2015. január 20-23. között tartották meg Moszkvában, Kirill pátriárka elnöksége alatt,  immár huszonharmadik alkalommal, azt a nemzetközi konferenciát, amely „Vlagyimir fejedelem és a Rusz civilizációs választása” nevet viselte. 

Az impozáns egyházi-társadalmi fórumon főpapok, papok, szerzetesek, állami szervek képviselői, pedagógusok, a közművelődésben dolgozók, a tudomány, a kultúra, a civil társadalom legkülönbözőbb képviselői vettek részt. A több mint tízezer, Moszkvában egybegyűlt résztvevő és a regionális fórumokon megjelent százezrek nevében a konferencia nyilatkozatot adott ki, amelynek legfontosabb megállapításait és felhívásait az alábbiakban foglaljuk össze:

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ortodox kereszténység kivételes helyet foglal el a történelmi Rusz népeinek történelmében és kultúrájában, szilárd alapja spirituális és kulturális hagyományaiknak. Ezeket a népeket nem csupán a kultúra és a hagyomány köti össze, hanem a közös spirituális és erkölcsi értékek, az ortodox keresztény hit, amelyet Szent Vlagyimir apostoli fejedelem hozott ezekre a földekre. Halálának ezeréves évfordulójáról éppen 2015-ben fognak megemlékezni. Kivételes jelentőséggel bír tehát a közös keresztségben részesült testvéri szláv népek spirituális és kulturális egységének a megőrzése.

A gyűlölet nyelve teljességgel elfogadhatatlan ezen országok belső és egymás közötti problémáiknak a megoldására, ezért a konferencia ennek határozott feladására szólítja a kormányokat és a népeket. Felemeli hangját a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és más régiókban megvalósuló keresztényüldözések és vérontások megállítása érdekében.

A konferencia értékeli az állam, az egyház és a társadalom erőfeszítéseit a hagyományos családi értékek megerősítésében, amelynek már látszanak a gyümölcsei. A sokgyermekes családok pozitív képét már az iskolai programokban népszerűsíteni kell.

Az ortodox keresztény spirituális hagyományoknak illő helyet kell kapniuk a mostani művelődési folyamatokban, az iskola és az oktatás minden szintjén, mivel ez közvetlenül hatással van egy erkölcsileg egészséges és lélekben erős társadalom létrejöttére. A konferencia más államokhoz is felhívással fordul, hogy hasznosítsák Oroszországnak ezen a téren szerzett tapasztalatait állami és önkormányzati iskolarendszerükben, és arra buzdítja az egyház egész teljességét és a társadalom minden egészséges erőit, hogy adjanak hathatós támogatást az ortodox művelődési szervezeteknek.

Az egyház missziós tevékenységének a fejlődése elősegíti a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek spirituális és erkölcsi felvilágosítását, amelyhez elengedhetetlen megfelelő számú és jól képzett misszionárius felkészítése a papi szemináriumok mellett működő oktatási intézményekben.

Az egyház szociális szolgálatát is tovább kell fejleszteni, amelynek a karitatív tevékenységben, a krízisben lévő családok, árva és örökbefogadásra váró gyermekek, a sokgyermekes vagy csonka családok, a kábítószer- és alkoholfüggők felkarolásában, ill. gyógyításában kell kifejezésre jutnia. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy számos szociális baj megelőzésében az állampolgárok spirituális és erkölcsi felvilágosításának, a hagyományos erkölcsi elveknek és értékeknek a társadalom életében való megerősödésének kell játszania a fő szerepet.

