Miniszter Úr, mélyen tisztelt Igor Szergejevics!

A saját magam, és jelen levo elodöm, Pavel érsek nevében, valamint az Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének papsága és hívei nevében szeretettel köszöntöm Önt ebben a szent templomban. 

Már nem elso alkalommal látogat el a Nagyboldogasszony székesegyházba, és mi rendkívül hálásak vagyunk Önnek, amiért ilyen szívbol jövo és oszinte figyelmet szentel ennek az egyházközségnek. Azok a kegytárgyak, amelyeket utolsó látogatása alkalmával ajándékozott a templomnak, arra a kötelességünkre emlékeztetnek bennünket, hogy imádkozzunk az orosz állam vezetoiért és népéért, ahogyan minden nap megemlékezünk Magyarország vezetoirol és népérol is.

Oszinte köszönetünket fejezzük ki az Orosz Föderáció Magyar Köztársaságba akkreditált rendkívüli Nagykövetének, V. L. Muszatovnak, kinek személyében nem egyszeruen egy az aktuális problémák megoldásában segítséget nyújtó állami hivatalnokot ismertünk meg, hanem egy készséges és figyelmes vezetot, aki méltó képviseloje Oroszországnak ebben az európai országban.

Az Orosz Orthodox Egyház nem csak oroszországi Egyház. Éppúgy tagjai az ukrán, belorusz, moldáv, baltikumi, közép ázsiai államik hívei is. Az Orosz Egyháznak vannak egyházmegyéi és egyházközségei az Európai Unió országaiban és Európa határain túl is.

Az Orosz Egyház nem etnikai, hanem hitvallási alapon egyesíti híveit. Itt Magyarországon híveink között vannak magyarok, oroszok, görögök, ukránok, moldávok, grúzok, és sok más nemzetiség képviseloi is. A Nagyboldogasszony székesegyházban az istentiszteletek magyar nyelvuek, de szolgálnak görög és egyházi szláv nyelven is. Templomunk mindenki elott nyitva áll, az itt született és felnott emberek elott éppúgy, mint azok elott, akik második hazájuknak tartják Magyarországot.

A XVIII. században magyarok, görögök és makedon-vlachok közös erofeszítésével felépített Nagyboldogasszony templom a XX. század közepéig a Szerb Orthodox Egyház kánoni joghatósága alatt állt. 1949-ben a közösség átment az Orosz Orthodox Egyházba, ami nem csak azt tette lehetové, hogy túlélje a hivatalos istentagadás bonyolult és tragikus idoszakát, de azt is, hogy Oszentsége I. Alexij patriarcha és a Szent Szinódus döntésének köszönhetoen megkapja a magyar nyelv liturgikus használatának jogát és ezáltal egy minoségileg magasabb szintre emelkedjen. Ez a történelmi döntés meghatározta a Nagyboldogasszony székesegyház és a Magyar Egyházmegye többi egyházközségének sorsát, amelyek de facto egy nemzeti Magyar Orthodox Egyházzá alakultak. Ezért amikor 1991-ben a kommunista rezsim bukása után a közösség elott ott állt az egyházi juriszdikció választásának kérdése, az egyhangúlag amellett döntött, hogy a Moszkvai Patriarchátus kebelében maradjon.

A Nagyboldogasszony egyházközség teljes értéku egyházi életet él. A templom teljes papsága magyar. Minden vasárnak ortodox hívek százai töltik meg a templomot. Az egyházközségben magyar nyelvu hittanoktatás folyik, megnyílt a könyvtár, melyben számos magyar, görög és orosz nyelvu teológiai és történeti könyv található. A templomban sok a fiatal. A modern Magyarország kedvezo politikai feltételei hozzájárulnak ahhoz, hogy az ortodox közösség virágozzon, és a Katolikus Egyházzal, valamint más keresztény felekezetekkel szorosan együttmuködve megvalósíthassa szolgálatát.

