Május 11-én főpásztorunk szent liturgiát végzett oroszországi egyházmegyéjének első templomában, a rjazanyi Krisztus Születése székesegyházban. Prédikációja tárgyául Márk metropolita az Apostolok cselekedetei aznap olvasott részletét választotta: 

„Kedves Testvéreim, mindannyian tudjuk, hogy a mi keresztény Egyházunk a Megváltó tanítványainak abból a kicsiny köréből nőtt ki, akik a Szentföldön éltek, és származásukat tekintve zsidók voltak. Az Apostolok Cselekedeteinek ma olvasott részében arról az eseményről hallottunk, ami sorsdöntő jelentőséggel bírt a pogányok számára a krisztusi hit terjedésének útján.

Emlékezhetünk az Úr Templomi Bemutatása ünnepére, és az agg Simeon énekére, amelyben a “pogányok számára megjelent világosságról és Izráel népének dicsőségéről” jövendölt. Ez azonban még csak egyfajta prófécia, a jövőről szóló megérzés volt. A mai olvasmányban viszont arról hallottunk, hogy Péter látomást látott: az égből egy nagy edény ereszkedett alá, tele mindenféle állatokkal, amelyek tisztátalannak számítottak. A héber ezt teráfának nevezi, vagyis nem kósernek, alkalmatlannak. Az ószövetségi zsidóság körében keletkezett a kóserség fogalma, vagyis szó szerint azé a dologé, ami helyes, megfelelő. Ennek szellemében az ókori zsidók csak olyan ételt ettek, amely Mózes törvényei szerint elő volt írva. Ez a törvény továbbra is érvényben van a zsidók körében, akik nem esznek semmi olyat, ami a bibliai törvények értelmében tilos.

Péter apostolnak azonban látomása volt, és parancsot hallott: “öld és egyél” (Ld. ApCsel 10,1-48). Ezek a szavak számunkra egyszerűnek hangzanak, szinte hétköznapinak. Mi az, kérdezhetnénk, ami új volt ennek az ételnek a fogyasztásában? Valójában azonban olyasvalamit elfogyasztani, ami Mózes törvénye szerint tiltott dolognak számított, egy hithű zsidó számára elképzelhetetlennek tűnt. Péter, ezt hallva, elcsodálkozott ugyan, de a végén mégiscsak engedelmeskedett. A mai olvasmány még nem mondja el, hogyan történt Kornéliusz százados megkeresztelése, de említést tesz róla. Ámde az, ami az edénnyel történt, sorsfordítónak bizonyult. Az Úr tudtára adta Péter apostolnak, semmit sem szabad tisztátlannak tartani.

Kedves testvéreim, közöttünk, keresztények között is élnek ilyesfajta elképzelések. Elfogadjuk magunkat, az azonos nemzetiségűeket, azokat, akik hitüknél, születésüknél, származásuknál fogva közel állnak hozzánk. Mindazokhoz viszont, akik nem ortodox közegből jönnek, egyfajta előítélettel vagyunk. A mai apostoli lecke arra emlékeztet bennünket, hogy semmire sem szabad úgy tekintenünk, mint szennyesre, tisztátlanra. Az Úr az egész emberiségért, minden egyes emberért odaadta életét, ezért nincs semmi, ami szennyes vagy tisztátlan.

Adja Isten, kedves testvéreim, hogy úgy fogadjunk el minden embert, mint olyat, akiért Krisztus drága vére kiontatott, senkitől sem viszolyogva az emberek közül.

Официальный сайт Рязанской Епархии

This post is also available in: orosz