Mindent megad a Szentlélek: próféciákat fakaszt, papokat tökéletesít, írástudatlanokat bölcsességre tanított, halászokat hittudósokká tett, összetartja az Egyház építményét. Az Atyával egylényegű és együtt trónoló Vigasztaló, dicsőség Néked.

(„Uram Tehozzád kiáltottam” utáni 3. sztichira a Pünkösd szombati vecsernyéből)

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/06/23/11/Hajnali_gondolatok_2013_junius_23_.aspx

Ortodox egyházunk ebben az évben június 23-án ünnepli Pünkösd ünnepét, azt az újszövetségi csodát, amikor Jézus Krisztus Jeruzsálemben összegyűlt legközelebbi követőire, a tizenkét apostolra szétoszló tüzes nyelvek alakjában kiáradt az éltető Szentlélek, és az egyszerű galileai férfiak lánglelkű tanítókká, a Krisztustól kapott igék, az örömhír fáradhatatlan, semmiféle akadályt nem ismerő terjesztőivé lettek.

A Lélek eljövetelét Krisztus ígérte meg tanítványainak, azzal, hogy kérni fogja az Atyát, adjon nekik másik Pártfogót, másik Vigasztalót, hogy velük legyen mindörökre. Ez a Vigasztaló az igazság Lelke, Isten Szentlelke. Az egyház tanítása szerint a Lélek egylényegű és egyenlő tisztességű az Atyával és a Fiúval, ő a Szentháromságban dicsőített egy igaz Isten harmadik valósága. A Pünkösd ünnepe a Lélek ünnepe, de a Szentháromság ünnepe is: az Atya a forrása a Léleknek, ő árasztja ki a tanítványokra, de a Fiú küldi el számukra az Atyától, és a Lélek betölti őket. Azokat, akik azért maradtak együtt Jeruzsálemben, az egyik ház felső termében, mert teljes bizonyossággal hitték, hogy a feltámadt Úr ígérete a Lélekről be fog teljesülni.

A pünkösdi csoda folytán indult meg az a feltartóztathatatlan folyamat, amelynek nyomán Péter és a többi tizenegy tanítvány, majd később Pál, utánuk pedig az apostoli kor tanítói elvitték az örömhírt az egész ismert világba a kereszthalált halt és harmadnapon feltámadt Üdvözítő Jézus Krisztusról. A pünkösdi csoda alkalmával minden jelenlévő ember a maga nyelvén hallotta az apostolokat, amint azok „Isten felséges dolgairól beszéltek”. Az apostolok tanítása nyomán pedig egész népek tették magukévá – először keleten, majd nyugaton, ki-ki a saját anyanyelvén, görögül, szírül, koptul, arabul, latinul, később szláv és más nyelveken – Isten életet és üdvösséget adó igéit.

Ez a Lélek él ma is az egyházban, és osztja – Pál apostol szavai szerint – a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” lelki gyümölcseit.

Adja meg nekünk is Urunk, hogy megízlelhessük ezeket a gyümölcsöket, kérjük a Szentlelket, töltsön be minket gazdag kegyelmével.

T. Krisztián lelkész

(A 2013. június 23-i „Hajnali gondolatok” c. egyházi televíziós adás szerkesztett változata)