Sajnos, az utóbbi idoben a Nagyboldogasszony székesegyház a Konstantinápolyi Patriarchátus megalapozatlan követeléseinek tárgya lett. A Chalkedoni zsinat 28. kánonjának öncélú értelmezésére alapozva, amely szerint az „Új Róma” püspöknek joga van arra, hogy püspököket nevezzen ki a „barbár földek” számára, a Konstantinápolyi Patriarchátus pert indított, hogy elvegye a templomot, amely sohasem volt az övé a Magyar Orthodox Egyházmegyénktol. Eközben teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy Magyarország egyáltalán nem „barbár föld”, hanem egy gazdag történelemmel rendelkezo ország, ahol évszázadokon keresztül folyt a keresztény hittérítés.

Nincs kétségünk afelol, hogy a magyar igazságszolgáltatás objektív és igazságos döntést fog hozni, amely kizárólag tényekre és dokumentumokra, nem pedig zengzetes követelésekre alapozódik majd. Nem kételkedünk abban, hogy egy az Európai Unióba készülo ország nem engedi meg, hogy az ortodox magyarok saját országukban az utcára kerüljenek.

Szeretném kiemelni, hogy itt nem csak az egyházi vagyonról, és nem csak egy egyházközségrol van szó, amelyet mesterségesen igyekeznek szétzúzni. Az Ortodoxia magyar földön való sorsáról van szó.

Jelenleg két alapvetoen különbözo álláspont van az egyházi valóság megítélésében. A Konstantinápolyi Patriarchátus a hagyományosan ortodox országokat kivéve, mint Görögország vagy Oroszország, az egész világot szórványnak tekinti. Olyan „barbár földnek”, amely számára az ortodoxia valamiféle idegen, kívülrol odatelepített dolog marad. E Patriarchátus számos európai egyházközsége élesen kifejezésre juttatja nemzetiségi jellegét, az istentiszteletek kizárólag görögül folynak. Az Orosz Egyház ezzel ellentétben úgy véli, hogy minden népnek joga van arra, hogy saját Orthodox Egyháza legyen, ahol a hívek anyanyelvükön hallgathatják az istentiszteleteket.

Ezen túl mi úgy gondoljuk, hogy ahol az Egyház felnott és megerosödött, ott joga van önállósodni. Éppen ezért szervezték át az Észak-Amerikai orosz metropóliát autokefál Amerikai Orthodox Egyházzá, a Japánban levo orosz metropóliát pedig autonóm Japán Orthodox Egyházzá. Ugyanezen okból tett javaslatot három hónappal ezelott II. Alexij Moszkva és egész Oroszország patriarchája egy Európai autonóm metropólia létrehozására, amely alapja lehetne egy késobbi Nyugat-Európai Orthodox Egyháznak.

Az egyház egységének megorzése az Orosz Orthodox Egyház számára mindig egyike marad az elsobbséget élvezo szempontoknak. Fájdalommal szemléljük az egyházi közösség szétzúzására, a szembenállás és konfrontáció szellemének meghonosítására tett kísérleteket. Az ilyen próbálkozások a hívek között meghasonlást váltanak ki, és jelentos kárt okoznak a szekularizált világ felé történo keresztény tanúságtétel ügyének. A világ a szeretet és egység, nem pedig a konfliktusok és megoszlások hírét várja tolünk.

Reméljük, hogy a közösségünk számára nehéz idok véget érnek, és az újra a korábbiakhoz hasonlóan, akadályok nélkül végezheti szolgálatát a magyar földön. Ebben megerosít minket Isten Szentséges Szülojének imádságos közbenjárása, akinek a tiszteletére ezt a szent templomot emelték.

Végezetül engedje meg, kedves Igor Szergejevics, hogy Isten segítségét kívánjam Önnek felelosségteljes és fáradságos munkájában. Isten áldja meg az Ön erofeszítéseit, és Isten Szentséges Szüloje oltalmazza Önt tisztes omoforionjával.