Szeptember 27-én, szombaton ünnepelte a hévízi orosz ortodox egyházközség a Szent Kereszt Felmagasztalását az ó-naptár szerint. Az ünnepi istentiszteletet, amelyet Kaposvár egyik központi templomában, a katolikus Szent Imre templomban tartottak, Nyikolaj Kim atya vezette. Az ünnepre nemcsak Kaposvárról, hanem Pécsről is érkeztek hívők. Kaposváron nincs ortodox templom, így a helybéli ortodox hívőknek a szent liturgia kivételes eseményt jelent. 

Az ünnepi istentisztelet végén, a kereszthódolás után a parochus atya rövid prédikációban fordult a hívekhez:

A Szent Kereszt Felmagasztalásának az ünnepe az egyetlen az év tizenkét nagy ünnepe közül, amelynek történelmi alapját nem csak az evangéliumi eseményekben kell keresnünk, hanem az egyház később történelmi eseményeiben.

Az istenfélő Szent Konstantin császár a Maxentiusszal megvívandó döntő ütközet előestéjén látomást látott az égen, az Úr Keresztjét, felette a felirattal: „E jelben fogsz győzni.” A császár ezután megparancsolta, hogy a kereszt legyen hadainak elöljáró jelvénye, és ezzel hatalmas győzelmet aratott az ellenség fölött. A győzelem után nemcsak véget vetett a keresztények üldözésének, és igen sokat tett azért, hogy Krisztus Egyházának a helyzetét megerősítse, hanem az általa igen tisztelt Szent Kereszt felkutatására küldte istenfélő és apostolokkal egyenlő anyját, Szent Helénát. A Kereszt csodás megtalálásának a hírére számtalan hívő gyülekezett össze Jeruzsálembe, hogy lássa, és hódoljon a Szent Fa előtt. Makariosz, jeruzsálemi pátriárka magasra emeltette az Úr Keresztjét, hogy távolról is láthassák, és ez lett a Szent és életet adó Kereszt  „felemelése”, „felmagasztalása”.

A Szent Kereszttel kapcsolatos számtalan csoda, gyógyulás az egyház legkülönbözőbb istentiszteleti szövegeiben van megörökítve. Az egyik legnevezetesebb esemény a következő:

A 7. században a Szent Fa a perzsák kezébe került. Hérakliosz császár imájában Isten segítségét kérte, és győzelmet aratott a perzsák fölött, a Keresztet pedig maga hozta vissza Jeruzsálembe. 628-ban a császár, miután elérte Jeruzsálemet, a saját vállaira vette a Szent Keresztet, és császári ruhába öltözve vitte a jeruzsálemi templomig. Ám a templom Golgotához vezető kapujánál hirtelen megállt, és nem tudott tovább menni. Ekkor Zakariás, jeruzsálemi pátriárkának, aki a néppel együtt kijött a Kereszt fogadására, látomása támadt, és azt mondta, hogy a Keresztet, amelyet az Úr megalázott külsővel hordozott, nem lehet császári díszben vinni. Akkor a császár egyszerű ruhát öltött, és mezítláb, akadálytalanul vitte tovább a Keresztet, majd a templomba lépve korábbi helyére állította.

Ámde nem csupán a Kereszt megtalálását ünnepli az egyház e napon.

A Kereszt Krisztus győzelmének a szimbóluma a keresztény ember számára: az élet győzelme a halál, a jó győzelme a rossz, a szeretet győzelme a gyűlölet felett. Erő és támasz az élet szorongattatásai közepette. Ahogyan Krétai Szent András mondja a Szent Kereszt Felmagasztalására szóló ünnepi beszédében:

„Ha rátekintesz a Keresztre, bátorságot merítesz belőle, amely kiűzi a félelmet.”

This post is also available in: orosz