(Forrás: Patriarhija.ru)

+++

A 23. „Nemzetközi Karácsonyi Művelődési Konferencia” keretei között több kerekasztal megbeszélés is zajlott. Az egyik ilyen találkozó január 20-án volt, „Mai templomépítészet: hagyományok és perspektívák” címmel, amely a moszkvai „Építészet Házában” került megrendezésre. A kerekasztal résztvevőit Márk jegorjevszki érsek, a Szinódus Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának elnöke köszöntötte. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nem csupán a technikai megoldásoknak, a pénzügyi tervezésnek, az ésszerű anyagbeszerzésnek kell helyet adni az új templomok építésénél, hanem az esztétikai szépségnek, a külső megjelenésnek, annak, hogyan illeszkedik bele egy templom az adott városi környezetbe. Hiszen a „szépség szeretete” ősi hagyományként él a hívő nép tudatában. A másik probléma, hogy igen kevesen vannak a valóban újat tervező építészek. Az építészeti hagyományokhoz természetesen ragaszkodni kell, de nem lehet egyszerűen másolni a 14-18-19. századok remekműveit, figyelmen kívül hagyva azt a modern kort, amelyben ma élünk. A megoldás tehát: a hagyomány és a modernség szintézise. Emellett, az építészeknek nem szabad önző módon tervezniük, és csupán a lenyűgöző külső hatásra törekedniük, hanem mindent a templom külső és belső rendeltetésének kell alárendelniük. A külső megjelenésnek és a belső térnek, funkcióknak teljes harmóniában kell lenniük egymással.

(Forrás: Patriarhija.ru)

+++

A Konferencia keretében megrendezésre kerülő másik kerekasztal megbeszélés, az „Orosz Ortodox Egyház egyházközségeinek egységes térképe” témájában, január 22-én volt, amelynek munkájában a Magyar Egyházmegye honlapjainak főszerkesztője, prot. Nyikolaj Kim is részt vett. A világháló segítségével egyenes adásban közvetítették a megbeszélést, így a résztvevők két videó-üzenetet is hallhattak, Nyikolaj atyáét és Gennagyij (Vojtisko) szerzetespapét, aki a Vallási Művelődés és Hitoktatás Szinódusi Bizottsága információs szolgálatának a vezetője.  Mindketten támogatták a templomok térképen való megjelenítésének a tervét. A terv már a megvalósítás fázisában van, és a hasonló információs programokkal együtt nélkülözhetetlen az egyház teljes értékű missziós tevékenysége szempontjából.

(Forrás: az Orosz Ortodox Egyház szinódusi információs szolgálata)

+++

Végül, de nem utolsó sorban, január 23-án került sor, ugyancsak a 23. „Nemzetközi Karácsonyi Művelődési Konferencia” keretei között, a „Keresztény értékek, mint a jelenkori nemzetközi kapcsolatok irányadói” elnevezésű kerekasztalra, amelyet a Szent Cirill és Metód nevét viselő Egyházi Posztgraduális Intézet szervezett. A megbeszélésen neves és rangos közéleti, állami, egyházi, a közoktatásban tevékenykedő, sőt európai uniós személyiségek is részt vettek. Köztük volt Balla János, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete.

A kerekasztal megbeszélés témái a következők voltak: a keresztény értékek és az emberi jogok viszonya, a világméretű erkölcsi válságból kivezető út, a párizsi terrormerényletek, keresztény válasz a jelenkor kihívásaira.

Az Európai Unió alapelveiről Vigaudasz Usackasz, az Unió oroszországi képviseletének vezetője beszélt a jelenlévőknek. Hangsúlyozta, hogy „az európai értékek fundamentuma a kereszténység”. A diplomata emlékeztetett arra, hogy a 90-es évektől kezdődően az Európai Bizottság egyedülálló párbeszédet folytat a vallási közösségekkel, meghallgatják véleményüket, és figyelembe veszik a döntések meghozatalának folyamatában.

Joann (Kopejkin) szerzetespap arról szólt, hogy Szent Vlagyimir fejedelem elhunyta millenniumának esztendejében kivételes figyelem irányul az egyházra Oroszországban. „Tudatában vagyunk annak — mondta a pap —, hogy sajátos civilizáció a miénk, tudjuk, hogy része az európai civilizációnak, ám úgy tűnik, nincs még minden kimondva és bizonyítva…”

(Forrás: az Egyházi Posztgraduális Intézet sajtószolgálata)