Hírek:
Megjelent magyar fordításban Hilarion püspök „A hit titka” c. könyve
Mikulás ünnepség Budapesten
Ünnepi Liturgiára került sor a belsőleg megújult gyöngyösi Szent Miklós templomban
Főpapi látogatás a Nagyboldogasszony székesegyházban
Magyar István protoierejt megválasztották a MEÖT alelnökének
Teológia:
Kallistos Ware diokliai püspök előszava Hilarion Alfejev püspök „A hit titka” c. könyvének magyar kiadásához Magyar István protoierej: Prédikáció a szent ősatyák vasárnapján
Interjú:
Beszélgetés Hilarion Bécsi és Ausztriai püspökkel, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapjával Szent István király ünnepén
Megjelent magyar fordításban Hilarion püspök „A hit titka” c. könyve
A napokban került a boltokba Egyházmegyénk kormányzó főpapja, Hilarion Alfejev bécsi és ausztriai püspök „A hit titka” című könyve, amelyet a szerző egyfajta bevezetőnek szánt az Ortodox Egyház dogmatikájába és lelkiségébe. A könyv Oroszországban számos kiadást ért meg, és lefordították a világ számtalan nyelvére, így többek között angolra, franciára, németre, legutóbb, 2005-ben pedig japánra és szerbre. A könyvhöz az ismert angol teológus, Hilarion püspök oxfordi professzora, Kallistos Ware diokliai püspök írt előszót. A mű megjelentét támogatták az Orthodoxia Alapítvány és a budapesti Nagyboldogasszony magyar ortodox egyházközség. Kapható 1990 Ft-os áron a Nagyboldogasszony székesegyházban (1052 Budapest, Petőfi tér 2.), a Paulus Könyvesházban (1074 Budapest, Dohány u. 61. Tel./fax: 342-6395), valamint a nagyobb könyvesboltokban.
Meghitt Szent Miklós-napi ünnepségre került sor a budapesti Nagyboldogasszony magyar ortodox egyházközségben december 11-én, vasárnap a Szent Liturgia befejeztével. Az egyházközség papjai és hitoktatói köszöntötték ezen a napon a gyermekeket, akik szüleik és nagyszüleik kíséretében egy emlékezetes Mikulás ünnepség részesei lehettek. Először Vajna-Éliás Márta hitoktató és Tatárka Kirill diakónus beszélt a kicsiknek Szent Miklósról, majd Magyar István protoierej és Dadányi Miklós diakónus végeztek rövid könyörgést a csodatévő myrai püspökhöz. Ezután István atya átadta a gyerekeknek a Mikulás csomagokat, és meginvitálta őket a hittanterembe, ahol szendvicseket, süteményeket és üdítőt fogyaszthattak. A hittanteremben karácsonyi dalok is felhangzottak: betanításukat Fekete-Kiss Sándor kórusvezető vállalta magára. Így mindenki örömére felcsendült József Attila „Betlehemi királyok” c. versének megzenésített változata, valamint ismert magyar művészek ünnepi dalai. Köszönet mindenkinek, aki részt vett e felejthetetlen ünnepség megszervezésében és lebonyolításában!
Ünnepi Liturgiára került sor a belsőleg megújult gyöngyösi Szent Miklós templomban
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásának köszönhetően 2005 novembere és decembere folyamán belsőleg megújult a gyöngyösi Szent Miklós magyar ortodox templom. A templom falaira belülről leszigetelték, pótolták a sérült és hiányzó mennyezeti gipszdíszeket, letisztították és újrafestették a templom falait és ablakait, és egy sor kisebb javítást is elvégezték, aminek eredményeként újjászületett ez az elmúlt évtizedek során kicsit mostohán kezelt templom.
