A Határőrség az idegenrendészeti fogdáiba került illegális migránsok szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogainak szavatolása érdekében a történelmi keresztény egyházak közül 2003-ban együttműködési megállapodást írt alá többek között a Magyar Ortodox Egyházmegye vezetőjével is. Karácsony kapcsán a katolikus és a protestáns egyházak vezető képviselőit kerestük meg. Most, a Húsvétról az egykori határőrt, Hilarion Alfeyev bécsi és ausztriai püspököt, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapját kérdeztük, aki nem sokkal korábban köszöntötte a Petőfi téri Nagyboldogasszony templomot meglátogató Putyin elnököt.
Püspök úr! Úgy tudjuk, a húsvét az ortodox kereszténység legnagyobb ünnepe…
Valóban, az ünnepek ünnepének is nevezhetjük. Hogy miért? Pál apostol szerint, ha Krisztus nem támadott föl, akkor hitünk értelmetlen. Ha pedig ő valóban feltámadt, amit hiszünk, Akkor mi is fel fogunk támadni az örök életre. Ha ez nem így lenne, értelmüket vesztenék azok a megpróbáltatások, szenvedések, amelyeket evilági éltünk során időnként ki kell állnunk. A földi nehézségek leküzdése tulajdonképpen az örök életre való felkészülés.
Legnagyobb, legtiszteltebb ünnepünkre hét héten át böjttel készülünk. Ennek kezdete a vajhagyó vasárnapot követő hétfő. A húsevéstől való tartózkodás viszont már az ezt megelőző, ún. húshagyó vasárnap után megkezdődik, amikortól még egy hétig szabad tejtermékeket fogyasztani. A böjt első és utolsó két napján a hívőknek – azoknak, akiknek van elegendő fizikai és lelki erejük –, ajánlatos megtartóztatniuk magukat mindenféle ételtől. A nagyböjt alatt mellőzni kell az állati eredetű ételeket, beleértve a halat és a kaviárt is; ez természetesen nem vonatkozik a várandós asszonyokra, a betegekre és a nehéz fizikai munkát végzőkre, akik könnyítéseket kaphatnak. Szabad fogyasztani gyümölcsöket, zöldségféléket, kenyeret. A böjt utolsó hetében, a nagyhéten, amikor már egészen rövid idő választ el bennünket a Húsvéttól, fokozott összeszedettségen, a lelki tisztuláson van a hangsúly.
Az éjféli feltámadási szertartás örömteli énekekkel, zsoltárokkal kezdődik és hajnalig tart. Egyik legfontosabb mozzanata a körmenet, amikor a résztvevők a papot követve keletről nyugatra megkerülik a templomot. Ennek nem titkolt missziós célja van: nem tarthatjuk meg csak magunknak a Krisztus feltámadásának örömhírét, meg kell azt osztanunk a környezetünkben élőkkel, a világgal is. A szertartás után következik az agapé, a közös testvéri reggeli, amelyen a hívek által hozott ételek elfogyasztása azt jelzi, hogy véget ért a böjt.
Oroszországban milyen népszokás kapcsolódik még húsvéthoz?
Főként vidéken, de a városokban is kulicsot, túrólepényt sütnek, valamint piros tojást festenek. A hagyomány szerint ugyanis Mária Magdolna vitte Rómába, Tibériusz császárnak a hírt Krisztus föltámadásáról, egy tojást átnyújtva neki. A kétkedő császár azonban azt felelte; akkor hiszi el a hírt, ha a tojás pirossá válik, ami azon nyomban be is következett… A húsvéthoz Oroszországban még egy népszokás kapcsolódik: az emberek az ünnepet követő napokban, az úgynevezett fényes héten kimennek a temetőkbe meglátogatni hozzátartozóik sírjait. Ezek felett egy pohárka vodkát isznak, a sírra tesznek egy darabot a kulicsból, és néhány festett tojást, hogy megörvendeztessék halottaikat.
Ön, a Moszkvai Patriarchátus püspökeként, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapjaként sokat utazik, annál is inkább, mert az Orosz Ortodox Egyház brüsszeli európai uniós képviseletét is vezeti. Bizonyára gyakran találkozik határőrökkel. Nincs nosztalgiája?
Mindig nagyon udvariasak hozzám. Talán érzik, hogy lelkem mélyén egy picit én is határőr vagyok. 1984 októberétől ugyanis a szovjet határőrség zenekarához vonultam be két évre, az akkori Moszkvai Határőrparancsnoki Főiskola területére. Tavaly jártam ott, sokat változott a helyzet. Az orosz határőrségnél is megjelent a tábori lelkészség, az egykori tanintézet fő gyakorlóterére kápolnát építettek. Zenekarunkkal beutaztuk az Amur mentén a szovjet-kínai határ összes határőr őrsét, Habarovszktól Blagovescsenszkig. Szintetizátoron játszottam. Máig szívesen emlékszem erre az időszakra.
Egyre több nálunk is a vallásos katona. A minap fölkeresett Brüsszelben egy orosz katonatiszt, és bevallotta: belül, lelkében ő is hívő, csak nem jár templomba, nem éli a vallásos emberek életét. Mondtam neki: „Ön egyenruhát visel, tehát a külsején is látszik, hogy a hadsereghez tartozik. Ugyanígy van ez a keresztényekkel is: belső hitük mellett templomba járással, gyertyagyújtással és más, a külvilág számára látható jelekkel is kimutatják, hogy az egyházhoz tartoznak. Vagy úgy gondolja, hogy lehet valaki tiszt egyenruha nélkül, pusztán belül, lélekben?
Egyedül képviseli az ortodoxiát Brüsszelben? Milyen egyházak vannak még jelen?
Nem, van két görög főpap küldött is, egyikük a Konstantinápolyi Patriarchátust, másikuk a Görögországi Ortodox Egyházat képviseli. Van küldötte az anglikán, a katolikus egyháznak, az Egyházak Világtanácsának, továbbá az iszlám és a zsidó vallásnak.
Mi a véleménye a Mohamedet ábrázoló karikatúrákkal kapcsolatban kialakult helyzetről?
Nem szabad egyetlen vallást sem megsérteni, de ennek ürügyén gyújtogatni sem.
Milyen az Orosz Ortodox Egyház kapcsolata az oroszországi iszlám közösséggel?
Oroszországban működik egy vallásközi tanács, amelyben helyet kapnak a muzulmánok képviselői is. Az oroszországi konfliktusok sohasem vallási, hanem mindig etnikai alapon éleződtek ki. A terrorcselekményeket az iszlám vallás vezető képviselői az elsők között ítélték el.
Mi jellemzi jelenleg az ortodox-katolikus párbeszédet az új pápa megválasztása óta?
Továbbra is vannak kezdeményezések, a párbeszéd folyamatos, és bizonyára születnek majd olyan döntések, amelyek egyformán fontosak és kedvezőek lesznek mindkét fél számára. A békülés mindenkinek jó, hiszen ez az egyetemes kereszténység ügyét szolgálja.
Deák József
Megjelent: Határőr, 2006. április 1.