Hozzászólások a Zsinatközi Előkészítő Bizottság tervezeteihez!

Posted on by

ioakimiannaKedves Testvéreink! Az elkövetkező napokban három dokumentumot teszünk közzé az Orosz Ortodox Egyház Zsinatközi Előkészítő Bizottságának tervezetei közül, amelyeket az Egyház, papok és hívők bevonásával, széleskörű megvitatásra szánt. Ez a három tervezet a következő:

„A házasságkötések gyakorlatának szabályozásáról (különös tekintettel a második házasságra)”

„Előkészület a szent áldozáshoz”

„Az elhunytak keresztényi módon való eltemetéséről”

A beérkezett válaszokat a Bizottság értékelni fogja, és figyelembe veszi a végső zsinati szövegek elkészítésénél.

A hozzászólásokat november 20-ig kell elküldeni orosz (vagy angol) nyelven, a következő világhálós címen:

  1. „A házasságkötések gyakorlatának szabályozásáról (különös tekintettel a második házasságra)”

http://www.msobor.ru/comment.php?id=76

  1. „Előkészület a szent áldozáshoz”

http://www.msobor.ru/comment.php?id=74

  1. „Az elhunytak keresztényi módon való eltemetéséről”

http://www.msobor.ru/comment.php?id=75

A hozzászólás módja a következő:

A fenti három dokumentumhoz tartozó „http” cím valamelyikét megnyitjuk a világhálón, majd a legutolsó hozzászólás alatt, az „Оставить комментарий”

utasításra rákattintunk. Itt megadjuk a nevünket és e-mail címünket, majd begépeljük, vagy bemásoljuk hozzászólásunkat.

Mivel keresztény életünk szempontjából kiemelten fontos kérdésekről van szó ezekben a tervezetekben, reméljük, hogy papjaink és híveink közül is többen lesznek, akik élnek majd a hozzászólás lehetőségével.

 

Először a 1. számú tervezet szövegét ajánljuk híveink figyelmébe:

 

„A házasságkötések gyakorlatának szabályozásáról (különös tekintettel a második házasságra)”

  1. Az ortodox keresztény házasság két ortodox hívő, férfi és nő szabad szövetsége, amelyet az egyházi rendelkezések és az állami törvények szerint kötnek meg, és a házasság szentségével szentelnek meg. Az apostoli tanítás szerint ennek a köteléknek a mintája a Krisztus és Egyháza közötti szövetség (Ef 5,22-25; 31-32). A házasulandók kölcsönös szeretete, a kölcsönös hűség ígérete a házasságkötés elengedhetetlen erkölcsi feltétele.

  2. A házasságkötés bejegyzése, azokban az országokban, ahol az egyházi házasság a házasságkötés (államilag elismert) törvényes formája, az állami törvények szerint történik. Az ettől eltérő esetekben az egyházi házasságkötést a polgári házasságkötés bejegyzése után kell megtartani. Az állami törvények előírásai szerinti házasságkötést nélkülöző bármilyen együttélést az Egyház nem ismeri el házasságnak, az ortodox keresztények vonatkozásában pedig olyan törvénytelen testi kapcsolatnak tekinti, amelynek megfelelő kánoni következményei vannak.

  3. Az Egyház nem szolgáltathatja ki a házasság szentségét abban az esetben, amikor a polgári házasság ortodox keresztény és nem keresztény között lett megkötve. Ennek ellenére az Egyház ezt a fajta házasságot is törvényesnek tekinti (1Kor 7,14), és nem lehet oka a szentségektől való eltiltásnak (epitímiának) az ortodox fél vonatkozásában (Trulloszi zsinat 72. kánonja).

