A Szűzanya Elhunytának ónaptár szerinti ünnepén (augusztus 15/28.) főpásztorunk a rjazanyi Nagyboldogasszony székesegyházban tartott szent liturgiát. Prédikációját az alábbiakban foglaljuk össze:
„Az ortodox keresztény élete szorosan kötődik Istennek Anyja imádságos közbenjárásához. Egész életünkben imádsággal fordulunk hozzá, önmagunkat és életünket az ő anyai oltalma alá helyezzük. Számtalan, sokfelé tisztelt ikon jelzi az ő irgalmas gondoskodását az emberek felé. Minden keresztény nép, minden város történetének krónikái megörökítik a Mennyek Királynéja könyörületes oltalmát, amelyre ikonjai emlékeztetnek.
Számos régi város van, ahol a fő templomokat a Szűzanya Elhunyta ünnepének szentelték. Mi ennek az oka? Hiszen más ünnepek is vannak, amelyek a Szűzanyához kötődnek: az Örömhírvétel, Szűz Mária Születésének (Kisboldogasszony) ünnepe. Hogy ezt megértsük, gondolnunk kell a legfontosabb ünnep, a Húsvét központi szerepére Egyházunkban, amely Krisztus Feltámadásának van szentelve. A Húsvét ugyanis az egész emberiség életét megváltoztatta. A Húsvét a halál elpusztítása, új élet valóságának megnyitása az egész emberiség előtt.
És a Szűzanya Elhunytának, „Elszenderedésének” ünnepe? Az Egyház ezt az ünnepet is „Húsvétnak” nevezi. Maga a visszafogott „Elszenderedés” kifejezés is azt jelzi, hogy Istennek Szülője „elaludt”, eltávozott ebből a világból. Sírja pedig ugyanúgy üres, mint az Üdvözítő sírja. Az egyházi hagyomány megörökítette, hogy az Úr magához vette a mennybe a Szentséges Istenszülőt, nem hagyta testét a földön. Ezért tartjuk ezt az ünnepet a Szűzanya Húsvétjának. Mégis, az egyházi elnevezés szerénységet és alázatot tükröz, amely az ő egész életére jellemző volt. Hiszen így válaszolt az angyalnak: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« (Lk 1,38) Ezért dicsőíti ünnepi énekünk, így örvendezve: »Szülésben a szüzességet megőrizted, elhunytodban a világot el nem hagytad, Istennek Szülője.« Azaz, jóllehet az emberi szívet megérinti a bánat, mégis örülünk, hogy a Mennyek Királynéja nem hagyta el világunkat. Sőt, az egész emberiség Anyja lett, minden keresztény hagyományban dicsőítik és kérik segítségét. Mi is imádkozzunk hozzá, Anyánkhoz, aki a világ Üdvözítőjét hozta a világra, aki az üdvösségét örömét jelenítette meg az egész világ számára, hogy bennünket is segítsen meg sok gonddal és nehézséggel küzdő életünkben.
Ford. I. T.
This post is also available in: orosz