A felújítás befejezte szinte pontosan egybeesett Csodatévő Szent Miklós myrai püspök emléknapjával, így ebben az évben a Szent Liturgiát, amelyet egybekötöttek a templom újraszentelésével, az ünnepet követő szombaton, december 10-én tartották. Tarkó Mihály lelkész, megbízott gyöngyösi parochus meghívására az újraszentelést és a Liturgiát Imrényi Tibor protoierej, szegedi parochus vezette, Magyar István protoierej, Szabó Efrém hieromonach és Tatárka Kirill diakónus segédletével. Az istentiszteleten gyöngyösi, nyíregyházi és budapesti magyar és orosz hívők vettek részt, a kórust Juhász Ágnes szerzetesnővér vezette. A prédikációt a Szent Miklós ünnepére rendelt evangéliumi szakasz (Lk 6,17-23) nyomán Imrényi Tibor atya mondta el, majd Tarkó Mihály atya köszönte meg röviden a lelkész testvéreknek és a megjelent híveknek az imádságos együttlétet, név szerint méltatva mindazok érdemeit, akik munkájukkal, tanácsaikkal, anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak a templom felújításához. A Liturgiát ünnepi ebéd követte, amelyet a lelkész atyák és a hívek egy közeli étteremben fogyasztottak el. Az együtt töltött nap újabb bizonyítékát adta annak, hogy a gyöngyösi Szent Miklós ortodox templom ügyét sokan viselik szívükön, ami jó reményt ad arra, hogy a felújítási munkálatok a nem is olyan távoli jövőben folytatódnak.
A Magyar Ortodox Egyházmegye ezúton szeretne köszönetet mondani Budaházy Margitnak, a NKÖM Egyházi Kapcsolatok Főosztálya munkatársának, Eperjesi László úrnak és Kelemen Tamásné asszonynak, a felújítási dokumentációt elkészítő gyöngyösi Grafit 37 Építészeti Iroda ügyvezetőinek, valamint Lovász István építési vállalkozónak, akik pontos és szakszerű munkájukkal döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a templom felújítása határidőre befejeződjön.
A budapesti Nagyboldogasszony székesegyház főpap vendégei
Magas rangú egyházi személyek tették tiszteletüket a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban 2005. december 8-án a délutáni órákban. Sofronie (Drincec) püspök atya, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye vezetője kíséretében Főtisztelendősége Gherasim (Cristea), a Ramnicu Valcea-i Egyházmegye püspöke tekintette meg a templomot. Társaságukban volt Vartolomeu (Androni) archimandrita, a romániai Cozia kolostor igumenje, Kallinik és Nicolae szerzetespap atyák (Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye) és Iustinian novícius, a Cozia kolostor testvériségéből. A vendégek a Román Kulturális Intézetben tartott, a Ramnicu Valcea-i Egyházmegye ikonjait bemutató kiállítás megnyitójára érkeztek Budapestre, és programjukba beiktatták a főváros ortodox templomaival való ismerkedést. A rendkívül szívélyes légkörű látogatás során a püspök atyákat Tatárka Kirill diakónus, a Magyar Ortodox Egyházmegye Hivatala titkára vezette végig a templomon, néhány szóban összefoglalva a székesegyház történetét és bemutatva az ott őrzött ereklyéket.
Magyar István protoierejt megválasztották a MEÖT alelnökének
2005. november 28-án tartotta évi rendes közgyűlését a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. Ebből az alkalomból került sor a szervezet ortodox alelnökének megválasztására.
Az Ökumenikus Tanács Alapszabályzata értelmében a Református- és az Evangélikus Egyházak három éves váltakozó ciklusban látják el az elnöki, illetve főtitkári tisztet. Az eddigi gyakorlat szerint két alelnök megválasztására volt lehetőség. Az egyik alelnököt vagy a református, vagy az evangélikus fél delegálta, attól függően, hogy az elnök melyik egyházból kerül megválasztására, míg a másik alelnököt az Ökumenikus Tanácsban részvevő kisebb protestáns egyházak állították, jelölés és többségi szavazás alapján.
