Az Úrban szeretett atyák és testvérek!
Újra eljött hozzánk Krisztus Születésének nagy és fényes ünnepe. Újra felragyogott nekünk a betlehemi csillag üdvözítő fénye, amely megvilágosítja a világot és elvezet minket a Mennyek Országába. Újra Krisztus Születését ünnepeljük, aki tökéletes Isten és tökéletes ember, Aki mindenben egyenlő az Atya Istennel, és a bűnt kivéve mindenben hasonló hozzánk, emberekhez.
Az Isten megtestesülésének hatalmas csodája abban áll, hogy bár a történelemben egyszer történt meg, mégis minden Krisztushoz közeledő emberben megújul. Az éj mélységes csöndjében az Isten Ige megtestesült a földön. Így testesül meg Ő a mi lelkünk csendes mélyén is, ott, ahol az értelem elhallgat, ahol elfogynak a szavak, ahol az ember értelme az Isten színe előtt áll. Krisztus észrevétlenül és ismeretlenül született meg a földön, és az angyalokkal együtt csak a bölcsek és a pásztorok fogadták Őt. Ilyen halkan és a többi ember számára ilyen észrevétlenül születik meg Krisztus az emberek lelkében, a lélek pedig elébe siet, befogadja, mert felragyog benne a Világossághoz vezérlő csillag.
Imáink során, titokzatos módon fogadjuk be Krisztust, amikor észrevesszük, hogy imádságunk elfogadásra és meghallgatásra talált, hogy az Isten “eljött és belénk költözött”, betöltött minket az Ő életet adó jelenlétével. Krisztust fogadjuk be az Eucharisztiában, mikor részesülvén Krisztus Szent Testéből és Véréből, érezzük, hogy testünket áthatja az Ő Isteni energiája, ereinkben pedig immár Isten vére folyik. Az Egyház többi Szentségében is Krisztust fogadjuk be, mikor a Vele való érintkezés által megújulunk és újjáéledünk az örök életre. Krisztussal találkozhatunk felebarátainkban is, mikor valaki feltárja előttünk lelkét, és bepillanthatunk annak legmélyebb rejtelmeibe, ahol az Isten képmása ragyog. Krisztussal találkozhatunk hétköznapi életünk során is, mikor a zajban meghalljuk hívó szavát, és amikor látjuk, hogy azonnal, közvetlen módon alakítja a történelem menetét.
Éppen így, ilyen hirtelen és váratlanul avatkozott be Isten az emberiség életébe kétezer évvel ezelőtt, amikor Születésével megfordította a történelem menetét. Éppen így születik meg Ő újra meg újra sok ezer ember lelkében és változtatja meg, alakítja át egész életüket, a hitetlenekből hívőkké, bűnösökből szentekké, a pusztulás felé igyekvőkből üdvözültekké téve őket.
Mi nemcsak, mint Istenünket és Üdvözítőnket dicsőítjük a mi Urunkat Jézus Krisztust, hanem mint barátunkat és testvérünket. Mert bár sok vallás ígéri az embereknek bizonyos mértékű közelséget Istenhez, a kereszténységen kívül egyetlen vallás sem engedi meg, hogy az ember ily közel kerüljön, hogy ilyen szoros kötődése, ilyen baráti és elválaszthatatlan kapcsolata legyen Vele.
“Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit Én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak. azonban barátaimnak mondalak” – mondja az Úr Jézus Krisztus (Jn 15,14-15). Új Teológus Simeon atyánk pedig azt mondja, hogy az Isten Fiának megtestesülése által mi az Atya Isten fiaivá, és Krisztus Testvéreivé váltunk. Ez azt jelenti, hogy Isten fiaivá fogad bennünket, az Ő barátaivá és az Ő Egyszülött Fiának testvéreivé válunk abban az esetben, ha megtartjuk az Isten parancsolatait, ha jócselekedetekben gyakoroljuk magunkat, ha nemcsak nevezzük magunkat keresztényeknek, hanem valóban azok is vagyunk.
Szeretett testvéreim! az Üdvözítő világra való Születése feletti érzett örömünket osszuk meg felebarátainkkal is, főleg azokkal, akik bajban vannak, akik magányosak, vagy szenvednek. Az Úr irgalmas hozzánk, legyünk mi is irgalmasok másokkal. Az Úr szeret minket, szeressük mi is az Ő parancsolata szerint felebarátainkat. Az Úr feláldozta magát a mi üdvösségünkért, mi is hozzunk áldozatot másokért. Az Úr azért hívott el minket az Ő Szent Egyházába, hogy az Ő hatalmassága nyilvánvaló legyen a mi jócselekedeteink által.
Kedveseim, mindnyájatokat köszöntelek, akik a magyar földön elszórva éltek, mindenkit, aki ma Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán és Magyarország más városaiban dicsőíti a megszületett Üdvözítőt. Legyen Krisztus Születésének ünnepe Krisztus lelkünkben való megszületésének, a Krisztusban való újjászületésünknek is ünnepe. Ragyogjon fel a hit üdvözítő fénye minden családban, minden ember szívében, és töltsön be az Üdvözítő világrajövetelének öröme minden otthont.
Az Úr áldása legyen veletek, az Ő kegyelmével és emberszeretetével, mindig, most és mindenkor, és mindörökkön örökké.
Krisztus Születésének ünnepén, 2004/2005
Budapest