  4. Azokban az esetekben, amikor ortodox keresztények, korábban törvényes módon megkötött polgári házasság után nem kötöttek egyházi házasságot, az egyházközségekben szolgálatot teljesítő papoknak a Szent Szinódus 1998. december 28-i határozatához kell tartaniuk magukat, amely szerint nem szabad megfosztani a szent áldozástól azokat, akik „nem egyház által megáldott” házasságban élnek, és az ilyen házasságokat törvénytelen testi kapcsolatnak minősíteni. Mindazonáltal ezekre a személyekre kivételes pasztorális gondot kell fordítani, felvilágosítva őket a kegyelmi segítség nélkülözhetetlen voltáról, amelyet éppen a szentségi házasságban nyerhetnek el a házasság céljainak az eléréséhez: a közös keresztény életvitelhez, az utódok létrehozásához és azok felneveléséhez.

  5. Nem lehet szentségi házasságkötésben részesíteni azokat a házasokat, akik ─ jóllehet a polgári törvényeknek megfelelő, bejegyzett házasságban élnek ─ ám házasságuk nem felel meg az Egyház kánoni feltételeinek.

  6. Az Egyház nem adhatja áldását egy házasság felbontására pusztán azoknak a feltételeknek a figyelembevételével, amelyek elégségesek a polgári házasság felbontására, ha ezek a (polgári) feltételek nem felelnek meg az Egyház kánoni előírásainak.

  7. Jelenleg az Orosz Ortodox Egyház az egyházi kánonok, az Összorosz Helyi Zsinat 1918. VI. 20-án, ill. 1918. IX. 2-án „Az Egyház által megszentelt házasság felbontásának módjairól” hozott rendelete, valamint „Az Orosz Ortodox Egyház szociális tanításának alapjai” c. dokumentum értelmében a következő esetekben tartja megengedhetőnek a házasság felbontását:

 

  1. ha a férj vagy a feleség elhagyja az ortodox keresztény hitet;

  2. házasságtörés (Mt 19,9) és természetellenes bűnök esetében;

  3. ha az egyik fél új házasságot köt;

  4. ha az egyik házastárs szerzetesi fogadalmat tett;

  5. a házaséletre való képtelenség, ha az már a házasságkötés előtt is létezett, vagy (utólagos) szándékos öncsonkítás eredményeként lépett fel;

  6. lepra, vérbaj, AIDS-betegség, vagy orvosilag igazolt, krónikus alkohol- vagy kábítószer-függőség esetén;

  7. ha az egyik házasfél tartósan eltűnt, vagy házastársát rosszindulatú módon elhagyta;

  8. ha a feleség a férj beleegyezése nélkül abortuszt hajtott végre, mennyel vagy vővel való viszony, kerítés (szeretőszerzés), házastárs szeméremének áruba bocsájtása esetén;

  9. házastárs vagy gyermekek élete, ill. egészsége elleni bűncselekmény kísérletében;

  10. gyógyíthatatlan, súlyos pszichikai betegség esetén, amely a házasság során lépett fel.

  1. A fent felsorolt okok folytán felbontott és megszűnt házasság után a vétlen félnek joga van egyházi házasság megkötésére második házasság keretében, miután erre a megyéspüspöktől engedélyt kapott (Az Orosz Ortodox Egyház Statútuma, XV/19). Ugyanebben az engedélyben kell szerepelnie, hogy az előző házasság felbontást nyert.

  2. A házasság felbontásában vétkes fél a szentségektől való egyházi eltiltásban részesül az erre vonatkozó kánoni rendelkezéseknek megfelelő időtartamra. Az ő esetében az eltiltás időtartamának megrövidítésére és a második egyházi házasság engedélyezésére a megyéspüspök illetékes.

  3. Az egyházközségekben szolgálatot teljesítő papoknak kötelességük házassági előkészítőt tartani, amelynek során felhívják a házasulandók figyelmét a keresztény család hivatására és a házastársak kölcsönös felelősségére a házasságban (1Pt 3,1-4,7). Arra kell törekedniük, hogy az ortodox keresztények egyházi házasságkötése abban az egyházközségben történjen, amelyhez tartoznak.

(Forrás: http://www.patriarchia.ru/db/text/3225472.html)

This post is also available in: orosz