított össze a papság szolgálatához. Az ortodox ifjúság számára külön szervezetet hozott létre. Már Csehszlovákia német megszállása után kezdett neki a cseh nyelvű Szentek élete összeállításához.
A második világháború idején ellenálló harc folyt Csehszlovákiában a német megszállók ellen. 1942-ben Angliából szállított cseh ejtőernyősök merényletet hajtottak végre Heydrich SS-tábornok, az ország német protektora ellen. Az ejtőernyősök a prágai Szt. Cirill és Metód ortodox püspöki katedrális kriptájában kerestek menedéket. Amikor Gorazd püspök németországi útjáról Prágába érkezett, már kész tények előtt állt. Igyekezett a bujkáló ejtőernyősöket máshova helyeztetni, de ez az igyekezete kudarccal járt, mivel időközben a német megszállók – bizonyos személyek árulása folytán, akiknek az Ortodox Egyházzal semmiféle kapcsolatuk nem volt – felfedezték a rejtekhelyet, és a harc során megölték a végsőkig ellenálló hét ejtőernyőst.
Az esetből kifolyóan a németek letartóztatták és vészbíróság elé állították Gorazd püspököt, a teljes prágai ortodox papságot és sok világit. A börtönben az idős püspököt kínzásoknak vetették alá, nem egyszer az ételt is megvonva tőle, ő azonban lelkileg mindvégig erős maradt. A bíróság ítélete alapján, 1942. szeptember 4-én Prágában kivégezték Gorazd püspököt,Vaclav Čikl és Vladimír Petřek lelkészeket, valamint dr. Jan Sonnevendet, az egyházközség elnökét. A cseh egyházmegyét megszüntették, vagyonát elkobozták, életben maradt papjait pedig gyári munkára Németországba deportálták.
1987. szeptember 5-én, vasárnap az olmouci Szt. Gorazd székesegyházban, a hívő nép nagy tömegeinek és a Cseh és Szlovák földek Egyháza püspökeinek, valamint a Konstantinápolyi, az Orosz és a Szerb Egyházak képviselőinek jelenlétében került sor Gorazd püspökvértanú ünnepélyes szenttéavatására.
Szent Gorazd püspök emlékét Ortodox Egyházunk augusztus 22-én (szeptember 4-én) ünnepli.