Az Úr „igazságtalan”, és éppen „igazságtalan” voltában van a mi reménységünk. Nem abban reménykedünk, hogy erőfeszítéseinkért jutalmat kapunk, hiszen ezek igen szerények, erényeink vajmi kevesek, hanem abban, hogy minden igazságosság és törvény ellenére, bűneink ellenére, Isten megkönyörül rajtunk. 

Isten Országa elnyerésének a reménye éppen abban rejlik amit Szír Szent Izsák mondott: „Ne hívd Isten igazságosnak, hiszen ha igazságos lenne, már régen örök büntetésre ítélt volna bűneidért. Milyen igazságosság ugyanis az, hogy te vétkeztél, mégis Ő küldte el Egyszülött Fiát, hogy magára vegye vétkeidet, és érted és helyetted elhordozza a számodra megérdemelt büntetést?”

Isten irgalmában reménykedünk. Ám az Úr azt mondja nekünk, hogy irgalmasan bánik velünk, ha mi is emberségesen bánunk testvéreinkkel. Nagy adóssággal állunk Isten előtt, de nekünk is vannak adósaink. Képesek vagyunk-e elengedni ezeket az adósságokat, képesek vagyunk-e az lenni embertársaink számára, amivé Isten lett számunkra?

Hilarion metropolita

(ford. I. T.)

Forrás:  Телеграм-канал митрополита Будапештского и Венгерского Илариона

This post is also available in: orosz