Őszentsége Kirill pátriárka találkozott Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével

2013. április 14-én a moszkvai Szűz Mária Születése monostorban tartott szent liturgia után sor került Őszentsége Kirill pátriárka és Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere találkozójára. Magyar részről a találkozón részt vett: Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kabinetfőnöke, Pálóczi-Horváth Viktória, a minisztérium főosztályvezető-helyettese, Dr. Baranyi András tanácsos, a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ igazgatója. A Moszkvai Patriarkátus Külügyi Osztálya részéről prot. Szergij Zvonarjov lelkész, titkár volt jelen a megbeszélésen.

Kirill pátriárka elégedettséggel jegyezte meg, hogy Magyarország kormánya hangsúlyozza a magyar kultúra keresztény gyökereit. „Üdvözöljük azt a tényt, hogy Magyarország Alkotmányába bekerült az a kitétel, miszerint Isten és a kereszténység egyesíti a magyar nemzetet, valamint elégedettséggel nyugtázzuk a magyar kormánynak a házasságról, mint a férfi és a nő szövetségéről vallott álláspontját, amit kétség kívül a nép is támogat.

„Ma Európában nem könnyű kiállni a keresztény meggyőződés mellett, de biztos vagyok benne, hogy e nélkül egyszerűen nem lesz Európa” – folytatta a pátriárka. Az Orosz Ortodox Egyház elöljárója emlékeztetett a szovjet korszak szomorú tapasztalatára, amikor a népet elszakították szellemi és kulturális gyökereitől. „Láttuk, hogy ez a társadalom számára milyen hatalmas szellemi és erkölcsi problémákat okozott, amit ma csak nagy nehézségek árán tudunk leküzdeni” – állapította meg Őszentsége. „E tapasztalatból kiindulva figyelmeztetünk mindenkit arra, hogy ennek nem szabad megismétlődnie! Nincs jelentősége, hogy mi módon tagadják meg a keresztény gyökereket: a szovjet ideológiára vagy a szélsőséges szekularizmus eszméjére hivatkozva. A legfontosabb, hogy mi lesz a végeredmény. Nagyon jól látjuk ezt Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna és más országok esetében, ahol az Orosz Ortodox Egyház hívei élnek. Keresztény meggyőződésből hitet teszünk a szabadság, az emberi jogok, a személyiség méltóságának megőrzése mellett, ugyanakkor valljuk, hogy ezek az értékek csak akkor maradhatnak fenn, ha társulnak az ember személyes erkölcsi felelősségével. E felelősség nélkül ezek az értékek semmivé lesznek”.

Az Orosz Ortodox Egyház elöljárója szerint nem az ösztönök, hanem a szabadság és a vele járó felelősség civilizációját kell építeni.

Őszentsége emlékeztetett Oroszország és Magyarország történelmi kapcsolataira. Kitért arra, hogy az 1917-es bolsevik forradalmat követő polgárháború korszakában orosz emigránsok ezrei találtak menedéket magyar földön.

Őszentsége megemlítette, hogy jelenleg is jelentős számban élnek különféle oroszajkú honfitársai Magyarország területén, és háláját fejezte ki a magyar állam vezetésének a jó körülményekért és a magyar jogszolgáltatás által biztosított lehetőségekért, amelyek között Egyházának budapesti központú Magyar Ortodox Egyházmegyéje végezheti szolgálatát, lelki táplálékot nyújthat híveinek, és budapesti, oroszajkú honfitársai saját lelki otthonra találhattak a Nagyboldogasszony székesegyházban.

Kirill pátriárka tájékoztatta Balog Zoltánt a magyarországi Katolikus Egyházzal fennálló kapcsolatokról is. Elmondta, annakidején Erdő Péter bíborossal egyetértettek abban, hogy létre kell hozni egy olyan európai fórumot, amelynek keretei között megvitatásra kerülhetnek a jelenkor időszerű problémái. Ez a fórum már működik, és jó tapasztalatot jelent az ortodoxok és a katolikusok közötti párbeszéd szempontjából.

Kirill pátriárka külön kiemelte a Magyarországi Református Egyházhoz fűződő hagyományosan jó kapcsolatokat: „Ezek a kapcsolatok különösen erősek voltak akkor, amikor mindnyájunknak szüksége volta a kölcsönös támogatásra és szolidaritásra az ateista ideológia uralma idején. Akkor a mi közös munkánk segített közösségeinknek, hogy megőrizzék önazonosságukat.”

Balog Zoltán a maga részéről megköszönte az Orosz Ortodox Egyház elöljárójának a magyar néppel és az ország vezetésével kapcsolatban mondott bíztató szavait. Átadta Őszentségének Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének köszöntését.

A miniszter kitért arra, hogy nem szabad elfelejteni azt a tapasztalatot, amelyet Oroszország és Magyarország az ateista időkben szerzett, „mivel az Egyház legyőzte az ideológiai, elméleti ateizmust, ám a gyakorlati ateizmust igen nehéz leküzdeni… Mi megtanultuk, hogy az ideológiai harc közepette hogyan lehet megőrizni a hitünket.” Majd hozzátette, hogy a jelenkori Európának igen nagy szüksége van erre a tapasztalatra.

„Hálásan fogadjuk azt a támogatást és imádságot, amelyet az Orosz Ortodox Egyháztól, és személyesen Öntől kapunk ─ folytatta. Nagyon örülök, hogy a mi hagyományosan jó egyházi kapcsolataink most új erőre kaptak.”

A miniszter, aki az állami szolgálatba lépése előtt a Református Egyház lelkésze volt, kiemelte a keresztények közötti együttműködés fontosságát a keresztény értékek és az üldözött keresztények védelme érdekében.

Őszentsége, a megbeszéléseket megelőző ebéden mondott köszöntőjében ezekkel a szavakkal fordult Balog Zoltánhoz: „A keresztény magyar nép kitartott amai Európábana joga mellett, és világos utalást tett alkotmányában arra, hogy a nemzet lelki és kulturális alapja Isten és a kereszténység, és elvetett minden olyan bűnös kísértést, amely az egynemű párok házasságának törvényes elismerésére irányult.”

„Eljön a pillanat ─ folytatta a pátriárka ─, amikor újra és újra dilemma elé kerülünk: Istennel vagyunk, vagy Isten ellen?” Elmondta, hogy minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy Isten nélkül építsenek fel egy virágzó, gazdag és igazságos társadalmat, kudarcra van ítélve: „Mi ezt már megtapasztaltuk, és tanúságot tudunk tenni az európaiaknak, akik nem rendelkeznek ezzel a tapasztalattal, hogy két kézzel kell kapaszkodnunk abba a lelki és kulturális fundamentumba, amelyet Isten és a kereszténység jelent számunkra.

(A hír forrása: A Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának tájékoztató szolgálata)