Az Istenszülő személyében az emberiség az Istennel való találkozásra készült, aki üdvözíteni akarta az embereket: Isten a Fiát ajándékozta az embereknek, az emberiség pedig azt ajándékozta Istennek, aki a szentség és a tökéletesség legszebb példája lett. Az egyik karácsonyi énekünk így hangzik:

„Mit ajánljunk fel Tenéked Krisztus, mert érettünk a földön mint Ember megjelentél? Az Általad lett teremtmények mindegyike a háláját ajánlja fel Néked: az angyalok az éneket, az egek a csillagot, a bölcsek az ajándékokat, a pásztorok a csodát, a föld a barlangot, a puszta a jászolt, mi pedig a Szűzanyát.” („Uram Tehozzád kiáltottam” vecsernyei szichirák, 2. hangra, a karácsonyesti vigíliából.)

A Szűzanya a tisztaságával nemcsak minden emberi természetet felülmúlt, hanem az angyali természetet is, ezért magasztaljuk őt úgy, mint „Aki a Keruboknál tiszteltebb és a Szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb.” Ezért, ha valaki azt mondja nektek, hogy csak egyedül Istent szabad imádni, így válaszoljatok: „Mi egyedül csak Istent is imádjuk.” Ám ha valaki így szól hozzátok: „Nem kell hódolni a Szentséges Istenszülő előtt, mivel ő csak egyszerű ember volt”, akkor fussatok tőle, mint tévtanító elől. Vagy ha azt mondják, nem kell hódolni az ikonok előtt, mert azok csak „puszta, színes fadeszkák”, arra se hallgassatok, mivel nem az ikonok előtt hódolunk, hanem azok előtt, akik rajtuk ábrázolva vannak. Nem a színes fadeszkáktól várunk gyógyulást, hanem attól, akit az ikon ábrázol. Ugyanis, ha saját tapasztalatunk és elődeink tapasztalata azt mutatja, hogy ezeken az ikonokon keresztül maga az Úr és maga a Szentséges Istenszülő hallgat meg bennünket és küld számunkra segítséget, valamint azok a szentek, akik az ikonokon ábrázolva vannak, akkor minden egyéb megfontolás értelmét veszti.
Az Egyház azért dicsőíti Istennek Anyját, mert saját tapasztalatából ismerte meg azt, hogyan segít az embereknek, hogyan hallgatja meg imáikat, milyen közel van mindannyiunkhoz, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között élünk és milyen nyelvet beszélünk. A Szentséges Istenszülő bármely embert meghallgat szerte a világon, ért minden emberi nyelvet, mert a vele való közösségünk nem szavak, hanem az érzések és a szív útján valósul meg. Mi úgy járulunk imáinkkal a Szentséges Istenszülő elé, mint saját Anyánk elé, segítségét és üdvösségünket remélve, és segítsége mindig megérkezik. Fátylával beborít és megoltalmaz minden keresztény családot, minden embert, aki imádsággal fordul hozzá.
Hilarion metropolita

*

Itt hallgathatjuk meg Hilarion metropolita „Könyörületedhez folyamodunk” c. szerzeményét. Előadja az Állami Akadémiai Kórus, karvezető: Lev Kontorovics, szólista: Polina Samajeva.