Miután az Ökumenikus Tanácsnak az összes magyarországi Ortodox Egyház tagja, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye részéről merült fel az a javaslat, hogy ortodox alelnöki posztot is létre kellene hozni. A posztot betöltő személy lenne hivatott arra, hogy a magyarországi ortodox Egyházak érdekeit képviselje a Tanácsban. Az Ökumenikus Tanács nyitott volt a kérésre és a november 28-i Közgyűlésen megválasztásra került az ortodox alelnök.
Az előzetes – Ortodox Egyházak közötti – egyeztetések nyomán Magyar István protoierej, a Budapesti Nagyboldogasszony Székesegyház lelkésze kapott többségi szavazatot. Ezt a tényt az Ökumenikus Tanács Közgyűlése elfogadta 27 igen és 5 tartózkodással. Ilyen formán a Magyar Ökumenikus Tanács ortodox alelnöki tisztét a hátralévő két évben Magyar István protoierej látja el. Mandátumának lejárta után az alelnöki tisztet egy másik ortodox jurisdikció képviselője veszi majd át, aki már három évig lesz hivatalban.
Magyar István protoierejt 1989-ben szentelték papp�� a Budapesti Nagyboldogasszony Székesegyházban, azóta megszakítás nélkül a székesegyház lelkészeként szolgál. Pappá szentelésével szinte egy időben kapcsolatba került a különböző ökumenikus szervezetekkel, részben hivatalos formában, részben személyes, baráti kapcsolatai révén. Az ortodox alelnök megválasztásával újabb lehetőségek nyíltak meg a magyarországi Ortodox Egyházak előtt. Felelősségteljes munkájához gazdag kegyelmet kívánunk István atyának!
Kallistos Ware diokliai püspök előszava Hilarion Alfejev püspök „A hit titka” c. könyvének magyar kiadásához
Nagy örömet jelent számomra, hogy magyarul is napvilágot lát Hilarion Alfejev püspök „A hit titka” c. könyve. A könyv először 1996-ban jelent meg Moszkvában, és azóta két újabb kiadást ért meg. 2001 és 2003 között francia, angol, német és finn fordításban is kiadták.
A könyv bevezetés a keresztény hittanításba, imádságba és liturgiába, és kiválóan megfelel mind az ortodox, mind a más vallású olvasók számára. Hilarion püspök munkája mély, ugyanakkor közérthető, a szentatyák szellemét hordozza, de mai nyelven szól az olvasóhoz, hű a Szent Hagyományhoz és mégis nyitott a jövő felé.
Könyve megírásakor a szerző saját lelkipásztori, tudományos, valamint keresztényközi munkásságának gazdag tapasztalatára épített.
Hilarion püspök 1966-ban született Moszkvában. Gyermekkorától fogva az Orosz Ortodox Egyház lelkiségén nevelkedett, majd 20 éves korában elnyerte a papság szentségét. Néhány éves litvániai lelkipásztori szolgálat után 1991-1993-ig a Moszkvai Teológiai Szeminárium és Akadémia tanára volt. A következő két évet (1993-1995) Oxfordban töltötte, ahol abban a szerencsében volt részem, hogy témavezető professzora lehettem. Milyen sok minden újat tanultam beszélgetéseinknek során! Soha azelőtt, de azóta sem volt olyan hallgatóm, aki ennyire céltudatos lett volna munkájában, és ilyen rövid idő alatt képes lett volna befejezni doktori disszertációját. A doktori tézist „Új Teológus Szent Simeon és az ortodox Hagyomány” címmel 2000-ben az Oxford University Press jelentette meg.
Oxfordi tanulmányai során a szerző dr. Sebastian Broknál szír nyelvet is tanult, aminek eredményeként az amerikai Cistercian Publications kiadónál napvilágot látott második angol nyelvű könyve, a „Szíriai Szent Izsák lelki világa”. Mind Simeon, mind Izsák a nagy misztikus lelki írók közé tartozik, Hilarion püspök pedig különös szeretettel viseltetik a misztikus teológia iránt, amiről pár oldallal később ennek a könyvnek az olvasói is meggyőződhetnek.
