Az oroszországi és itáliai polgári egyesületek fórum-párbeszédének keretében került sor május 28-án, Rómában az Orosz Ortodox Egyház és az itáliai Római Katolikus Egyház munkacsoportjának második ülésére, amelynek témája „Zarándoklat és vallási turizmus” volt. Az Orosz Egyház küldöttségét Ilarion, volokolamszki metropolita, a Patriarkátus Külső egyházi kapcsolatok Intézetének elnöke vezette, kíséretében volt Antal Bécsi-budapesti érsek, valamint papok és világi személyek. 
Az itáliai katolikus küldöttséget Cassano all’Ionio emeritus püspöke, Nunzio Galantino, az olasz püspöki konferencia főtitkára vezette, de a tanácskozásban más főpapok, papok és egyetemi oktatók is részt vettek.
A közös ülést Nunzio Galantino püspök nyitotta meg, hangsúlyozva a polgári egyesületek dialógusának fontosságát a két nép barátságának erősítésében, amelyben jelentős szerepe van a zarándok-kapcsolatok fejlődésének.
Ilarion metropolita felszólalásában kiemelte, hogy Oroszország és Itália között régi hagyománya van a kulturális kapcsolatoknak, de annak is, hogy mindkét ország elkötelezett a keresztény értékek tekintetében. Kiemelte Róma városának különleges szerepét, ahol elsők között alakult meg a keresztények közössége, és ahol számos ókeresztény szent hely található. Beszédében kivételes hangsúllyal szólt a Közel-keleti keresztények üldözéséről, ősi keresztény szent helyek lerombolásáról, megsemmisítéséről. Felhívott arra, hogy az egyházak egyesítsék tanúságtételüket a politikai vezetők előtt a keresztények katasztrofális helyzetének megoldása érdekében, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy helyreálljon a béke ebben a régióban.
Ezután különböző előadások hangzottak el, többek között „A zarándoklatok bibliai gyökereiről”, „Zarándoklatokról az osztatlan Egyház szent helyeihez”, „A zarándoklatok teológiai és lelki aspektusairól”.
Május 30-án Ferenc pápa a VI. Pál teremben fogadta az oroszországi ortodox és az itáliai katolikus egyházi küldöttséget. Ilarion, volokolamszki metropolita, Ferenc pápához intézett köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy „a párbeszéd középpontjában az a nagy keresztény kulturális hagyomány áll, amelyet az oroszországi és az itáliai nép hozott létre az Egyház pásztori vezetése alatt”. A Havannában, 2016 februárjában aláírt közös nyilatkozat is Kelet és Nyugat Egyházainak közös lelki hagyományát rögzítette. Ennek egyik legfontosabb eleme a szentek tisztelete. Ennek szellemében állapodtak meg abban, hogy Oroszországba érkeznek Csodatévő Szent Miklós püspök Bari városában nyugvó ereklyéi. Ilarion metropolita beszédének végén megemlítette Ferenc pápának, hogy 2018 őszén az Orosz Egyház egyik legféltettebb szentsége, Szentéletű Rubljov András nagy tanítványának, Gyionyiszij ikonfestőnek „Keresztrefeszítés” ikonja érkezik Rómába, amely első ízben hagyja el Oroszországot. Ugyancsak Rómában, a Szent Péter bazilika képtárában kerül kiállításra húsz további ikon az Állami Tretyjakov Képtár gyűjteményéből.
Ferenc pápa válaszbeszédében kiemelte az ortodoxok és a katolikusok közötti találkozók és jó szándékú párbeszédek fontosságát. Az ortodox küldöttséghez és személyesen Ilarion metropolitához címezve szavait ezt mondta: „A Katolikus Egyház soha sem fogja megengedni, hogy kezdeményezője legyen újabb megosztottságnak. Oroszországban csak egy Patriarkátus van, az Önöké, és mi nem akarunk másikat.” Ferenc pápa szavai szerint ortodoxok és katolikusok között az únió ma nem járható út, csak a testvéri párbeszéd vezethet a nagy egységhez. A katolikus egyházfő meleg szavakkal idézte fel havannai találkozóját Kirill pátriárkával, 2016 februárjában, majd hozzátette, hogy „a Katolikus Egyházaknak – a politikai okokat is beleértve – nem szabad beavatkoznia az Orosz Ortodox Egyház belső ügyeibe”.
A találkozó a küldöttségek tagjainak bemutatásával és ajándékok átadásával ért véget.

This post is also available in: orosz