A Lendvay utcai orosz egyházközség ónaptár szerint október 8-án, Szentéletű Radonyezsi Szergij, „az egész orosz föld csodatévője” elhunytának a napján tartotta oltárünnepét.

Prot. Kádár Iván, az egyházközség parochusa így emlékezett meg az ünnepi eseményről prédikációjában: 

„A mai szent liturgián imával és énekkel fordultunk templomunk mennyei oltalmazójához, Szentéletű Radonyezsi Szergijhez. Hogyan is dicsőíthetnénk méltóbb módon a Mennyei Atya előtt álló közbenjárónkat, mint emelkedett ünnepi istentisztelettel és elmélyült imával? De nem csupán így. Emlékezzünk csak, mire buzdított Pál apostol: „Legyetek a követőim, amint én Krisztus követője vagyok (1Kor 11,1).” Hogyan másként követhetnénk a szenteket, mint azzal, hogy életünket Krisztus Urunk Evangéliumához igazítjuk?

A mi életünkben ugyanis gyakori eset, hogy annak nincs sok köze az Evangéliumhoz. Nem azért, mintha az Evangélium nem az igazságot hordozná magában, hanem azért, mert életünket annyira átszövi a bűn, annyira eltávolodott Isten igazságától, hogy Isten Országának és a mi földi országunknak a törvényei messze esnek egymástól. Gyakran megesik, hogy tudjuk, az Evangélium szerint kellene cselekednünk, ám a világ teljesen más megoldásokat javasol, ennélfogva nem az evangéliumi utat választjuk, mivel tudjuk, ha evangéliumi módon cselekszünk, veszíteni fogunk.

Így fájdalmas megosztottság lesz úrrá életünkön. Amikor az Élet Igéjét olvassuk, így gondolkodunk:

— Milyen csodásak ezek a szavak, amelyeket az Úr mond!

Ámde kilépve az életbe, egészen másként oldjuk meg felmerült gondjainkat. Ez pedig azt jelenti, hogy valójában nem hiszünk az Evangéliumban.  Valójában nem hiszünk abban, hogy ─ Pál apostol szavai szerint ─ „Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol az értelemnek és a léleknek, az ízeknek és velőknek elágazásaihoz, és megítéli a szív gondolatait és szándékait (Zsid 4,12).” Egyszerűen azért, mert ingadozunk, megpróbálunk egyszerre Istennek és a mammonnak is szolgálni, az Evangélium élettelen lesz számunkra. E világ törvényei azonban csak valódi hittel és Istenben való reménnyel győzhetők le. Ha viszont mi szüntelenül valamilyen másfajta, világi igazság mellett döntünk, akkor lehet, hogy megtaláljuk a helyünket ebben a világban, ám az Istenben való reménység nem születik meg bennünk.

Amikor ma imádsággal fordulunk Szentéletű Szergij atyánkhoz, arra kérjük őt, segítsen bennünket abban, hogy a mi vétkes életünkben is leküzdhessük ezt a rémisztő szakadékot az élet és a keresztény reménység között. Hiszen Szergij atyánk földi életében teljesítette az Evangélium parancsait, és ezzel magához vonzotta kortársait, akik arra vágytak, hogy a segítségével ők is elnyerjék lelkük üdvösségét. A szent életű atya élete az isteni igazság győzelmének a példája ebben a vétkes és tökéletlen világban.

Ha mi az ő lelki örököseivé akarunk válni, akkor erényes keresztény életünk lesz emlékére hozott legjobb felajánlásunk, a felajánlás megvalósításának a vágya pedig elhozza nekünk Isten irgalmát és Szentéletű Szergij közbenjárását.”

prot. K. Iván

This post is also available in: orosz