Oroszországba visszatérve Hilarion atya hat éven át (1995-2001) a Moszkvai Patriarchátus Külügyi Osztályán dolgozott. Sokat utazott, hogy részt vegyen a különböző keresztényközi konferenciákon. Ez idő alatt is folytatta tudományos munkásságát, olyan fontos könyveket publikálva, mint a „Teológus Szent Gergely élete és munkássága” (ezért a könyvért megkapta a párizsi Szent Szergij Ortodox Teológiai Intézet teológiai doktori fokozatát), „Krisztus, a pokol Legyőzője”, valamint „Az Egyház szent titka. Bevezetés az isteni név dicsőítése körüli viták történetébe és problematikájába” (2 kötetben).
Miután 2002 januárjában Hilarion atyát Podolszk püspöke titulussal főpappá szentelték, megbízták az Orosz Ortodox Egyház brüsszeli európai uniós képviseletének vezetésével. 2003 májusában e megbízatása mellett kinevezték bécsi és ausztriai püspökké, valamint a Magyar Ortodox Egyházmegye ideiglenes kormányzójává.
Az Óegyház nagy hierarchái, mint Nagy Szent Vazul vagy Szent Ágoston eredményesen össze tudták egyeztetni egyházszervezői és lelkipásztori feladataikat tudományos és írói munkájukkal: kívánom, hogy ez Hilarion püspök számára is lehetséges legyen!
„A hit titka” c. könyvet a teljességre való törekvés jellemzi. Szerzője számára nincs szakadék teológia és lelkiség, dogma és személyes tapasztalat, hit és imádság között: mindez együtt alkot egy megbonthatatlan egészet. Hilarion püspök mélységesen egyetért a szentatyák azon kijelentésével, hogy „a teológus az, aki őszintén imádkozik”. Nem pusztán az érdekli, hogy absztrakt, „skolasztikus” stílusban kifejtse, miben hisznek az ortodox keresztények, hanem az, hogy bemutassa az ortodox hittanítást annak személyes, praktikus és dinamikus voltában, úgy, mint életformát. Szent Filaret moszkvai metropolita, a XIX. század nagy lelki alakja arról beszélt, hogy a Hitvallás azoké, akik a szerint élnek. Éppen ebben a szellemben íródott ez a könyv is.
A könyv egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy gazdagon idéz a szentatyák és a kortárs teológusok munkáiból. Hilarion püspök a maga teljes gazdagságában és alkotói sokszínűségében mutatja be az Ortodox Kelet lelki Hagyományát.
Az igazi teológia, állítja a szerző, nem létezhet az ámulat érzése nélkül. Albert Einstein szavaival „az az ember, aki elveszíti az ámulat és az áhítat képességét, halott”. Adja Isten, hogy ez a könyv nagyon sok olvasóban felébressze az Isten iránti ámulat és áhítat képességét.
+Kallistos, Diokliai püspök
Magyar István protoierej:
Prédikáció a szent ősatyák vasárnapján
Szent Egyházunk az Úr Jézus Krisztus test szerinti születésének ünnepére, a Karácsonyra negyven napos böjttel, lelki összeszedettséggel készül. Ez az időszak november 15-én kezdődik és Karácsony előünnepéig, előestéjéig tart. Ebbe az előkészületi időszakba esik a szent ősatyák vasárnapja, amit ma ünnepelünk.
Ezen a vasárnapon azokról az Ószövetség idején élt igazakról emlékezünk meg, akik élő hittel és reménységgel várták a megígért Megváltó megérkezését. Ezeket a szentéletű embereket állítja elénk Egyházunk, hogy példát adjon és megmutassa, mit is jelent hinni és bízni Isten szavában, ígéretében. Szent Pál apostol így emlékezik meg róluk a Zsidókhoz írt levelében: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és nem a látható dolgok létéről való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek erősekké, idegenek seregeit futamították meg. Asszonyok feltámadás révén visszakapták halottaikat. Másokat viszont megkínoztak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük. Mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt bilincseket és börtönt is. Megkövezték, megégették, szétfűrészelték, kardélre hányták őket, juhok és kecskék bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve azok, akikhez nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld szakadékaiban. És mindezek, noha hit által elnyerték az Írás jó bizonyságát, nem teljesült be rajtuk az ígéret, mert Isten szmunkra valami különbről gondoskodott, és azt akarta, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre” (Zsid 11,32-40).
