Október 31-én, Pünkösd utáni 19. vasárnapon főpásztorunk, Márk metropolita a rjazanyi Krisztus Születésének szentelt székesegyházban tartott szent liturgiát. Az istentisztelet végén elmondott prédikációját a magvetőről szóló példabeszédnek szentelte (Lk 8,5-15). 

»Ezt a példabeszédet mind a három, ún. szinoptikus evangéliumban megtaláljuk. A magvetőről szól, aki kiment, hogy elvesse magvait, amelyek közül volt, ami az útfélre esett, a másik köves talajra, ismét másik a gyomok közé, ám volt, amelyik a jó földbe esett. A föld minőségétől függött a termés is. Úgy tűnt ezek a szavak még a tanítványok számára sem voltak érthetők.

Miért beszélt az Úr példázatokban? Hiszen látjuk, olykor nyíltan beszélt, különösen a Hegyi Beszédben, feltárta a Mennyek Országának sok titkát, összevetette az Ószövetség törvényeit a saját parancsolataival, leleplezte az írástudókat és a farizeusokat. Beszélt a böjtről és az imádságról, a valódi igazságosságról. Miért szól hozzájuk a mai evangéliumban példázatban, úgy, hogy maguk az apostolok sem értették meg, amit hallottak?

Az Úr így magyarázza meg: „Nektek adatott, hogy megismerjétek Isten országának titkait, másoknak csak példabeszédekben.” A szentatyáknál ezt a magyarázatot találjuk: Az Úr gyakran beszélt nyíltan akkor, amikor tanítványai között, és olyanok között volt, akik ugyanúgy hallgatták őt, mint Tanítójukat. Ám amikor különféle emberek között volt, ahol például törvénytudók és farizeusok is voltak, akik kísértették, vagy kifogást igyekeztek találni szavaiban, gyakrabban élt példázatokkal, mivel ezek nem mindenki számára voltak nyilvánvalók, megértésükhöz bizonyos erőfeszítés is szükséges volt. A példázatokban elmondott beszédet nem lehet megvádolni, mivel a tartalma nem volt egyértelműen kifejtve.

Ezért mondja az Úr: „Nektek adatott, hogy megismerjétek Isten országának titkait, másoknak csak példabeszédekben.” Tanítványok alatt nem csupán a tizenkét apostolt kell érteni, hanem egy szélesebb kört is, akik hallgatták és az ő tanítványainak tartották magukat. Az Úr szavai viszont magyarázatot igényelnek. Melyek azok a titkok, amelyek csak a tanítványok részére vannak fenntartva? Valamilyen titkos tudásról van szó?

Néhány ókori tévtanító úgy vélte, az Úr valamilyen titkos tudást adott át követőinek, amelyet sohasem tárt fel a többiek előtt. Természetesen nem mindent tudunk abból, amit az Úr feltámadása után mondott tanítványainak, erről az Egyház gyakorlatilag nem is beszél. Nyilvánvaló, hogy az Úr a saját tanítványait tanította akkor, ám az evangéliumok nem jegyezték fel ezeket a szavakat. Ráadásul az Egyház azt tanítja, hogy nincs semmiféle titkos ismeret, tanítás. Mindazt, amit az Úr mondott, nyilvános és benne van az evangéliumokban. Miért van viszont az, hogy ezek a szavak bizonyos emberek számára titkosak, mások számára azonban nyitott könyvet jelentenek?

Azért, mert mindez a mi szívünktől, a mi megértésünktől, bizonyos mértékben a kultúránktól is függ, amelyben nevelkedtünk, habár ez utóbbi egyfajta akadályt is jelenthet. Ráadásul mi a 21. század nyelvén beszélünk, saját, jelenkori fogalmaink segítségével fejezzük ki magunkat. Az evangéliumi fogalmak pedig, jóllehet számunkra ismert nyelven olvassuk őket, különböznek a mi életünktől, mindattól, ami bennünket ma körülvesz. Ámde nem ebben van a lényeg, hanem abban, nyitva áll-e számunkra ez a könyv, vagy sem, felfogja-e a szívünk annak bölcsességét, vagy sem.

Emlékezzünk csak Krisztus kérdésére Nikodémushoz: „Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket?” Ilyenek vagyunk ma is. Olvassuk az Evangéliumot, és gyakran semmit sem értünk meg abból, amit olvasunk, pedig úgy tűnik, egyszerű, érthető szavakkal van leírva. Az Evangélium megértése nem csupán értelmünktől függ, hanem attól is, kész-e a szívünk a mennyei gyümölcsök felfogására, vagy pedig súlyos láncokkal, bűnökkel a földhöz van kötve, mi pedig nem tudjuk e láncokat elszakítani és az evangéliumi szavakat magunkévá tenni.

Ahhoz, hogy megértsük az Evangéliumot, megnyíljanak előttünk Isten Országának titkai, erőfeszítés szükséges. Az ima és a kegyelem, azaz a Szentlélek ajándéka, csak ez képes megnyitni számunkra Isten Országának titkait, megvilágítani az evangéliumi szavak értelmét, jelentőségét. Hiszen nemcsak halljuk Krisztus példázatait, hanem azok magyarázatait is, mégis, gyakran, az evangéliumi szöveg zárva marad előttünk.

Adja Isten, kedves testvérek, hogy lélekben tudjunk élni, úgy fogjuk fel az Evangélium szavait és minden igazságot, ahogy azt Egyházunk tanítja. Adja Isten, hogy lelki szemeink ne maradjanak zárva! Ehhez azonban állandó erőfeszítésre és vágyra van szükségünk, hogy Istennel legyünk, hogy Mennyei Országának polgárai lehessünk. Csak akkor nyílik meg a szívünk, csak akkor látja meg értelmünk az igazságot, amelyről gyakran hallunk, de értelmét nem igazán értjük.«

Ford. I. T.

This post is also available in: orosz