A nagyheti istentiszteletek Miskolcon a nagycsütörtöki szent liturgiával vették kezdetüket. A szentírási olvasmányok az utolsó vacsorát idézték fel a szentliturgián. A jelenlévők közül számosan járultak szent eucharisztiához, és hálás szívvel köszönték meg Istennek, hogy Nagy Csütörtökön magukhoz vehették aszentség megerősítő ajándékát.

A nap hátralevő része a húsvéti készülődés jegyében telt: az asszonyok a templom takarításán és díszítésén fáradoztak, a férfiak, a parochus vezetésével a templomkertet és a templom mögötti, több évszázados temetőkertet tisztították meg a faágaktól és a magas fűtől. A templom körüli munka a jókedv és az öröm érzésével párosult mindenki számára.

Nagycsütörtök este a hívők közössége a Megváltó kínszenvedéseit és kereszthalálát felelevenítő 12 evangéliumi olvasmányt hallgatta és fogadta szívébe a hajnali szolgálat keretében. A napnyugta után véget ért, már nagypéntekiszertartásról az értünk keresztet szenvedett, irgalmas, megbocsátó Megváltó iránt érzett hálával és szeretettel térhettek vissza otthonukba.

Nagypéntek reggelén került sor a királyi imaórák olvasására, majd a délutáni órákban a szent sír feldíszítésére, amiből gyermekek és felnőttek is kivették a részüket. A sírlepelnek helyet adó asztalt virágok sokaságával rakták tele. A nagypénteki vecsernye szertartása során a pap a diakónussal leemelte keresztről az Úr keresztre feszített testének ikonját, és az oltárba vitte, majd elhelyezte a templom közepén álló szent síron a Krisztus Urunk eltemetését ábrázoló sírleplet.

A hajnali szolgálat végén, a nagy doxológia (dicsőítés) felolvasása után a papság és a hívők a “Háromszorszent” éneket énekelve vitték körbe a templom falain kívüla sírleplet.

A nagyszombati liturgián a hívők nagy többsége részesült a gyónás és áldozás szentségében, és azzal a boldog érzéssel térhetett haza, hogy minden egyes órával közelebb jut a Feltámadás éjszakájához, fényéhez. Ezen a napon egyházközségünk a lelkek számában is gyarapodott, mivel egy fiatal házaspár úgy döntött, hogy Nagyszombaton szeretné újszülött gyermekét a keresztség szentségében részesíteni.

(Folytatjuk)

T. K.

This post is also available in: orosz