Sorban felvonulnak előttünk azok a személyek, akikről a Szentírás tanúsítja, hogy életük folyamán nagyon gyakran a kilátástalanság, a reménytelenség ellenére is bizonyságot tettek Istenbe, az isteni Gondviselésbe vetett megrendíthetetlen hitükről. Gondoljunk csak – a Pál apostol által felsoroltakon kívül, a legnagyobbakat említve – Ábrahámra, Mózesre, Illés, Jeremiás és Dániel prófétákra, vagy az Ó- és az Újszövetséget összekötő nagy prófétára és előhírnökre, Keresztelő Szent Jánosra. Az itt felsoroltakat, a többi prófétákat és a név nélküli igazakat is akikről ma megemlékezünk a hit az a remény tartotta meg, aminek mi magunk immár nem reményben, hanem valóságosan részesei vagyunk. Ők kitartóan várták Krisztus földi eljövetelét, mi pedig mindennek részesei vagyunk az Evangélium élő tanítása és az Eucharisztia megerősítő kegyelme által.
A szent ősatyák következetes, Istenben és az Ő Gondviselésében bizakodó örök és világító példa számunkra, hogyan kell Krisztushoz és az Ő tanításához kötődnünk és ragaszkodnunk. Nekünk akik a Krisztus által hirdetett Evangélium világosságában élünk, a kinyilatkoztatott igazságok alapján kell megélnünk naponta hitünket és tettekre, cselekedetekre váltani a Krisztus Urunk által hirdetett igéket.
Hogy mindezeket megvalósíthassuk, és hogy az Evangélium tanítása legyen életünk egyedüli mércéje és irányítója, a mai vasárnap imádságával könyörgünk a mi Urunkhoz: „Hitben megigazultakká tetted az ősatyákat, a pogányok közül eljegyezvén az Egyházat. Dicsőségben büszkélkednek a szentek, mert az ő magvukból való a dicső Gyümölcs, aki mag nélkül szült Téged. Az ő esedezéseik által, Krisztus Isten, üdvözítsd a mi lelkünket.” Ámin.
Elhangzott a Kossuth Rádióban 2005. december 11-én
Beszélgetés Hilarion Bécsi és Ausztriai püspökkel, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapjával Szent István király ünnepén
Elhangzott a Magyar Televízió „Örömhír” c. msorában, 2005. november 13.
Tisztelt Püspök Atya! Ma, augusztus 20-án ünnepélyes keretek között került elhelyezésre a magyar nép királyának és apostolának, Szent Istvánnak az ereklyéje a budapesti Petőfi téri Nagyboldogasszony templomban. Mit jelent ez a nap a hazai ortodoxok számára?
A budapesti Petőfi téri Nagyboldogasszony-templom a Magyar Ortodox Egyházmegye lelki központja. Ezért számunkra kivételes jelentősége van annak, hogy Szent István király ereklyéinek egy darabját – Paskai László bíboros úr fáradozásainak köszönhetően – a mai naptól templomunkban őrizhetjük. A szent ereklye jelenléte azt fogja tanúsítani, hogy templomunk a magyar ortodoxia spirituális központja. A hívők, mind katolikusok, mind ortodoxok azért tisztelik Szent Istvánt, mert nemcsak a saját, személyes életére nézve, hanem az egész magyar népre nézve tudatosan döntött a kereszténység felvétele mellett. Ezért ez nem csak világnézeti, spirituális döntés volt, hanem egyben politikai is. Nehéz belegondolni, hogyan alakult volna a magyar nép jövője, történelme, kultúrája, ha több, mint ezer évvel ezelőtt Szent István nem vette volna fel a kereszténységet és nem keresztelte volna meg a magyar népet. Ezért számunkra nagyon fontos, és nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy a mai naptól fogva István király szent ereklyéjét és ikonját templomunkban őrizhetjük, és mind a magyar, mind a nem magyar hívők eljöhetnek és hódolhatnak e nagy szent magyar király előtt.
Püspök Atya! Szent István óta sok minden megváltozott. Létezhet-e a magyarországi ortodoxok számára olyan híd, amely összeköti Szent István korát napjainkkal?
Szerintem nagyon fontos, hogy minden egyes keresztény tudatosan és felelősen viszonyuljon a saját hitéhez. Ma sok ember azért katolikus, ortodox vagy református, mert így keresztelték meg őket, mert szüleik ezekhez az Egyházakhoz tartoztak, mert hitüket kulturális örökségként, kulturális önazonosságként élik meg. A keresztény hit valójában nem olyan valami, ami a kultúrával, hanem az ember legbelső életével függ össze. A kereszténység nem pusztán „vallás”, hanem életmód. Ezért azt szeretném, ha minden ember Szent István példáját követné és látná, milyen komolyan viszonyult a saját hitéhez, milyen komolyan viszonyult magához a kereszténységhez. Úgy érzem, ha minden keresztény ilyen komolysággal tekint majd a saját választására, ez gyökeresen megváltoztatja a magyar társadalom, sőt az egész ország arculatát.
Mit gondol, Szent István király, aki annakidején arról volt közismert, hogy minden lehetséges eszközzel a keresztény hit megtartására buzdította a népét, büszke lenne-e ma ránk?
Úgy érzem, elsősorban a társadalom lelki és erkölcsi állapotára fordítaná a figyelmét. Meggyőződésem, hogy egyetlen hatalom sem maradhat fenn, ha nem fordít kellő figyelmet a társadalom erkölcsi és lelki alapjaira. Szent István ereje éppen abban mutatkozott meg, hogy ő ezt a lelki-erkölcsi elvet sarokkőnek tekintette. Épp ezért fordított ilyen kivételes figyelmet a kereszténységre. Jól tudta, hogy a keresztény hit képes a társadalomnak olyan szilárd alapot adni, amelyre épülve ez a társadalom fejlődésnek indulhat.
Mondhatjuk-e, Püspök Atya, hogy Szent István nemcsak a magyarok, hanem egyben Európa apostola is volt?
Vitathatatlan, hogy Szent István az egész európai történelmet tekintve egyike azoknak az uralkodóknak, akikkel a mai politikai vezetőknek össze kellene mérniük magukat. Nagyon sajnálom, hogy manapság a politikusok között a szekularizmus lelkülete uralkodik, az életben a haszonelvűségre helyezik a hangsúlyt, sokan megfeledkeznek arról, hogy az emberi életnek lelki összetevője, lelki alapja is van. Szent István éppen ebben ad példát a mai kor politikusainak. Ha csak a földi jólétről gondoskodnak, ha a társadalmi jólétet a piaci érdekek, a haszonelvűség függvényévé teszik, akkor nem lesznek képesek erős és szilárd társadalmat és országot felépíteni.
Szent István királyra emlékezve mit üzen Püspök Atya a magyarországi ortodoxoknak?
Meggyőződésem, hogy egy nap minden ortodox kereszténynek egységes egyházi igazgatás alá kell kerülnie Magyarországon. Ma még, történelmi okok miatt, távol vagyunk ettől, de remélem, hogy előbb vagy utóbb ez is bekövetkezik, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül a Magyarországon élő ortodox keresztények egyetlen egyházi struktúrát képeznek majd, és együtt élnek békességben, barátságban és szeretetben.
A beszélgetést készítette Imrényi Dávid